Orbán Viktor Törökország külügyminiszterével tárgyalt
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert, aki magyar kollégája, Szijjártó Péter meghívására érkezett Budapestre - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden.

A megbeszélésen Magyarország és Törökország kétoldalú kapcsolatainak további megerősítéséről egyeztek meg.
Orbán Viktor elmondta:
Magyarország elkötelezett a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön elérni a 6 milliárd dolláros magyar-török kereskedelmi forgalmat.
A magyar kormányfő szerint Európa nem lehet stabil és biztonságos Törökország stabilitása és biztonsága nélkül.
- szögezte le.
Orbán Viktor és Mevlüt Cavusoglu egyetértett abban, hogy a nemzetközi közösségnek az orosz-ukrán háború mielőbbi, békés lezárásáért kellene erőfeszítéseket tennie.
Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy
az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében.
Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében.
- fogalmazott.
Majd kiemelte, hogy manapság már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen, sok esetben ez azonnal maga után vonja a liberális fősodor "mindent lehengerlő" bírálatait, az érintetteket "Putyin szövetségeseiként, az oroszok barátjaiként, a Kreml propagandistáiként" tüntetik fel.
- mondta, utalva a gabonaexport újraindításáról létrejött megállapodásra.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.
Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.
- hangsúlyozta.
A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.
Ráadásul - mint hangsúlyozta - a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek.
- mondta a miniszter.
Ezt követően kitért a harmadik biztonsági kihívásra, az illegális migrációra is, amelynek kezelése Európa számára nem lehetséges Törökország nélkül.
Aláhúzta, hogy
Magyarország erős nyomás alatt áll, a hatóságok tavaly 260 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg.
- jelentette ki, és felszólította a nemzetközi közösséget a szíriai menekültek hazatérését lehetővé tevő körülmények megteremtésére.
- vélekedett.
- összegzett.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy
a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül.
Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.
- tette fel a kérdést.
Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne.
Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor "lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie".