Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei
Másodjára is visszaperelték a román államtól erdővagyonuk egy részét Kemény János báró örökösei. A Prahova Megyei Törvényszék ötszöri halasztás után kimondott keddi, visszavonhatatlan ítéletében részben igazat adott az örökösöknek, és egy 57 hektáros erdőterületet visszaszolgáltatásáról határozott.
A törvényszék a család számára kedvezőtlen első fokú ítéletet megváltoztatva döntött a visszaszolgáltatásról. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.
Kemény János örököseinek a bíróság egyszer már jogerős ítéletben szolgáltatta vissza a mostani per tárgyát képező erdőt. A Maros megyei földosztó bizottság azonban perújrafelvételt ért el. Arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek arra utalnak, hogy az erdő nem az 1948-as kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már korábban az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott.
Kemény János örökösei korábban sikeresen perelték vissza a marosvécsi kastélyt, és a család további 3000 hektáros erdővagyonát. A jogerősen megnyert perek után a Kemény család leszármazottai 2014 szeptemberében birtokba vehették a marosvécsi várkastélyt, az erdővagyon nagyobbik részének a tényleges visszaszolgáltatása azonban azóta sem történt meg.
Az amerikai Pittsburgh-ben született Kemény János báró nagybátyjától örökölte a marosvécsi kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. A váratlan örökséget a két világháború között a kultúra szolgálatába állította. A marosvécsi kastélyban tartották meg a helikoni írótalálkozókat, amelyek során Kemény János egy asztal mellé ültette a különböző világnézetű, és különböző esztétikai iskolákat követő erdélyi írókat. Kemény János és felesége mecénásként támogatták az erdélyi írókat, színházakat és a könyvkiadást.
A kommunista hatalom elkobozta Kemény János vagyonát, a báró szükséglakásba került és mészégetőként dolgozott. A kultúrapártoló mecénás 1971-ben halt meg Marosvásárhelyen.
