Orbán Viktor: A 2026-os választás lesz a felénk közelítő háború előtti utolsó választás

Orbán Viktor azt mondta:

amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből.

Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban - mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: ha Brüsszel-párti kormányunk lesz, belevisznek minket a háborúba, viszont ha nem Brüsszel-párti, hanem nemzeti kormányunk lesz, akkor lesz esélyünk, hogy kimaradjunk belőle. Orbán Viktor hangsúlyozta: az ukrajnai háború "nincs messze", és nem csak földrajzi okokból, hanem politikailag is közel van. Közölte:

az európai vezetők eldöntötték, hogy Európa háborúba megy.

Erről döntés van, le is írták, el is mondják. Van az a hivatalos európai uniós álláspont, hogy 2030-ra az EU-nak készen kell állnia egy Oroszországgal megvívandó háborúra - mutatott rá, hozzátéve, hogy hadigazdaságot építenek, és azt nem építik két hónapra.

Példaként említette, hogy

átállítják a járműgyártást fegyvergyártásra, páncélozott eszközök gyártására. Orbán Viktor arról is beszélt, van a háború előtti korszakok vizsgálatának egy tudománya, társadalomtudósok klasszikus felfogása szerint a háborús expanziónak négy szakasza van.

Az első, amikor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak, ez megtörtént. A másik, amikor bevezetnek gazdasági szankciókat, és elvágják a gazdasági együttműködést, ezen is túl vagyunk. A harmadik, amikor jön a sorkatonaság és a hadigazdaságra való átállás, ebben van most Brüsszel. A negyedik már az összecsapás szakasza - sorolta.

A miniszterelnök megjegyezte:

nem véletlenül tartanak háborúellenes nagygyűléseket, nem azért ez a neve, mert nem volt jobb ötletük, hanem azért, mert ez a veszély.

Az, hogy Magyarország elérje, hogy Európa kimaradjon a háborúból, olyan feladat, amin dolgozni kell, de tudatában kell lenni, hogy meghaladja az erőnket - jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta:

itt leginkább imádkozni tudunk, hogy a Jóisten ne vegye el az eszét azoknak, akik jóval erősebbek.

Ha viszont nem lehet megakadályozni, hogy Európa belemasírozzon egy háborúba, akkor ki kell maradni a háborúból - mutatott rá a kormányfő. Emlékeztetett: nem tudtunk kimaradni az első és a második világháborúból, "Tiszának sem sikerült és Horthy Miklósnak sem". Azt kell megértenünk, hogy miért nem, és ha mi ki akarunk maradni a következőből, azt hogyan kell csinálni.

- fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve:

a gyengéket mindig beletolják a háborúba.

Ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy Magyarországot erőssé tegyék gazdaságilag, politikailag, szuverenitásvédelmileg. Erősnek kell lenni, figyelni kell a történelmet, tanulni kell belőle, és fel kell készülni arra, hogy ha valóban bekövetkezik az, amit szeretnénk elkerülni, hogy 2030-ra az európaiak tényleg háborúba mennek, akkor abból mi ki tudjunk maradni. Nem lesz egyszerű, lelkierő kell majd hozzá - hangsúlyozta a kormányfő.

Kitért arra is, hogy végre olyan elnöke van Amerikának, aki "szívből utálja a háborút", és ezt kell nekünk, magyaroknak megragadnunk, hogy végre van egy nálunk jóval nagyobb szereplője a nemzetközi politikának, aki békét akar.

A kormányfő szólt arról is: nemcsak ahhoz kell erőt gyűjteni, hogy kimaradjunk a háborúból, hanem ahhoz is, hogy utána mi lesz.

Rámutatott:

A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj.

- mondta.

Kiemelte azt is:

buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy készülnek-e a háború utáni világra, hozzátéve, arra is készülnek, hogy 2026 áprilisában megnyerik a választásokat. Vannak olyan kis szakértői munkacsoportok, amelyeknek az a feladatuk, hogy nézzék meg, mi nem működött jól az elmúlt 15, illetve 4 évben vagy min lépett túl az idő. Példaként említette a kormányzati szerkezetet, hangsúlyozva az előregondolkodás fontosságát. Kitért arra is, hogy egyezkedik az amerikaiakkal, hogy milyen gazdasági együttműködés legyen a háború után. Egyezkedik továbbá az oroszokkal is, hogyha megszűnik az egész szankciós rendszer, akkor kellő ütemben és jól, mi magyarok, mit és hogyan tudunk ebből hasznosítani. Jelezte: december elején Moszkvába utazik egy jelentős üzleti delegáció kifejezetten gazdasági együttműködési kérdésekről tárgyalni.

Előre kell gondolkodni, mert a háborúnak, ha a Jóisten megsegít minket, úgy lesz vége, hogy mi nem sodródunk bele, az amerikai elnök sikerrel jár, felszámolják a szankciókat és egy másik gazdasági térben találjuk magunkat.

Most egy szankciós térben vagyunk, de ha az amerikai-orosz megállapodás megvan, a tér kitágul majd - mutatott rá. Kérdésre válaszolva elmondta:

nehéz elképzelni két világháborúval a hátunk mögött, hogyan lehet valakinek az a gondolata, hogy egy háborúból jól ki lehet jönni.

Kitért arra, hogy a mi szenvedéstörténetünk kiemelten súlyos, elvesztettünk 900 ezer embert az első és 600 ezret a második világháborúban, 200 ezer ember elmenekült a szovjetek bejövetele után, utána kitelepítettek ugyanennyi németet, 56 után 200 ezren elhagyták az országot.

Összegzése szerint 2,1 millió ember hiányzik, és ha ezek meglennének, meg a gyermekeik és az unokáik, akkor nem beszélnének demográfiai problémákról.