Migrációs csúcstalálkozó Budapesten
Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium szervezésében pénteken kezdődött és vasárnapig tart az a csúcstalálkozó, amelynek központi témája a migráció. Szombat délelőtt több ismert személyiség is kifejtette véleményét a kérdésről.
Elsőként Václav Klaus volt cseh miniszterelnök és államfő szólalt fel. Arról beszélt, hogy egyelőre nem felel meg a demokratikus elveknek az Európai Parlament mostani működése, aminek egyik ékes bizonyítéka az, hogy megváltoztatták a korábbi szavazási rendet. Korunk egyik legnagyobb kihívása a migráció. Sajnos nem sok mostani európai vezető véli ezt - tette hozzá. Orbán Viktor meg meri tenni, hogy nem kérdőjelesen beszél arról, hogy a migráció korunk legfőbb kihívása.
Klaus kijelentette, hogy nem meggyőzőek és üresek a tömeges migráció melletti érvek. Az európai politikai korrektség egyik nagy hazugsága, hogy véget ért a migrációs válság. Továbbra is itt van velünk, és egyre inkább erősödik a tömeges migráció jelensége. Címkéket használnak az európai politikai elit vezetői azokkal szemben, akik szerint komoly veszélyeket jelent a tömeges migráció - hangsúlyozta a cseh elnök.
Fontos meghúzni a határt a tömeges és az egyéni migráció között, mivel az európai elit csak olyan érveket használ, amik az egyénre vonatkoznak. A tömeges migráció alapvető támadást intéz a célország hagyományai, társadalmi rendszere és kultúrája ellen. A tömeges migráció társadalmi megrázkódtatásokhoz vezet.
Václav Klaus szólt arról is, hogy nagyon komoly tartaléka van a harmadik világban a migrációnak, és minél rosszabb a helyzet, annál többen akarnak elindulni. Az európai országok elég erősek, hogy megállítsák a tömeges migrációt, de ehhez politikai akarat kell. Klaus szerint a kulcsfontosságú kérdés, hogy a migránsok iránt egyfajta kereslet mutatkozik Európa felől. Ennek a legfőbb megnyilvánulása Angela Merkel 2015-ös kijelentése volt, ami egyértelmű vonzást gyakorolt a migránsok felé. A fő gond, hogy a meghívók nem gondolják végig a döntésük következményét. Másik ok, hogy egyesek vallásosan hisznek a multikulturalizmusban. Mi nem értünk egyet ezekkel a véleményekkel - mondta Klaus.
A tömeges migráció iránti kereslet másik iránya, hogy az európai elitek mindent megtesznek a nemzetállamok eltüntetéséért. Ennek egyik eszköze a migránsok behívása, így pedig sikerül feloldani a homogén társadalmakat. A migrációt folyamatosan szervezik, aminek az egyik legfőbb eszköze az ENSZ migrációs paktuma. Klaus szerint nemet kell mondani ezekre az elképzelésekre, azonban az európaiak egy része mára immunissá vált az észérvekre.
Beszédet mondott a találkozón Nicolas Sarkozy volt francia államfő is, aki kifejtette: "Európa egy döntő pillanatot él át. Meggyőződésem, hogy Európa sohasem volt ilyen szükségszerű" - tette hozzá. 7 milliárd ember él a Földön, és csak 500 millió európai. Európa rendkívül megosztott. Ha Európa gyenge, az azért van, mert Európa megosztott. Gyengék vagyunk, és megosztottak. Európát nem lehet elképzelni úgy, hogy nem tudunk kompromisszumot kötni.
Európában akkor tudunk győzni, ha együtt vagyunk. Európában nem lehet győzelmet aratni, ha egymással szemben állunk - mondta Sarkozy. A volt államfő kiemelte, hogy a brexit egy óriási tévedés, mert a megosztás nem fog itt megállni. "Magyarország az édesapám országa, egy olyan ország, amelynek kiemelkedő történelme van, a Fidesz is fel mert kelni a totális diktatúra ellen 1989 előtt". Sarkozy szerint Magyarország egy nagy demokratikus ország. Kijelentette, hogy óriási eredmény Orbán Viktor háromszori választási győzelme ebben a nehéz nemzetközi helyzetben.
Arról kell beszélnünk, hogy mi lesz Európával a következő 50 évben - mondta a volt francia államfő. Nem szabad, hogy tabutémák legyenek, mivel senki sem birtokolja az igazságot. Nem őrizhetjük meg ugyanazon európai intézményeket, amiket még akkor hoztunk létre, amikor még 6 tagállam volt, mert most már 27 tagállam van. Nicolas Sarkozy kijelentette, hogy Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és ezeket meg kell védeni.
A volt francia elnök szerint egy gigantikus Afrika-fejlesztési tervet kell megvalósítani, hogy minden fiatal találhasson munkát a saját országában. Nem lehet folytatni a szociális turizmust Európában, és harmonizálni kell a különféle országok között a segélyezési rendszert.
Nicolas Sarkozy kijelentette, hogy egy közös irányításra van szükség a bevándorlás terén. A volt francia államfő három körbe sorolta az uniós országokat. Az egyik kör az eurózóna, a másik kör a schengeni országok, míg a harmadikba azok tartoznak, akik nem tagjai az előbbi kettőnek. Kifejtette: szükséges a nyugat-balkáni országok uniós integrációja. Európa megérdemli a jövőt, és nem csak a múltat - tette hozzá.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök előadása nagy részében gondolatokat fűzött az előtt felszólalók megállapításaihoz és kijelentéseihez. Elmondta, hogy Magyarország sajátos szerepet játszik az európai migrációs politikában. Az utóbbi tényt semmi sem indokolja, mivel egy 10 milliós ország vagyunk, a hadseregünk kicsi - tette hozzá. A mi méretünk nem predesztinál arra, hogy mi bármilyen vitában olyan kiemelkedő szerepet játsszunk, mint amit a migrációs vitában megteszünk. Nem mi választottuk ezt a természetellenes helyzetet - mondta Orbán.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Európában van egy dogma, miszerint egyáltalán nem hátrány, ha valaki azt mondja, hogy nem tehet semmit. Európát nem személyek, hanem intézmények vezetik, ezért az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, míg az erős politikus rossz dolog - tette hozzá. A magyar kormányfő kijelentette, Európa nyugati felén a politikát befolyásolni tudó világ 85 százaléka baloldali-liberális, és képes arra, hogy összehangoltan cselekedjen. Magyarországon ezzel szemben nagyjából 50 százalék ez az arány.
A magyar kormányfő szerint a nyugati liberális véleményformálók miatt alakult ki a nagyon negatív vélemény róla. Magyarország számára kulcskérdés, hogy jöjjön végre egy nagy ország, ami azt beszéli, amit mi. Ez az ország egyelőre Olaszország lehet, nekünk kell végre egy nagy ország Nyugatról, ami azt mondja, amit mi, mert különben vereséget szenvedünk. A migráció az egységet támadja meg. A migráció ügyében élesen válik el Nyugat- és Közép-Európa - tette hozzá.
A magyar kormányfő szólt arról is, hogy Nyugaton ma már arról beszélnek, hogyan lehet menedzselni a különféle kultúrák egymás mellett élését. Ezzel szemben Közép-Európában nincsenek nagy idegen tömegek, így nem kell energiákat összpontosítani arra, hogyan kellene integrálni ezeket az embereket. Mi nem is akarunk ilyen idegen tömegeket - mondta. Orbán szerint pont az előbb említett két nézet miatt váltak el egymástól a keleti és a nyugati vélemények. Arra, hogy hogyan lehet ezt áthidalni, senki sem tudja a választ - mondta..Orbán Viktor kijelentette, hogy a fő kérdés, hogy van-e egy országnak joga arra, hogy multikulturális akar-e lenni, vagy pedig, hogy nem akarunk azok lenni. A mostani vitákban pedig az áll a középpontban, hogy az EU-ban nem biztos, hogy van lehetőség a választásra - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a migráció időhorizontja évtizedekben mérhető. Éppen ezért most kell döntést hozni a migráció kérdésében, mert az utódaink minket fognak okolni a problémák miatt. A következő 11 évben közel annyival fog nőni Afrika népessége, amennyi jelenleg Európáé. Mindezek miatt a migrációs nyomás nőni fog - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
Ha a migrációt nem veszi az európai politika a napirendjére, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amiket már nem lehet megfordítani - mondta Orbán Viktor. Most kell helyreállítani a Kelet és a Nyugat egységét a migráció ügyében - tette hozzá. A politikában a legfontosabb dolog a kudarc beismerése. 2015 óta eltelt négy év, és be kell ismernünk, hogy az unió mostani vezetői képtelenek arra, hogy a migráció és a határvédelem ügyét megoldják. Éppen ezért bele kell nyúlni a rendszerbe, és létre kell hozni a schengeni országok belügyminisztereinek a tagjaiból egy új testületet, hogy ott közösen adjanak választ a határvédelem és a migráció ügyére - zárta beszédét a magyar kormányfő.
