2020. augusztus 21., 10:12

Orbán Viktor a járványról és Közép-Európa szerepéről

Orbán Viktor magyar kormányfő szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a Kossuth Rádió Jó reggelt  Magyarország című műsorában elsősorban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tennivalókról, valamint a magyar gazdaság fellendítéséről beszélt.

Orbán Viktor
Orbán Viktor
Fotó: MTI

További korlátozó intézkedések is elképzelhetőek a járványügyben, mivel pandémiás szempontból a legnagyobb kockázat a koronavírus behurcolása az országba. Orbán Viktor megjegyezte: az iskolákban a valós osztálymunka visszaállítása a cél, a digitális oktatás nem válthatja ki azt teljes értékűen. Beszélt arról is, hogy a kormányzat szeptember közepére készít el egy új, kétvéves gazdasági növekedési tervet.

Kiemelte: a legtöbb európai országban romlik a helyzet, ezért a fertőzés behurcolása a legnagyobb veszély Magyarország számára. A kormányfő hangsúlyozta: a behurcolással szemben föl kell lépni.

Magyarország elég tapasztalatot szerzett a vírus első hullámakor, a védekezés következő szakaszát ezért saját tapasztalatainkra alapozva kezeljük. A lényeg, hogy megmentsük az emberéleteket "

– emelte ki. Hozzátette: a betegségből meg lehet gyógyulni, azokra kell nagyon vigyázni, akiket ez a vírus"elvihet". A legkiszolgáltatottabbak pedig az idősek. Elmondta: tudják, amíg nincs vakcina, a bizonytalan helyzet fenn fog maradni. Nem könnyebbült meg a világ az első vakcina megjelenésétől, hanem üzleti motivációjú támadássorozat kezdődött. Amikor pedig kész lesz a vakcina, vagy akár több is egyszerre, zsibvásári hangzavar lesz – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hamarosan kezdődik az iskola, és a családoknak a legfontosabb, hogy az iskola és az óvoda rendben indulhasson. A kormányfő sikeresnek nevezte a digitális oktatásra való átállást, de elmondta, annak is vannak árnyoldalai, és tíz százalék fölötti diák eltűnt a rendszerből, nem kapcsolódott be az oktatásba, és a különbségek is nőttek. Ismét egységes osztálymunkát kialakítani ezért nehéz lesz a pedagógusok számára szeptembertől.

Egy nemzetgazdaságilag fontos tervet „rendelt meg" a kormány, szeptember közepére elkészülhet egy sok-sok intézkedést tartalmazó 2 éves növekedési menetrend.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az elmúlt 100-150 évben a közjogias gondolkodás került előtérbe, és ő is ebben nőtt fel. A kormányfő szerint volt másik 850 év is, amikor nagy politikai kérdésekről tudtunk gondolkozni.

Volt a magyar politikának geostratégiai dimenziója, és jó lenne, ha ez a gondolkodásmód visszajönne. Magyarország továbbra is ott van, ahol a honfoglalás idején. Továbbra is itt vannak mellettünk a németek, az oroszok és a törökök. Mi a viszony velük, ez a legfőbb kérdés.

10 évet fektettünk abba, hogy a magyarokat a szomszédok ne elszigeteljék, és ehhez nekünk és nekik is változniuk kellett. Soha ilyen jó viszonyunk nem volt a szerbekkel és a szlovákokkal"

- tette hozzá.

Ahelyett, hogy egymással szemben keresnénk külső hatalmakat, most itt a lehetőség, hogy egymással együttműködjünk - mondta Orbán Viktor. Van Közép-Európában vezérhajó, amit Lengyelországnak hívnak. Ha jól rendeződünk el a lengyelek körül, akkor sokkal gyorsabban fog fejlődni a térség, mintha egy külső hatalomhoz kötnénk a térséget - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház főigazgatóját, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnökét ért támadásokról azt mondta: Miért vagyunk ezen meglepődve, mivel ezek kommunisták, és elvették az emberektől a pénzüket, vagyonukat. Miért gondoljuk azt, hogy ők megváltoztak? 

- tette fel a kérdést a kormányfő. Orbán Viktor felidézte Tamás Gáspár Miklós mondását, miszerint kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna. Az a kérdés, hogy mi mit mondunk: aki kardot ránt, az kard által vész el - tette hozzá.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.