Markó Béla: még mindig nem teljesen konszolidált Erdélyben a román-magyar viszony
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, "még mindig nem teljesen konszolidált a román-magyar viszony" - jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Metszet című kedd esti műsorában.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen
Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot - mondta Markó Béla, hozzátéve, hogy 33 év múltán "még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk".
"Azóta nyilván sok minden megváltozott (...), azokat az 1989-1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni" - mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez - melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése - évtizedek kellettek.
"Viszont még mindig nem teljesen konszolidált a román-magyar viszony. Még mindig előjönnek ugyanazok a problémák, még ha más arányban, elszigetelten is" - jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.
- fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott: a nemzedéke számára 1990 fekete márciusa "traumaként él", mind a magyar, mind a román közösség szintjén. Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja.
- mondta.
A román emberi jogi aktivista szerint sok emberben még az a felfogás él, "hogy a másik volt a hibás", és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak "az indítói, a hibásak", akik elszenvedték.
- hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első "ellenforradalom" az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez "alá is ásta" azt a felszabadulást, "reménycsomagot", amelyet '89 decembere hozott - mutatott rá.
A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából - hogy a jövőben ellen tudjon állni "az ilyen beszervezési kísérleteknek" - fontos megérteni, hogy "nem a másik volt a hibás", hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
Markó Béla úgy vélte: az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történteket minden iskolában tanítani kellene.
- fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet.
Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.
Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta: 1990 márciusában etnikai konfliktus robbant ki Marosvásárhelyen, és a szakma megítélése szerint ez a folyamat beilleszkedik a romániai rendszerváltás történetébe.
