"Megbocsátani lehet, felejteni nem szabad!" - budapesti megemlékezés a kitelepített magyarok emléknapján
Április 12-e a Magyar Országgyűlés egyhangú határozata értelmében 2012 óta a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja. A Rákóczi Szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott részvételével megrendezett eseményen emlékezett a budapesti Európa hajón.
Hetvenötévvel ezelőtt, 1947. április 12-én indultak az első vonatok Magyarország felé. A szülőföldjükről hatalmi önkény által kiszakított magyarok helyére szlovák jelentkezők érkeztek Magyarországról, akik az új hazában földet, házat, munkát és egy teljes életet kaptak. A magyarokra ezzel szemben bizonytalanság, szegénység, nélkülözés várt.
A megemlékezés során rövid beszédet mondott Urbán Gizella, a kitelepítések egyik szemtanúja, akit családostul Galánta mellől kislányként hurcoltak Magyarországra. Az idős asszony kiemelte, éveken keresztül nem tudták maguk sem eldönteni, otthon érezhetik-e magukat új hazájukban.
- tette fel a megválaszolhatatlan kérdést.
Urbán Gizella beszéde végén annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szörnyű eseményekről az utókornak is tudomást kell szereznie. Azok a megnyugvás és a megbocsátás ellenére sem szabad, hogy feledésbe merüljenek.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter egy rövid történelmi bevezetés után az újrakezdés fontosságára fűzte fel beszédét. Kiemelte, a magyar nép mindig megtalálta a választ arra a kérdésre, hogyan lehet folytatni.
- kihangsúlyozva, kedvezőtlen történelmi körülmények között a magyar nép mindig egymásba kapaszkodott, hiszen mélyen él bennünk a megmaradás kultúrája. Gulyás zárásul hangsúlyozta, a határon túli magyarság
"Kedves itthoniak, kedves otthoniak" - kezdte köszöntőjét az este utolsó szónoka, Bárdos Gyula Csemadok-elnök. Bárdos a kibeszéletlen traumák ellen emelt szót, az átélt szörnyűségek kapcsán hangsúlyozta,
Kiemelte, a gyűlölködés nem megoldás, ugyanakkor a feledés sem az, hiszen "nem lehet megmagyarázni a megmagyarázhatatlant".
Az ünnepi beszédek után Csámpai Boglárka zoboralji népdalénekes egy gímesi népdalt adott elő, majd az ipolysági Sendergő néptáncosai szórakoztatták a közönséget.
A rendezvényen számos felvidéki polgármester is jelen volt, olyanok, akiknek településén a 2011-es népszámlálás óta abszolút számában vagy részarányában, esetleg mindkettőben nőtt a magyar lakosság. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a népszámlálás kapcsán elmondta, lehet ugyan vitatkozni azon, pontosan hány magyar is van jelenleg a Felvidéken, de a negatív tendenciák mellett a pozitív dolgokra is figyelnünk kell, azokból lehet erőt meríteni.
Csáky kiemelte, a magyar iskolai beíratási kampány sikeres volt, nő a magyar iskolába íratott gyermekek száma, van mire büszkének lennünk, bár rengeteg munka vár ránk.
Összesen nyolcvan olyan település van Felvidéken, amelyen 2011-hez képest a 2021-es népszámlálás abszolút számában és/vagy részarányában több magyart talált. Gulyás Gergely, Szili Katalin és Csáky Csongor adta át az elismerő okleveleket a megjelent több tucatnyi polgármesternek és önkormányzati képviselőnek.
A témával részletesen foglalkozunk a Magyar7 hetilap következő, jövő héten megjelenő számában.
