Orbán Viktor reményei és véleményei
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában kül- és belpolitikai témákat egyaránt értékelt.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyebek között összegezte Donald Trump leendő amerikai elnökkel folytatott megbeszélését.
- fogalmazott.
Emlékeztetett rá, hogy beszélt az amerikaiakkal, az oroszokkal, az európaiakkal, a törökökkel, és biztosan mondhatja, hogy amint hivatalba lép az amerikai elnök, a világ hatalmas fordulatot hajt majd végre.
Hozzátette: most még veszélyes időszakban vagyunk, Németországban megbukott, Franciaországban és Szíriában - amely a legnagyobb migránskibocsátó ország volt az elmúlt évtizedben - szétesett a kormány.
A kormányfő úgy fogalmazott:
Amint az amerikai elnök hivatalba lép, az egész nyugati világban meg fog történni a fordulat. Úgy értékelt, erre csak egy-két napot kell várni majd január 20-a után, mert "Amerikában repülőrajtot vesz majd az új adminisztráció".
Orbán Viktor azt is mondta: az amerikai változások a számunkra is legfontosabb kérdésekben el fogják érni az európai kontinenst, és "a mi szívünknek kedves változásokat fognak kikényszeríteni".
Az orosz-ukrán háború békés lezárásával kapcsolatban megjegyezte, hogy magyar kezdeményezésre az asztalon van egy ajánlat, ami arról szól, hogy legalább karácsonykor ne haljon meg senki a frontvonalon. Ha arról is meg tudnak egyezni a felek, hogy fogolycserét hajtanak végre, akkor sok százezer embert, családot lehet boldoggá tenni - mondta.
Nem túl bonyolult ajánlat, a karácsony mégis a szeretetről, az életről, a születésről, a boldogságról szól - indokolt. Hozzátette, az első világháború idején is volt példa karácsonyi tűzszünetre, és a nyári olimpia is jó alkalom lett volna arra, hogy ezen "európai civilizációs hagyomány" alapján megszakítsák a háborút néhány napra.
A kormányfő elmondta, Magyarország, amit lehetett, megtett, a javaslatot az egyik fél elfogadta, a másik fél láthatóan elutasítja, de még van néhány nap karácsonyig, "bízzunk benne, hogy a helyzet változhat".
- fogalmazott, utalva arra is, hogy Magyarország ebben a félévben az unió soros elnöke. Hozzátette, a jövő évi magyar költségvetés is elnyeri most végső formáját és láthatóvá válik Magyarország 2025-ös éve a családoknak, a vállalkozásoknak.
A magyar diplomácia mindent megtett, erőn felül is a néhány napos tűzszünetért - mondta, hozzátéve, Magyarország úgy járt el, ahogy egy ezeréves keresztény európai államtól ez elvárható. Az elmúlt héten folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte: beszélt az amerikaiakkal, az oroszokkal, az európaiakkal, a törökökkel, és biztosan mondhatja, hogy amint hivatalba lép az amerikai elnök, a világ hatalmas fordulatot hajt majd végre.
Hozzátette: most még veszélyes időszakban vagyunk, Németországban megbukott, Franciaországban és Szíriában - amely a legnagyobb migránskibocsátó ország volt az elmúlt évtizedben - szétesett a kormány.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy számára az Aszad szír elnök budapesti felbukkanásáról szóló álhír a hét legfontosabb eseménye, a legfájóbb és leginkább körültekintést igénylő ügy.
Felidézte, hogy 2015 körül, a szíriai polgárháború első szakaszában, onnan kiindulva egy "hatalmas migrációs és terrorhullám" söpört végig Európán, a Szíriából érkező menekültek közé elvegyült terroristák, akiket szervezetten irányítottak, sok száz áldozatot követelő terrortámadásokat hajtottak végre Nyugat-Európában.
- fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy a magyarok ezt "kisebb karcolással", néhány határincidenssel úszták meg, mert nem engedték be a migránsokat és felépítették a kerítést.
Hozzátette: most az történt, hogy valakik egy álhírrel bele akarták keverni Magyarországot egy tűzforró konfliktusba, ami azt jelenti, hogy célponttá akarták tenni Magyarországot. Ugyanis Aszad elnökre most vadásznak. Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból - emelte ki.
Értékelése szerint Magyarország egy szabad ország, az emberek "marhaságokat" is csinálhatnak, felelőtlen dolgok is megtörténhetnek, ezeket nem lehet csak jogszabályokkal szabályozni. Vannak azonban civilizációs normák, amelyeket a politika nem léphet át - jegyezte meg. Ilyenkor nagyon egyszerű kérdéseket kell feltenni. Ki áll emögött? Ki találta ezt ki? Milyen célból? Kiket vontak be Magyarországról? Kiken keresztül terjesztették ezt a rémhírt? Mit akartak elérni? - vetette fel.
Jelentős európai országok blokkolták ennek a két országnak a csatlakozását a schengeni övezethez, és ennek az akadálynak az elhárítása "nem volt kis diplomáciai bravúr".
Azt is mondta: mivel a románok is akarták, a viharvert román-magyar kapcsolatok történetében ez egy "napfényes délután", amikor a magyarok csinálhattak valami jót, aminek a románok is haszonélvezői.
Hozzátette: a románok ezt tudják, és konstruktívak voltak. Ráadásul egy átmeneti időszak után le tudjuk vezényelni a rendőreinket a román-magyar határ őrizetéről, tehát rengeteg erőt, energiát takarítunk meg - jegyezte meg.
A magyar kormányfő három tanulságot fogalmazott meg az üggyel kapcsolatban, elsőként azt, hogy az eltűnt gyerekeket keresni kell, és sosem szabad feladni. A másik tanulságnak azt nevezte, hogy Magyarországon "fantasztikus rendőreink vannak", aki nem adták fel, nem zárták le az aktát, és komolyan veszik, hogy a hivatásuk a bűn üldözése.
- tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a jogalkotónak van-e teendője az üggyel kapcsolatban azt válaszolta: ha van teendő, akkor ma cselekedjen.