Magyarország szuverenitásáról rendeztek konferenciát Budapesten
A magyarországi választások a kontinens jövője szempontjából is jelentősek - állapították meg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet által A tét: Magyarország szuverenitása címmel megrendezett konferencia előadói hétfőn Budapesten.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: Európában ma mindenki úgy tudja, a magyarországi parlamenti választások nemcsak Magyarország, hanem a kontinens jövője szempontjából is jelentősek. Egy nemzeti, szuverén kormány ugyanis az Európai Unióban "anomália, hiba a mátrixban", így a magyar választás tétje Európa számára óriási - jelezte.
Magyarország kormánya az első veszély kapcsán 2025 novemberében elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, ennek a vizsgálatnak az eredményeit rövidesen közzéteszik - jelentette ki.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében március 16. szimbolikus jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy 1848-ban ezen a napon született döntés a Nemzetőrség felállításáról, valamint arról, hogy Magyarország nemzeti lobogója és nemzeti címere hogyan kerüljön használatba. A háborúk korában élünk, szuverenitásunk most már létkérdés - emelte ki Horváth József, hozzátéve, hogy a hidegháború időszakában létrejött szervezetek - például az ENSZ, a NATO - strukturális válságba kerültek, miközben régi és új világhatalmak átrajzolják a térképeket és a befolyási övezeteket.
- hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, aki úgy fogalmazott,
"a két vesztésre álló szövetséges, Brüsszel és Kijev velünk akarja megfizettetni a négy éve tartó és értelmetlen háborúnak az összes kudarcát".
Hozzátette, már a két fél is pontosan tudja, hogy nem nyerhetnek és mindent el fognak veszíteni, azonban mégis tovább csinálják és
"a magyarok kárára akarnak időt nyerni, a saját végzetükkel szemben".
- mutatott rá Lánczi Tamás.
- húzta alá.
- fogalmazott Lánczi Tamás.
Stumpf István alkotmányjogász, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a valódi demokrácia két elválaszthatatlan, egymást feltételező erős pilléren, a nemzeti szuverenitáson és a jogállamiságon nyugszik. Mint mondta, amikor ez a két elv harmóniában működik, a demokrácia jól funkcionál. Azonban amikor az egyiket a másik ellen fordítják, amikor a jogállamiság fogalma politikai fegyverként használható a népakarat ellen, vagy amikor a szuverenitást elfojtják központi érdekek nevében, akkor a rendszer alapjai kezdenek repedezni - magyarázta.
- mutatott rá Stumpf István.
A nyitóbeszédeket követő panelbeszélgetés során Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Tanács ugyanúgy viselkedik, mint ahogyan az Európai Bizottság kezdett el viselkedni.
- tette fel a kérdést az igazgató. Összegzése szerint nagyon fontos feladat a következő négy hétre lefordítani magyarra, hogy a szuverenitás elvesztése mit jelent a hétköznapi ember számára, az orosz energiahordozók tilalma vagy a migrációs paktum mit jelentene a mindennapi életünk szempontjából.
Petri Bernadett közvetlen uniós források felhasználásának koncepciójáért felelős miniszteri biztos kiemelte, a brüsszeli elit retteg attól, hogy Magyarországon túl más tagállamokban is szuverenitáspárti fordulat lesz. Hozzátette: egyetlen pont maradt, ahol az EU még tudna emelni a téten: a nemzeti választások elismerése terén. Ez a megfontolás bármikor előjöhet, de időben be vannak szorítva, mert a költségvetés elfogadása nem húzható örökké, így
"valahogy meg kell velünk egyezni a nap végén"
- jelezte Petri Bernadett.
- mutatott rá Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója, aki szerint a brüsszeli vezetők mindig egy krízist akarnak kihasználni arra, hogy elmélyítsék az európai integrációt.
- emelte ki.
Úgy fogalmazott, ahogy egyre rosszabbak az ajánlatok, egyre kevesebb valódi támogatást tudnak az európai emberek körében szerezni ezek a vezetők és ezért van az, hogy többek között demokráciapajzsnak nevezett cenzúrahivatalt vezetnek be és eurómilliárdokkal támogatják az NGO-kat.