Parajd: Jóváhagyta a bukaresti kormány a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer tervét
Jóváhagyta a bukaresti kormány csütörtökön a Korond-patakon megépítendő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A patakon, amelynek vize tavaly májusban elárasztotta a parajdi sóbányát, 332 millió lejből, állami forrásokból építenek védőgátat és záportározót. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a vízügyi szakemberek által tervezett árvízvédelmi rendszer hosszú távú védelmet fog nyújtani a tavalyi bányakatasztrófa által sújtott Parajdnak.
- idézte Tánczos Barnát az RMDSZ közleménye.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: hasonlóan fontosnak tartják a lakosok tájékoztatását is, hiszen a rendszer az ő biztonságukat szolgálja. Jövő pénteken Parajdon is bemutatják az elfogadott tervet, az építkezés ütemtervét, valamint a beruházás szerepét a település árvízvédelmében és egy újabb környezetvédelmi katasztrófa megelőzésében.
Az árvízvédelmi rendszer egy 12 méteres gátból, záportározóból, föld alatti vízelvezető csatornából, valamint a Korond-patak medrének szabályozásából és eltereléséből áll, ezáltal többlépcsős árvízvédelmi beavatkozást tesz lehetővé.
Nagyobb árhullám esetén működésbe lép a záportározó rendszer, vészhelyzet esetén pedig akár teljesen le lehet zárni a Sószorost a beáramló víz elől. A csütörtökön elfogadott kormányhatározat szerint a Korond-patak vízgyűjtő területén három év alatt megvalósítandó, több mint hatmillió köbméternyi víz ideiglenes tározását lehetővé tevő, összesen hét kilométernyi mederszabályozást feltételező árvízvédelmi munkálatok finanszírozását a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium költségvetéséből, a vízügyi hatóság bevételeiből és más állami forrásokból fedezik.
Tánczos Barna kiemelte, hogy
mindez nem váltja ki a parajdi sóbányát működtető Salrom bányavállalat felelősségét és feladatát.
- hangsúlyozta az RMDSZ-es kormányfőhelyettes.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusában zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát.
A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel; így nemcsak az ott dolgozó bányászok maradtak munka nélkül, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is kérdésessé vált.
A Korond-patak, amely Parajdnál a Kis-Küküllőbe torkollik, tavaly több ízben is jelentős mennyiségű sóval szennyezte a folyót, amelynek vize emiatt hónapokig alkalmatlan volt az ivóvíz előállítására. A Kis-Küküllő völgyében található települések lakosai (mintegy 40 ezer ember) számára a katasztrófavédelem által hozott tartályokból biztosították az ivó- és háztartási vizet.
