Potápi: A magyar nyelv összeköti a határon túli magyar vállalkozókat
Zentára látogatott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
A magyar vállalkozóknak a Kárpát-medencében helyzeti előnyük van, ugyanis mindannyian magyar nyelven beszélnek és gondolkodnak, és ezáltal 7-8 országban is gyorsabban tudnak kapcsolatot teremteni egymással - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Zentán.
A politikus a vajdasági gazdaságfejlesztési program mentorprogramjának harmadik ciklusát nyitotta meg a vajdasági városban.
Mint mondta, ezek a vállalkozók egy olyan üzleti és gazdasági kapcsolatrendszernek, illetve hálózatnak a tagjai, amelynek alapvető lényege az, hogy magyar.
Rámutatott, hogy a Vajdaság számos alkalommal példát adott a többi határon túli régiónak, és a gazdaságfejlesztési program is innen indult el.
"A mentorprogramnak az alapvető sajátossága az, hogy hálózatépítésre jött létre, azért, hogy a fiatal vállalkozókat összehozza már több tíz éve működő vállalkozásokkal, vállalkozókkal, akik segítséget nyújtanak nekik, annak érdekében, hogy a fiatalok is minél gyorsabban sikeressé tudjanak válni" - húzta alá. Emellett cél az is, hogy a magyar vállalkozások meg tudjanak erősödni a Kárpát-medencében, "mert a magyar vállalkozók magyar embereket foglalkoztatnak, és így lehetőséget nyújtanak arra, hogy családokat tudjanak eltartani, gyermeket tudjanak vállalni, és a magyar intézményrendszert tudják működtetni, ezzel pedig a magyar jövőt tudják építeni".
Juhász Bálint, a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját koordináló Prosperitati Alapítvány ügyvezetője elmondta: a mentorprogram harmadik ciklusában 26 mentor és 77 mentorált vállalkozó vesz részt. A nagyobb, illetve komolyabb múlttal rendelkező vállalkozók kisebb, illetve kezdő vállalkozóknak segítenek tapasztalataikkal, valamint kapcsolatrendszerükkel.
A mentorprogramot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága indította a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületével, a Design Terminallal, valamint a Prosperitati Alapítvánnyal együttműködve.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában több tízezer vállalkozó jutott támogatáshoz, és a program ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, és csökkenjen az elvándorlás.
