„Olyan egyházra van szükségünk, amely a tevékeny szeretet nyelvén szól” – kollégánk jelenti Budapestről

Esőt ígértek, ám végül kisütött a nap Rózsák tere felett, ahová Ferenc pápa érkezése előtt fél órával sikerült odaérnem. Az idő hiánya, valamint a forgalmi korlátozások miatt végül a mindig pontos és megbízható metróra szavaztam. Stílusosan a II. János Pál pápa téren szálltam le, s miközben sétáltam a lezárt Rákóczi út felé, arra gondoltam, egy éve ilyenkor még csak álmodni sem mertem róla, hogy idén tavasszal újra a Rózsák terére tartok majd.

A pandémia előtti évben ugyanis Budapesten éltem, s hazafelé menet rendre az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomnál szálltam le. Aztán hazaköltöztem, a határokat lezárták, s mire újra felnyíltak a sorompók, a világot gazdasági válság, a szomszéd ország lakóit pedig háború sújtotta. Azt se gondolta volna senki, hogy Ferenc pápa ilyen hamar eleget tesz majd azon ígéretének, miszerint rövid időn belül visszatér Magyarországra. Még emlékezhetünk rá, hogy másfél éve az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján ő celebrálta a rendezvény zárómiséjét a Hősök terén. Az akkori látogatás rövidségét sokan politikai okokkal indokolták, s ennélfogva a mostani, háromnapos apostoli látogatás előtt is mentek a találgatások, hogy vajon a Szentatya milyen okból jött el ismét kis hazánkba, s vajon mit akar ezzel üzenni?

Maradj itt, ennél jobb helyet nem találsz, erre fog jönni a pápa”

– mondta egy idősebb úr nem kevés izgalommal a hangjában, miután megérkeztem a Dohány utca és az Alsó erődsor utca találkozásánál felállított kordonhoz.

Azt már az esemény előtt is tudtam, hogy a részvétel regisztrációhoz és meghíváshoz kötött, azon viszont meglepődtem, mennyire távol voltak tartva a hívők a helyszíntől. Ez persze cseppet sem zavarta őket, s a sokadik rendőrautó és furgon után is lelkesen, zászlóikat lengetve várták Ferenc pápát. Addig pedig megkérdeztem néhányukat, mit is jelent nekik a mai nap, s hogy milyen érzésekkel tölti el őket az, hogy a Szentatya újra Budapestre látogatott.

Azért jött vissza, mert üzenni akart, hogy az elesetteken segíteni kell”

– mondta az említett idős úr, aki büszkén dicsekedte el, hogy egy nappal korábban a Ferenciek terénél már látták a pápát, s bizony, feleségével együtt elhullajtottak egy-egy könnycseppet.

Nem lehet megmagyarázni azt az érzést, amit ilyenkor az ember legbelül érez.”

Elmondása szerint ritkán jár templomba, de vallja, hogy az embernek hinnie kell valamiben, s az, hogy a Szentatya néhány éven belül már harmadszor látogatott a régióba, jelzésértékű is egyben. Arra a kérdésre, hogy mit szeret Ferenc pápában, rövid és velős választ ad:

Az igazsága miatt, s mert szociális érzékenységű ember, aki kimondja, hogy a szegényeket és az elesetteket támogatni kell, s aki nem tesz különbséget ember és ember között.”

Hasonlóan vélekedett a Szentatya természetéről az a hölgy is, aki bár katolikus vallású, saját magát nem tartja hívőnek.

Megtiszteltetés, s egyben különleges alkalom az, hogy a pápa újra itt van, s úgy gondolom, már csak ezért is ki kellett jönnöm”

– mondta, hozzátéve, hogy Ferenc pápa igazi béketeremtő, akinek szavai mindig megnyugtatólag hatnak a hívekre. Közben felfigyelek a rendőrök rádiózására, elhangzik az „Astoria” szó, s hogy mindenki legyen készenlétben.

Én is visszasomfordálok korábbi helyemre, majd néhány szirénázó autót követően megérkezik a pápai konvoj, benne a szerénységet és az egyszerűséget hirdető, fehér Fiat 500X-szel, amelynek anyósülésén maga a Szentatya ül mosolyogva, s integetve üdvözli a tiszteletére összegyűlt híveket.

Fotó: MTI

Fél percig sem tart az egész, de az emberek arcára van írva, hogy életük egy meghatározó élményét élték át az imént.

Jó néhányan hazasétálnak, lévén, hogy a Rózsák terére nem juthatnak be. Ám így sem lehetnek csalódottak, hiszen testközelből láthatták a katolikus egyház fejét.

Sokan a maradás mellett döntenek, s mielőtt megpróbálnék közelebb férkőzni a Szent Erzsébet-plébániatemplomhoz, még elcsípek egy-két megszólalót. Többségük kiváltságosnak érzi magát, amiért a Szentatya ellátogatott hozzájuk, s úgy vélik, egyben jelzés is, úgy a magyaroknak, mint a keresztény egyházaknak, hogy a katolikus életben és hitben van a jövő és az egység.

Leginkább a békepártiságát szeretem, illetve azt, hogy nyit a többi egyház felé”

– mondta egyikük, utalva arra, hogy Ferenc pápa mai programjában az Istenszülő oltalma-templom és a görögkatolikus közösség meglátogatása is szerepelt.

Fotó: MTI

A kérdésre, hogy a politikai spekulációkon túl mégis milyen üzenettel bírhat a pápa újbóli magyarországi látogatása, a legérdekesebb választ két tanártól kaptam, akik maguk is hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, s akikkel még percekig beszélgettem a vallás és a hit alapvető, mindennapos kérdéseiről. Szerintük a Szentatya látogatásával elsősorban a keresztény egységre szerette volna felhívni az emberek figyelmét, valamint annak fontosságára, hogy a hit egy olyan erkölcsi keretet ad az embernek, amely a viselkedésben, a másokhoz való hozzáállásban, a gondolkodásban és az életfilozófiában is egyfajta megerősítést, tartást adhat. Ugyanígy elgondolkodtató volt az a megjegyzésük is, miszerint a béke eléréséhez ki kell hozni Krisztus személyét a templom falai közül.

Az a baj a világban, hogy a hit felvállalása magánügy, pedig mindenhol ott kéne lennie a mindennapi életben.”

Pár perc séta, s már a plébániatemplom mögött vagyok, ahol zászlóárusok, s további hívek fogadnak. Itt is egy igazán érdekes és tartalmas eszmecserébe bonyolódok két erdélyi zarándokkal, s újfent megjegyzem: mint hívő református, számomra Ferenc pápa személye nem bír olyan nagy jelentőséggel, ám egy igazi reformernek tartom, s szerénysége mellett a nyitottsága és világlátása miatt is tisztelem őt. Beszélgetésünk végén megmutatom nekik a Szentatya érkezéséről készített felvételt, mire mögöttem felbukkan az egyik önkéntes, aki ugyancsak lemaradt a nagy pillanatról.

Fotó: MTI

S ha már ott volt, akkor nem átallottam őt is kifaggatni, ami nagyon jó döntésnek bizonyult, lévén, hogy emberünk 20 éve Bajorországban, Regensburgban él, és csak a pápa látogatása miatt utazott haza. Mint kiderült, maga is teológia szakon végzett, Ferenc pápát pedig a vallásról alkotott felfogása, s lelkipásztori hozzáállása miatt tartja nagyra.

A peremvidéken élők, a szegények és a kitaszítottak felé való fordulás, valamint a szexuális kisebbségekkel való gyengéd bánásmód az én életemben is ugyanúgy fontosak, mint az övében”

– mondta, hozzátéve, hogy érzése szerint Ferenc pápával valamilyen formában fordulóponthoz ért a katolikus egyház történelme.

Konstantin után az állam és az egyház nagyon sok területen összefonódott, főleg Európában. Ferenc az első pápa, aki bizonyos előkészítések után ezt a fajta összefonódást próbálná fellazítani, s azt mondani, hogy egy államnak minden ember a polgára, s azon belül minden vallás egyenrangú.”

Ennek fényében, s ezt megerősítvén találkozott ma Ferenc pápa a szegényekkel és a menekültekkel az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. Beszédében többek közt kiemelte, hogy olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét – azt az egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még azok is, akik nem hisznek.