Orbán Viktor: 2026 nagy kérdései a háború mellett az energia és a migráció lesznek
A 2026-os év nagy kérdései a háború mellett az energia és a migráció lesznek - emelte ki hétfőn Budapesten tartott évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, aki egy kérdésre válaszolva a Beneš-dekrétumokkal összefüggésben azt is kijelentette: a kollektív bűnösség bármilyen megnyilvánulását elutasítja.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. Kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlensége biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudja állítani. Hangsúlyozta azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország egyrészt jogi úton védekezik, de politikai értelemben is dolgoznak a brüsszeli energiaszabályozás ellen - jelezte.
A miniszterelnök azt mondta: a liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a "nemzetek korszaka." Azt mondta, mindenki számára nyilvánvalóvá vált: egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek. A kezdődő új korszakot a kormányfő a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től e korszak előhírnökének. Orbán Viktor 2026 legfontosabb kérdésének Európában a háború és béke ügyét nevezte meg, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.
Úgy összegzett, arra számít, hogy a következő 10-15 évben elég jelentős igény lesz arra, hogy Nyugat-Európából "ne migránsok, hanem bennszülött európaiak - a szabad mozgás lehetőségét kihasználva - Magyarországon dolgozzanak és éljenek". Ez hozzá fog járulni a magyarországi demográfiai problémák megoldásához - mondta, úgy fogalmazva: "nekünk nem migránsaink lesznek, hanem németeink, franciáink meg olaszaink". Fegyver nélkül jöjjenek, ez az egyetlen kérésünk van - jegyezte meg.
Ugyanakkor Magyarországnak nem volna ésszerű követnie a britek példáját. Ha akkora ország lennénk, mint az Egyesült Királyság, lennénk hatvanegynéhány millióan, akkora GDP-vel, mint az övék és nekünk is lenne atomfegyverünk, akkor mi is megpróbálkozhatnánk ezzel, de nincs, ezért "sajnos a mi számunkra ez nem járható út". Hozzátette: "lehet, hogy a történelem meg is kímél bennünket ettől a kérdéstől, mert nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától is". Ebben a pillanatban az Európai Unió a szétrázódás állapotában van, egy dezintegrációs folyamat zajlik. A dezintegráció úgy jön létre, hogy döntéseket hozunk, aztán azokat nem hajtjuk végre - mondta, példaként említve a zöldátállás folyamatát, valamint a schengeni szabályozást, amit Németország folyamatosan kijátszik. Meglátása szerint az unió szétesése nem drámai összeomlás lesz, hanem ilyen döntések sorozata.
Arra a felvetésre, hogy készülniük kell-e a fiataloknak Magyarországon is a sorkötelezettség bevezetésére, és részt kell-e venniük az ukrajnai háborúban, Orbán Viktor azt felelte: "idegességre semmi ok, inkább higgadtságra van szükség és célirányosan, jól meghozott döntésre majd a választáson". A magyaroknak nincs okuk félelemre, mert a háborús pártok mellett van békepárti alternatíva. Brüsszelben döntöttek arról, hogy háborúba fognak menni, a legerősebb háborús uszító Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője. Nincs tehát semmi túlzás abban a mondatban, hogy a 2026-os magyar választás lesz a háború előtti utolsó magyar választás. Az a kormány, amit megválasztunk 2026-ban, dönt majd háború és béke kérdésében, és a kérdések "egyre nyilvánvalóbban közvetlen kérdések lesznek" - fogalmazott.
A kormányfő hozzátette, "próbáljuk megérteni ezt a szlovák jogszabályt. Nem világos, ha valaki azt mondja Szlovákiában, a Beneš-dekrétumok rosszak, hiányzik az erkölcsi alapjuk, a kollektív bűnösségre vonatkozó passzusok elfogadhatatlanok, akkor ez most büntetéssel jár vagy nem. Tehát a létezését kell-e kétségbe vonni, vagy nem szabad róla rosszat mondani. Ez két különböző dolog. Várom, hogy legyen egy tiszta jogi helyzet, mit lehet és mit nem".
Orbán elmondta, "azt láttam, az elmúlt hetekben nagyon sokan mondták Szlovákiában, hogy a Beneš-dekrétumok rosszak, tüntetések voltak. Nem látom a jogi következményeket, azt akarom megérteni, pontosan mi ez a jogszabály, amit megalkottak a szlovákok - változtat-e az eddigi helyzeten. Van körülbelül ezer hektár termőföld, vannak konkrét jogi esetek, amelyek esetében a Beneš-dekrétumokat vagyonjogi viták rendezésére használják. Ezek konkrét jogsérelmek, amelyekkel majd foglalkozni kell. Amikor az egész helyzetet átlátom, kellő mélységben fogok beszélni a szlovák elnökkel és miniszterelnökkel is. Ez még eddig nem történt meg, beszéltem már vele (ti. Robert Ficóval) erről a kérdésről, de nem kellő mélységben".
A kormányfő aláhúzta, "addig is két dolgot tudok írásba adni, a Szlovákiában élő magyarokat, megválasztott vezetőiket, az egész magyar közösséget, politikai és civil szervezeteiket Magyarország továbbra is feltétel nélkül támogatja, és a kollektív bűnösség bármilyen megnyilvánulását elutasítjuk".
