Nagy bajban a 168 Óra hetilap
Úgy tűnik, hogy a magyarországi médiapiacon átalakulások várhatóak az április 3-i országgyűlési választásokat követően.
A ma7.sk szerint ellenzéki beállítottságú és sokszor tendenciózusan tájékoztató 168 Óra című hetilap kiadója, Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Media Zrt. vezérigazgatója és társtulajdonosa úgy döntött, hogy a elbocsátja a 168 Óra című hetilapot eddig előállító szerkesztőségi stábot.
Ez mintegy 15 főt érint, akikkel ezt a jövő héten tervezték közölni - értesült a Media1.hu egyik informátorától.
Az optimalizáció ez esetben úgy látszik, azt jelenti, hogy bár a belsős újságíróknak ugyan felmondanak, a kiadó a hetilap további számainak a megjelentetéséről egyelőre nem mondott le, csak külsős szerzőkkel fognak dolgozni. Szabadúszó újságíróktól vásárolnak majd tartalmakat a jövőben, mert ezzel Milkovics szerint drasztikusan csökkennének a kiadó költségei.
Ez elméletben azt jelentené, hogy a most elbocsátott munkatársak a jövőben akár külsősként, egyéni vállalkozóként továbbra is írhatnának a hetilapba, csakhogy a Media1 úgy tudja, hogy
A laptól távozik Makai József, a 168 Óra főszerkesztője is, de ő maga mondott fel, mert nem ért egyet azzal a struktúraváltással, amit a vezérigazgató kezdeményezett.
A Media1 úgy tudja, a kiadó nem vállal garanciát arra, hogy az eddigi szerzőktől, szerkesztőktől biztosan rendelni fog olyan mennyiséget, hogy ez önmagában a szerzők megélhetését is biztosítsa, tehát főleg azoknak érheti meg a továbbiakban a lapba írni – immáron számlásan, vállalkozóként, szabadúszóként –, akik a 168 Óra mellett máshová is dolgoznak, hiszen egy KATA-s vállalkozásnál a havi minimum költség 50.000 Ft, és mivel a szerkesztőség megrendelőként nem fog garantálni biztos megrendelést, így ennek az adónemnek a kitermelése is kérdéses lehet csak honoráriumokból.
Milkovics Pál a Media1-nek nem tagadta, hogy fájdalmas lépésről van szó, ami nagyon rosszul érintheti az eddigi stábot. Azt is mondta, megérti, hogyha a távozni kényszerülő munkatársak csalódottak, de a vezérigazgató szerint ez volt az egyetlen üzletileg racionális lépés annak érdekében, hogy a 168 Óra a továbbiakban is meg tudjon jelenni. Milkovics hozzátette, köszöni a stáb eddigi áldozatos és professzionális munkáját, mivel magas színvonalú, jó lapot állítottak elő.
Milkovics azt mondta, a költségoptimalizációval megtakarított költségekből javítani próbálnak majd a 168 Óra marketingtevékenységén, kampányokat fognak indítani annak érdekében, hogy a lap példányszáma növekedjen és újra üzletileg fenntartható pályára álljon az újság.
Az utolsó hivatalos adat 2021 harmadik negyedévéből származik, amikor a példányszám-mérés leállítása előtti utolsó negyedévben az újságot heti megjelenésenként 9.500 példányban nyomtatták, és értékesíteni 2021 szeptemberében átlagosan 4.105 példányban sikerült. Ez rendkívül alacsony példányszám.
Egy évvel korábban, 2020 szeptemberében még 6.630 darab fogyott a lapból, vagyis mintegy 40 százalékot zuhant a lap egyetlen év alatt. Ennél is szomorúbb az összkép, ha a lap hosszútávú eladásaira tekintünk. 2019 szeptemberében 8.819 darab fogyott el belőle, 2018 szeptemberében 10.328.
Még hosszabb távra visszatekintve egészen tragikus az összkép. A lapot fénykorában, 2002 áprilisában, azaz éppen húsz évvel ezelőtt, az I. Fidesz-kormány végén több mint 50 ezren vásárolták – persze azóta a sajtópiacon is sok minden történt, és az olvasói szokások is jelentősen megváltoztak a digitális világ előretörésével.
A Michaeli, Schwartz & Brit Media Zrt. egy másik termékénél, az április 3-i választások után a napiról a heti megjelenésre áttért Pesti Hírlapnál is sokakat elbocsátottak. A heti egyszeri megjelenés már az új szerkesztőségi struktúrában, azaz különféle külsős szerzőkkel, megrendelésekkel készül, és jóval kevesebb szerzővel állítják a tartalmakat elő, mint korábban - tudta meg ezt is a Media1.hu.
A választások után több kormányközeli lapnál is bezárások, költségracionalizálások történtek. A Media1 piaci forrásból úgy tudja, hogy más médiumoknál és vállalatoknál is vizsgálják, hogyan lehetne költségeket optimalizálni, ami akár további fájdalmas lépésekhez is vezethet a magyar médiapiacon.
Az iparágat emellett rettegésben tartja, hogy találgatások kezdődtek azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-kormány ismét visszahozza-e a médiaipart korábban súlyosan érintő reklámadót a rossz költségvetési helyzetre hivatkozva. Ez Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke szerint nagyon súlyos kárt okozna a magyar reklámiparnak, amelynek növekedését így is elvitte a magas infláció.
