Orbán Viktor a MÁÉRT ülésén: Amíg van etnikai alap, addig van értelme az etnikai politikának - VIDEÓVAL
November 17-én a budapesti Várkert Bazárban huszonegyedik alkalommal ült össze a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, az 1999-ben alapított Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is.
A tanácskozást Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Az ülés résztvevői néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánra, a VMSZ elnökére, Duray Miklósra, a felvidéki magyar politika kiemelkedő személyiségére, illetve Répás Zsuzsannára a Nemzetpolitikai Államtitkárság első, 2010–2014 közötti vezetőjére.
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában leszögezte, már a Covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. A kormányfő utalt a magyarság veszteségeire, Duray Miklós és Pásztor István halálára. Kiemelte Pásztor István szerepét a szerb-magyar kapcsolatok elmélyítésében.
A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá: van-e jövője az etnikai politizálásnak a romló demográfiai viszonyok között. A válasz egyszerű, amíg van etnikai alap, addig van értelme az etnikai politizálásnak. Orbán reményeit és jókívánságait fogalmazta meg Forró Krisztián, a Szövetség elnöke irányába a következő évhez, amelyben több fontos választást rendeznek meg.
Minden háború esetén kulcskérdés, hogy pontosan definiálják a hadicélokat - húzta alá a kárpátaljai magyarok életét meghatározó ukrajnai háború kapcsán. A probléma az, hogy az orosz-ukrán háborúban nincsenek pontosan definiálva a hadicélok - ilyen körülmények között nehéz konkrét segítséget nyújtani az agressziót elszenvedő Ukrajnának - húzta alá Orbán, hozzátéve, hogy a magyar kormánynak nem áll módjában megváltoztatni az Ukrajnával kapcsolatos politikát. Jól láthatóan összeomlott a nyugati világ Ukrajna-stratégiája, amely arra épült, hogy az ukránok győznek a frontvonalon, és politikai változások lesznek Oroszországban. Európai színtéren kellene kidolgozni egy B-tervet, amely jobb megoldás lenne az ukránoknak és a kárpátaljai magyaroknak is, mint a nagy áldozatokkal járó küzdelem folytatása.
Örömtelinek nevezte, Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a helyi magyar közösség kapcsolattartását az anyaországgal. Szlovénia kapcsán kiemelte, a feszültségek felszítása helyett a szerb-magyar közeledés példáját kellene követni. Decemberben választásokat rendeznek Szerbiában, Orbán fontosnak nevezte a kialakult stratégiai együttműködés fenntartását.
A világpolitika összefüggéseire kitérve aláhúzta, Európa fokozatosan leértékelődik, az Egyesült Államok Kína partnerségét keresi a konfliktusok kezeléséhez. Adódik a kihívás, hogy Európa kerüljön vissza a polcra, ahol voltunk - működjünk együtt, versenyezzünk, kereskedjünk, fejlődjünk. A másik álláspont szerint Európa őrizze meg mostani pozícióit, vagyis zárkózzunk be. A magyar érdekek az első felfogás, a konnektivitás, azaz a szabad kereskedelem, a fejlődő kapcsolatok mellett szólnak - húzta alá Orbán Viktor.
Magyarország mozgásterét alapvetően határozza meg a vita, fönntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az Európai Unióban. Ez a vita nem állt volna elő, ha a szuverenitáspárti britek nem lépnek ki a közösségből - húzta alá a miniszterelnök. A másik kulcskérdés az Európai Unió bővítése. Olyan manővernek vagyunk tanúi, hogy Ukrajnával együtt a tagjelölteket felvéve 36 tagúvá bővülne az unió, ez indokolná az EU belső szerkezetének átalakítását. Miközben amin változtatni kellene az a kereskedelempolitika és nem a szerkezeti felépítés - emlékeztetett Orbán.
Az unióra váró legnagyobb kihívások egyike az illegális migráció - húzta alá a kormányfő. Nem beszélő gépeket, hanem embereket engedtünk be az unióba a maguk kultúrájával, ennek a következményeit nem mérték fel az EU vezetői. Ki tudtunk tartani az eredeti álláspontunk mellett, ennek helyességét az idő, de az aktuális gázai konfliktus is alátámasztja.
Mivel nincs reális esély a valóságos integrációra, ezért fel kell tartóztatni az illegális migrációt. Magyarország az unió által javasolt szétosztási elvet elutasítja - emelte ki Orbán.
Minden, ami korábban stabilnak számított, szétesőben van - ez az állapot jellemzi az Európai Uniót is. Mit kell tenni a szétcsúszás korszakában? Amire vállalkozhatunk, a magyar együttműködés formáit meg kell erősíteni. Fenn kell tartani, meg kell erősíteni a nemzetpolitikai intézményeket. 2024-25-ben vissza kell térni a növekedéshez, ennek meglesznek az anyagi forrásai a magyar gazdaságban - húzta alá Orbán Viktor.
