Májustól Magyarország az Európa Tanács elnöke. Szijjártó szerint a nemzeti közösségek védelme lesz az egyik prioritás
Az Európa Tanács (ET) következő elnökeként a nyelvhasználati jogok kérdése, a családok megvédése a Covid-19 következményeitől, az európai emberek mielőbbi beoltása és a nemzeti közösségek védelme jelentik majd Magyarország fő teendőit az elkövetkezendő fél évben - hangsúlyozta pénteken Szijjártó Péter Strasbourgban.
A külgazdasági és külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy találkozott az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnökével, Rik Daemsszel. Magyarország május 21-től féléves időtartamra veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját.
Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország az ET elnökeként törekszik arra, hogy jóvátegye az elmúlt hónapokban hozott hibás brüsszeli döntéseket.
A miniszter az Európai Bizottság szemére vetette, hogy szerinte semmibe veszi az Európában élő nemzeti kisebbségeket, jóllehet - tette hozzá - migránsok milliói számára akarnak szavazati jogot és lakhatást biztosítani Európában. Leszögezte: az őshonos nemzeti kisebbségekre Brüsszelben "gyakorlatilag rácsapták az ajtót" azáltal, hogy a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést az európai szabályok ellenére sem vették napirendre. "Itt Strasbourgban viszont ezt a kérdést hangsúlyosan napirendre fogjuk venni, és napirenden is fogjuk tartani" - jelentette ki, és az ukrajnai magyar nemzeti közösség helyzetének a romlását említette, ahol legutóbb már az általános iskolák nyolcadikosai számára sem voltak hajlandóak magyar nyelvű tankönyveket biztosítani. "Ezért természetesen a nyelvhasználati jogok kérdését is napirenden tartjuk" - jelentette ki Szijjártó Péter.
A miniszter bírálta továbbá a világjárványra adott európai választ, leszögezve: az oltóanyag beszerzésére vonatkozó központosított brüsszeli eljárások kudarcot vallottak.
