Orbán Viktor: A magyarok nem tűrik a megaláztatást - VIDEÓ
„Meghajolunk az idegen akart előtt, vagy ellenállunk neki? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. A válaszunk legyen olyan világos és egyértelmű, mint 1956-ban volt” – fogalmazott Orbán Viktor.
Mint mondta: a mai ünnep rendhagyó, mert részt vettek rajta azok is, akik megvédték Magyarországot a dunai árvíztől. Köszönetet mondott a katonáknak, az önkénteseknek, a rendőröknek, a tűzoltóknak, és mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. Mint mondta: más országokban 24-en meghaltak az árvízben és 10 milliárd eurós kár keletkezet. Magyarországon egyetlen ember sem halt meg, és a károkat minimálisra sikerült szorítani
Ha veszedelem közeledik, össze kell fogni – ez a törvény. Büszke, sőt, nyakas nép vagyunk” – szögezte le. Hozzátette: összefogás nélkül nincs sem biztonságunk, sem szabadságunk.
Mint mondta: az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg: januárban földrengés volt, márciusban jeges ár volt a Dunán. Felhívó jel volt ez, ideje volt készülni az összefogást követelő nagy időkre.
„1956 októberében a történelem is kilépett a medréből. Végigmegy a maga útján a saját törvényei szerint” – mondta. Hozzátette: így lettek hősök a földművesekből és a gyári munkásokból, az egyetemistákból és a cipészekből.
1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette a szovjet birodalmi elnyomást – tette hozzá.
A magyarokat egyetlen megszállónak sem sikerült megtörnie, vagy megszelídítenie”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a birodalom szolgálatába akarta állítani a nemzetet a szovjetek uralma. „Bábkormány került a nyakunkra, és kollaboráns magyarok voltak a vezetői” – hangsúlyozta. „A birodalmak szeretik elrejteni brutális arcvonásaikat, és azt szeretik, ha valaki behívja őket” – mondta.
Mindent megtesznek, hogy legyen olyan magyar, aki behívja őket, és így tettek a kommunisták is”.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy koholt vádakkal börtönbe vetették a nem kommunista vezetőket is. Amikor a magyarok dacoltak velük, akkor választási csalással nyertek, és így sikerült a moszkvai kádereket a magyarok nyakára ültetni.
A kormányfő elmondta: hiába van a hatalom minden fegyvere a kezükben, a magyarok nem tűrik a megaláztatást.
Megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát, megtanítottuk, hogy ne bántsd a magyart”.
Mint mondta: a következő években nem a vizet, hanem a történelmet kell mederben tartani, mert a szomszédban háború zajlik, amely egyre véresebb, elkeseredettebb. „A fronton már százezrek vesztek oda, az európai gazdaság tüdőlövést kapott. Megállt a fejlődés, az európai vállalatok szenvednek. A szankciók bennünket véreztetnek ki, a befektetők Amerikába mennek, az európai vezetők a háborús győzelem ideájába ingatják magukat” – fogalmazott.
Hozzáfűzte: közben nő az esély a háború szétterjedésére.
Nem álltunk ennyire közel az utóbbi 70 évben a világháborúhoz. Mindenki látja, a király meztelen. Az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a nyugatot”.
Orbán szerint az egész EU-t akarják betolni a háborúba.
Azzal folytatta: van új győzelmi terv is, ennek lényege szerinte a háború kiterjesztése. Ebben Ukrajna azonnali NATO-meghívása szerepel, és Oroszország lesz az új színtere a háborúnak. Ukrajnának a győzelem után az amerikaiakat kellene helyettesítenie a saját seregével, ami azt jelentené elmondása szerint, hogy mi
magyarok arra ébredünk, hogy megint keleti szláv katonák állomásoznak Magyarország területén”.
A kormányfő szerint dönteni kell, hogy akarunk-e háborúzni. Az ellenfélnek az a tanulság, hogy harcolni kell Ukrajnáért, Ukrajnában. A kormánynak viszont az a tanulság, hogy csak a magyarokért, a magyar szabadságért szabad harcolni.
"A szabadságért azzal tehetjük a legtöbbet, ha nem veszünk részt más háborújában, ha nem hagyjuk, hogy háborús felvonulási területté alakítsák az országunkat” – mondta Orbán. Szerinte ebbe a háborúba az egész európai gazdaság belerokkan, családok milliói mennek tönkre, ha hagyjuk. „Hát, ne hagyjuk barátaim!” – mondta.
Beszédét azzal folytatta: „Brüsszel számára nem fontos a független Magyarorország , és egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakára ültetni”. Most a fő kérdés szerinte, hogy meghajolunk, vagy pedig engedelmeskedünk a brüsszeli akartnak.
"A válaszunk legyen olyan egyértelmű, mint 1956-ban” – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: „nem hiszünk a világboldogító ideológiákban, csak egyetlen dolgot akarunk: békében akarunk élni a Kárpát-medencében. Tudjuk, hogy háborúba akarnak sodorni minket, és megvan a kiszemelt bábkormány, és megvan az emberük is, aki ideális jelölt egy bábkormány élére” – mondta a kormányfő.
"Aki hazafi, az ma is harcol a magyar szabadságért, de attól nem lesz szabadságharcos valaki, ha lyukat vág egy zászlóba, a tettek beszélnek" -– mondta a kormányfő. „Az egész ország láthatta ki mit csinált az EP-ben, mi a magyar szabadságot védtük, és eközben a magyar ellenzék felajánlotta az országot a birodalomnak” – tette hozzá.
Szerinte az új ellenzék is idegeneket hív az országba, és ott ül az asztaluknál. „A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta. Ez az ő hagyományuk” – fogalmazott.
Nem tűrjük el, hogy ismét Brüsszel vazalussává tegyék Magyarországot!”
Orbán Viktor közölte: 1956-ban megvolt a közös akarat, de az erő nem volt elég a szuverén cselekvésre. Ma azonban van közös akarat, egység, akarat és erő, és ezzel élni is kell.
Újra meg fogjuk csinálni, dicsőség a 1956-os hősöknek!”
– zárta beszédét a kormányfő.