Magyarország: a május 16-i héten választhatja meg a parlament a miniszterelnököt
A május 16-tal kezdődő héten választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.
A miniszter közölte, a kormányfő megválasztása után egy-két nappal megalakul az új kormány.
Hozzátette:
a kormány megalakulásának feltétele, hogy a parlament elfogadja a kormány szerkezetéről szóló törvényt, ezt a kabinet május 2., az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul beterjeszti, a törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását kérve.
A miniszter ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt vele, ismét Kocsis Mátét javasolja a Fidesz frakcióvezetőjének.
Ezzel a személyi döntéssel azért nem lehetett várni, mert az Országgyűlés megalakulását megelőzi a frakciók megalakulása, valamint azok az egyeztetések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alakuló ülésen meg lehessen választani a parlamenti tisztségviselőket - magyarázta a miniszter, jelezve, hogy a Fidesz részéről Kocsis Máté vesz részt ezeken az egyeztetéseken.
Gulyás Gergely elmondta, hogy
a kormányfő Kocsis Máténak kormányzati feladatvállalást is ajánlott, de a frakcióvezető jelezte, amennyiben szabad választási lehetősége van, akkor továbbra is a frakció vezetését szeretné ellátni.
Kitért arra is, hogy a szerdai kormányüléssel nem közjogi, hanem politikai értelemben ért véget a kormány tevékenysége.
Közölte, a kormány mindaddig működik, amíg az új kormány nem alakul meg, valamennyi miniszter ellátja a feladatát, a közjogi helyzet egyértelmű és világos.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a kormány megbízatása az új Országgyűlés alakuló ülésével szűnik meg, és mindaddig, amíg az új kormány nem alakul meg a miniszterelnök és a miniszterek ügyvezetőként látják el feladataikat.
Szólt arról is, hogy Orbán Viktor négy évvel ezelőtt a kormány valamennyi tagjával négy évre állapodott meg.
Elmondta, a miniszterelnök tárgyalásokat folytat az új kormány megalakításáról, és ha ezek eredményre vezetnek, azt a kormányfő közölni fogja a nyilvánossággal.
- fogalmazott, hozzátéve:
az megfelel a valóságnak, hogy a miniszterelnök sokakkal már beszélt, sokakkal még beszélni fog azok közül, akikkel a jövőbeni kormányzást elképzeli.
A politikus úgy értékelte az április 3-i országgyűlési választást, hogy a részvételi adatokat nézve a magyar demokrácia mindig akkor volt a legerősebb, amikor polgári kormány volt Magyarországon. Megjegyezte, három kiemelkedően magas részvételi adatot lehet látni az 1990 óta lezajlott választások történetében, ezeken - a 2002-es, a 2018-as és a 2022-es - választásokon szinte azonos, 70 százalék körüli részvétel volt.
Gulyás Gergely kifejezetten erősnek nevezte a május 2-án megalakuló Országgyűlés és az új kormány legitimációját.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a választás listás eredménye alapján a választópolgárok több mint 54 százaléka - hárommillió-hatvanezren - szavaztak a kormánypártokra, míg "a szélsőbaltól a szélsőjobbig összefogó" ellenzéki listára kevesebb mint kétmillióan szavaztak, míg a parlamentbe újonnan bejutott Mi Hazánkat 330 ezren támogatták.
- jegyezte meg.
Szerinte soha egyetlen párt, illetve pártszövetség sem kapott ennyi szavazatot az elmúlt választásokon, mint amivel a választópolgárok, több mint egy évtized kormányzás után, a polgári erőket megtisztelték.
A miniszter kiemelte: a számok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány intenzitása csökkent, de a vírus nem tűnt el.
- mondta.
Gulyás Gergely úgy látja,
a megbetegedések száma elég jelentős kilengéseket mutat, tehát a vírus továbbra is velünk van, és a legidősebb, valamint más betegségekkel is küszködők a különösen veszélyeztetettek.
Arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.
A tárcavezető hangsúlyozta: a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de mivel a szomszédban zajló háború miatt is fontos, hogy az országnak cselekvőképes kormánya legyen, kezdeményezik a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.
Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét
- tette hozzá.
Közölte:
- mondta.
Elmondta:
eddig 625 ezer Ukrajnából menekülő lépte át a határt.
Teljesen pontos számok nem állnak rendelkezésre, de több tízezren, talán százezren tartózkodnak Magyarországon, az érkezők több mint 80 százaléka viszont elhagyta az országot.
- mutatott rá. Hozzátette:
Magyarország első biztonságos országként mindent megtesz, hogy azoknak, akiknek el kell hagyniuk az otthonukat, menedéket, ellátást, munkát, oktatást, étkezést biztosítson.
