Mivel jár a Fidesz képviselőinek távozása a néppárti képviselőcsoportból?
Érdekes elemzést tett közzé Petri Bernadett, az Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa. Az írásban a Fidesz Néppártból való távozásának jogi körülményeit elemzi a kutató.
Elmondása szerint a Fidesz távozása cseppet sem könnyíti meg az EPP-frakció helyzetét, nem egyértelmű ugyanis milyen formában működik tovább a Fidesz EU-s képviselőcsoportja, a fő kérdés tehát az, lesz-e szövetség a Néppárt és a Fidesz között a jövőben.
Petri többek között azt írja,
a FIDESZ esetére szabott Eljárási Szabályzat módosítása számos ponton jogi és jogállamisági értelemben vitatható rendelkezéseket tartalmaz,
ilyen például az a szándék, hogy a folyamatban lévő ügyekre is kiterjessze a pártcsalád a ma elfogadott módosítást.
- olvasható.
A szakember kifejti, hogy
a FIDESZ tagsága az Európai Néppártban ugyan felfüggesztés alatt áll, de a FIDESZ delegációjának jelenleg nem áll módjában más frakcióhoz csatlakozni, mint az Európai Néppárt képviselőcsoportja, így a döntés következményeként a képviselők csak független státuszban dolgozhatnak tovább.
Az elemző lát arra lehetőséget, hogy a néppárti frakció és a FIDESZ között egy, a korábbi EPP-ED frakciószövetséghez hasonló megállapodás jöjjön létre. Mint említi,
az Európai Néppárt és az Európai Demokraták közötti megállapodás 1999 és 2009 között állt fent, ráadásul úgy, hogy a toryk soha nem voltak az Európai Néppárt pártcsaládjának tagjai.
Mivel azonban egy ilyen frakciószövetség létrejötte jelenleg puszta spekuláció, ezért több forgatókönyv is szóba kerülhet.
A mandátum és a frakciótagság összefüggései
Petri az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának 2. cikkére hívja fel a figyelmet, amely értelmében a képviselői mandátum jellege szerint – összhangban az Európai Parlament létrejöttének demokratikusságával 8 szabad mandátum.
Részvétel a plenáris ülésen
Az elemző további fontos dologra hívja fel a figyelmet, miszerint a frakcióból való kilépés mind a viták során, mind pedig a szavazás során érezteti majd hatását. Petri kihangsúlyozza,
a szabályok szerint a felszólalási idő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban kell elosztani, a második részt a képviselőcsoportok között tagjaik összlétszáma arányában osztják el, a független képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani.
A Fideszre nézve tehát ez azt jelenti, a delegáció tagjai számára lényegesen csökken a felszólalás esélye a plenárison.
A szakbizottsági munka
Új helyzet áll elő, ugyanis a Fidesz-delegáció, elvesztette szakbizottsági helyeit, amelyekkel néppárti frakciótagságára tekintettel rendelkezett, az EPP pedig le kell, hogy mondjon 12 szakbizottsági helyéről.
Az elemző szerint arról van szó, hogy
"a nagyobb képviselőcsoportok az arányosság elve szerint elsőbbséget élveznek az így felszabaduló fideszes szakbizottság helyek felett, a függetlenek számára jutó helyek felett azonban szinte szabadon diszponálnak".
Petri szerint bárhogy is lesz, érvényben van az a 2015-ös szabály, miszerint független képviselő ugyan lehet jelentéstevő, de e státusz elnyerése a koordinátorok döntésétől függ.
Jogi tévedések a felfüggesztéssel kapcsolatban
Az elemző felhívja a figyelmet az Eljárási Szabályzatra, mely kimondja egy bizottság rendes vagy póttagjának státusza kizárólag egy adott képviselőcsoportbeli tagságától függ.
Az elemző kiemeli,
a jelentéstevői tisztség nem a képviselők frakciótagságából adódó jogosítvány, hanem a képviselői szabad mandátumhoz tapadó jogosultság, amely csak a szakbizottsági tagsággal áll összefüggésben.
Petri Bernadett a végső összegzésként azt állapítja meg, hogy az EPP frakciócsoport módosított Eljárási Szabályzata ellentétes a Parlament Házszabályával. Ez pedig azért problémás, mert maga a képviselőcsoport az Eljárási Szabályzat felhatalmazásából jön létre.
A teljes elemzés itt olvasható.
