2026. március 16., 16:48

Magyarország szuverenitásáról rendeztek konferenciát Budapesten

A magyarországi választások a kontinens jövője szempontjából is jelentősek - állapították meg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet által A tét: Magyarország szuverenitása címmel megrendezett konferencia előadói hétfőn Budapesten.

Megbeszélték
A konferencia előadói és a hallgatóság
Fotó: MTI

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: Európában ma mindenki úgy tudja, a magyarországi parlamenti választások nemcsak Magyarország, hanem a kontinens jövője szempontjából is jelentősek. Egy nemzeti, szuverén kormány ugyanis az Európai Unióban "anomália, hiba a mátrixban", így a magyar választás tétje Európa számára óriási - jelezte.

Kiemelte: a mi szempontunkból a tét Magyarország szuverenitása, az Európai Unióban ugyanis alkotmányos államcsíny zajlik. a tagállami szuverenitásra leselkedő veszélyek közül kettőt emelt ki: az uniós intézmények lopakodó hatáskör-bővítését, illetve az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítását.

Magyarország kormánya az első veszély kapcsán 2025 novemberében elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, ennek a vizsgálatnak az eredményeit rövidesen közzéteszik - jelentette ki.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében március 16. szimbolikus jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy 1848-ban ezen a napon született döntés a Nemzetőrség felállításáról, valamint arról, hogy Magyarország nemzeti lobogója és nemzeti címere hogyan kerüljön használatba. A háborúk korában élünk, szuverenitásunk most már létkérdés - emelte ki Horváth József, hozzátéve, hogy a hidegháború időszakában létrejött szervezetek - például az ENSZ, a NATO - strukturális válságba kerültek, miközben régi és új világhatalmak átrajzolják a térképeket és a befolyási övezeteket.

A magyarok jövője, biztonsága és államunk függetlensége a tét"

- hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, aki úgy fogalmazott,

"a két vesztésre álló szövetséges, Brüsszel és Kijev velünk akarja megfizettetni a négy éve tartó és értelmetlen háborúnak az összes kudarcát".

Hozzátette, már a két fél is pontosan tudja, hogy nem nyerhetnek és mindent el fognak veszíteni, azonban mégis tovább csinálják és

"a magyarok kárára akarnak időt nyerni, a saját végzetükkel szemben".

Aki a szuverenitásért vívott harcban csatát veszít, az már nem állhat ki a következő ütközetre, mert addigra már eltaposták"

- mutatott rá Lánczi Tamás.

Magyarországnak most újra ki kell állnia és meg kell mutatnia, hogy "nem lesz tét senkinek a kártyaasztalán"

- húzta alá.

Mi a legkisebb szuverenitásról sem vagyunk hajlandóak lemondani, éppen ezért a magyar szuverenitást a legértékesebb a világon"

- fogalmazott Lánczi Tamás.

Stumpf István alkotmányjogász, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a valódi demokrácia két elválaszthatatlan, egymást feltételező erős pilléren, a nemzeti szuverenitáson és a jogállamiságon nyugszik. Mint mondta, amikor ez a két elv harmóniában működik, a demokrácia jól funkcionál. Azonban amikor az egyiket a másik ellen fordítják, amikor a jogállamiság fogalma politikai fegyverként használható a népakarat ellen, vagy amikor a szuverenitást elfojtják központi érdekek nevében, akkor a rendszer alapjai kezdenek repedezni - magyarázta.

Ma pontosan ezt a fajta mély szerkezeti és morális válságot figyelhetjük meg az Európai Unióban, ahol a jurisztokrácia átveszi az uralmat a választott vezetők felett és ahol mindennapossá válik az európai jogállami normák rendszerszerű megsértése az alapító atyák szándékainak figyelmen kívül hagyása"

- mutatott rá Stumpf István.

A nyitóbeszédeket követő panelbeszélgetés során Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Tanács ugyanúgy viselkedik, mint ahogyan az Európai Bizottság kezdett el viselkedni.

Az a kérdés, hogy van-e olyan eszköztár a tagállamok kezében, amelyik ezzel szemben fel tud lépni"

- tette fel a kérdést az igazgató. Összegzése szerint nagyon fontos feladat a következő négy hétre lefordítani magyarra, hogy a szuverenitás elvesztése mit jelent a hétköznapi ember számára, az orosz energiahordozók tilalma vagy a migrációs paktum mit jelentene a mindennapi életünk szempontjából.

Petri Bernadett közvetlen uniós források felhasználásának koncepciójáért felelős miniszteri biztos kiemelte, a brüsszeli elit retteg attól, hogy Magyarországon túl más tagállamokban is szuverenitáspárti fordulat lesz. Hozzátette: egyetlen pont maradt, ahol az EU még tudna emelni a téten: a nemzeti választások elismerése terén. Ez a megfontolás bármikor előjöhet, de időben be vannak szorítva, mert a költségvetés elfogadása nem húzható örökké, így

"valahogy meg kell velünk egyezni a nap végén"

- jelezte Petri Bernadett.

Az ideológiavezéreltség az, amely már szembe megy az európai emberek többségének az érdekével és a felfogásával"

- mutatott rá Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója, aki szerint a brüsszeli vezetők mindig egy krízist akarnak kihasználni arra, hogy elmélyítsék az európai integrációt.

Azonban ez nem sikerült, mert ott volt Magyarország, mely határozottan fellépett a migrációs válság, a szankciók, valamint a háború és a béke kérdésében is"

- emelte ki.

Úgy fogalmazott, ahogy egyre rosszabbak az ajánlatok, egyre kevesebb valódi támogatást tudnak az európai emberek körében szerezni ezek a vezetők és ezért van az, hogy többek között demokráciapajzsnak nevezett cenzúrahivatalt vezetnek be és eurómilliárdokkal támogatják az NGO-kat.

Megosztás
Címkék