Magyar külügyminiszter-helyettes: jelentősen növeljük a felvidéki fejlesztési támogatásokat

A magyar gazdaság jó kondícióban van, s ebben sok más mellett szerepe van annak is, hogy négy év alatt a többszörösére nőtt az exportképes kis- és középvállalkozások száma – az Eximbank adatai szerint 2014-ben 2 ezer kkv volt, ma közel 12 ezer –, és a magyar kormányzat láthatóan eredményesen segíti a külpiacra jutásukat. Ez a dinamizmus hogyan forgatható vissza a külhoni térségekbe?

Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy a határon túli magyar közösségek profitáljanak Magyarország gazdasági fejlődéséből. Ez ma már a kormányprogram egyik kiemelt pontja. Orbán Viktor még kinevezése napján bejelentette, ez az egyik legfőbb célkitűzése a következő kormányzati ciklusnak. Szeretnénk tehát elérni, hogy az immár stabilan 4-5 százalék körül teljesítő magyar gazdaság előnyeiből részesüljenek a határon túliak is. E törekvés fontos eleme a gazdaságfejlesztési program, amely a közelmúltban indult, s amelyet szeretnénk nemcsak folytatni, de jelentősen kibővíteni is, hiszen a magyar kormány most a korábbiaknál nagyobb mértékben tud finanszírozni határon túli célokat.

A felvidéki gazdasági életben valóban felhajtóerőként jelent meg a Gazdaságfejlesztési Program, a Baross-pályázaton keresztül. A mintegy 16,6 millió eurós csomagra pályázók nagy része eredményes volt. Mikorra várható a program folytatása, s beárazták-e már a következő kört?

Most éppen a kormányalakítás utolsó simításai zajlanak Magyarországon, a következő hetekben a kormányzati munka még a rendszer kialakítására és a finomhangolásra fókuszál, utána pedig rövid időn belül el kell fogadni a 2019-es költségvetést. Hamarosan kiderül tehát, hogy a választások óta megfogalmazott politikai prioritásokhoz mennyi anyagi eszközt tudunk rendelni. Én azon vagyok, hogy a határon túli fejlesztési programok, köztük a felvidéki is, jelentős előrelépést tudjanak tenni. Arra törekszem, hogy legalább a tavalyi évben mozgósított forrás kétszerese álljon rendelkezésre 2019-ben. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy már 2018 második felében meg tudnánk hirdetni az újabb pályázati köröket.

Tehát nem kizárt, hogy több mint 30 millió eurós csomagról beszélünk?

Hadd ne mondjak még konkrét számokat, de valóban, ha sikerül megduplázni az eddigi összeget, akkor ennek valahol a 30-40 millió eurós nagyságrendben kell majd lennie.

Lehet már tudni, hogy kiket szólít meg a pályázat? Az első körben az őstermelők és a vállalkozók eszközbeszerzésre kaptak lehetőséget.

Az, hogy az újabb pályázati kör mely ágazatokra szorítkozik majd és milyen logikával fog felépülni, még a következő időszak munkája. Érdekes tapasztalata a felvidéki programnak, hogy noha itt is mezőgazdasági fókusszal számoltunk és gazdákat vártunk a programba, túlnyomórészt olyan vállalkozások jelentkeztek és részesültek a támogatásban, amelyek az agráriumon kívül tevékenykednek. Ez egyrészt örvendetes, mert azt is jelezheti, hogy diverzifikált a felvidéki magyar gazdaság, számos sikeres szektorban vannak vállalkozások, ugyanakkor számomra némileg csalódás is volt, ugyanis annak is bizonyítékát látom az elmaradt érdeklődésben, hogy az agrárium kiürülőben van, legalábbis ami a mezőgazdaság megtartó erejét illeti. Jóval kevesebb család él ma már a mezőgazdaságból, mint korábban, és ez nincs rendjén, hiszen minden természeti, piaci és technikai adottság megvan ahhoz, hogy a mezőgazdaság egy prosperáló ágazata legyen a szlovák gazdaságnak.

Az MKP továbbra is stratégiai partnerük marad ebben az ügyben is?

Igen, az MKP készítette el azt a gazdaságfejlesztési tervet, ami alapul szolgált a programhoz. Ugyanakkor  ha megnézzük a pályázók és nyertesek arányát, abból látható, hogy ez politikai szimpátiától függetlenül mindenki számára nyitott lehetőség volt, mert majdnem mindenki nyert, aki pályázott. Azt remélem, az elmúlt félév elegendő volt, hogy bizonyítsuk, a program Dél-Szlovákia felzárkóztatását szolgálja. 

Az első forduló ellenszélben indult, mert a Most-Híd kormányzati pozícióból támadta a programot, Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak nevezve azt, miközben a hazai magyar vállalkozásoknak esélyük sincs itteni forrásokhoz jutni. Az újabb csomag is témája lesz a kétoldalú kormányzati tárgyalásoknak?

Nyilvánvaló, egy ilyen programot nem korrekt és nem is lehetséges a helyi kormányzat akaratával szemben megkísérelni végrehajtani. A hasonló programok  sikerét éppen abban látom, hogy mindenhol van egyfajta támogatottsága az adott kormány részéről, ez esetben a Fico-, majd a Pellegrini-kormány részéről is. Azt gondolom, bizonyítottuk az elmúlt hónapokban, hogy a program mindenki számára nyitott, aki a megcélzott régiókban él, és alapvetően a szlovák gazdaság fejlődését segíti elő, hiszen a sikeresen pályázók nagyrészt Szlovákiában szerzik be az eszközöket, amiket támogattunk. Senkinek semmi félnivalója nem lehet tehát, és amennyiben ez a józan, bölcs és jóindulatú hozzáállás fennmarad a szlovák kormány részéről, akkor mindenképpen folytatjuk a programot. Tehát ha a Híd ebben bármiféle veszélyt látott, most visszatekintve is megállapítható, hogy az megalapozatlan volt.

A magyar kormány deklaráltan a Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításában érdekelt, kérdés, mennyire képesek összezárni ezek a kis gazdaságok, és hol van ebben a Felvidék, specifikumaival mennyiben tér el a többi külhoni térségtől?

Nagyon sok jel utal rá és bizonyítja, hogy kiépülőben van egyfajta közép-európai gazdasági tér, ami tágabb értelemben a V4-eket, szűkebben véve a Kárpát-medence vidékét jelenti. Ez utóbbi nyilván Magyarország-központú, hiszen ez a legerősebb gazdasága ennek a természetes földrajzi régiónak. Mégis rengeteg munka áll még előttünk, mert olyan fizikai előfeltételei hiányoznak egy valóságos gazdasági tér kialakításának, mint például a közlekedési infrastruktúra egy-egy alapvető eleme: gyorsforgalmi utak, határon átnyúló összeköttetések, modern vasúthálózat, sűrű, közép-európai légi forgalmi hálózat… Ezek még mind kialakítandó összeköttetések, amiket a következő években maradéktalanul meg kell valósítani. Ami viszont Szlovákiát illeti, a számok egyértelműen bizonyítják, hogy a magyarok lakta déli régió messze a szlovák átlag alatt áll fejlettségben, miközben csak néhány évtizede annak, hogy Dél-Szlovákia kifejezetten jómódú régiója, gazdag agrárvidéke volt Csehszlovákiának, amely még az iparosítás korában is meg tudta őrizni erejét és sajátosságait. Az elmúlt évtizedekben megroppant a régió gazdasági és társadalmi ereje, ezért is hirdettük meg Dél-Szlovákiára a gazdaságfejlesztési programot, ami egyébként minden régióbeli lakosnak szólt, hiszen ha a Kárpát-medencéről beszélünk, az óhatatlanul feltételezi, hogy a szomszédos népekkel is rendkívül szoros és bizalmi gazdasági és érzelmi kapcsolat kialakítására kell törekednünk, amiből nem maradhatnak ki a szlovákok sem.

Fotó:  ma7

Ön szerint miért lehet vonzó a szlovák piac a magyar vállalkozásoknak, és miért menjen a szlovákiai tőke Magyarországra?

Hasonló szerkezetű és hasonló fejlődési fázisban lévő gazdaságokról van szó, ennek ellenére, avagy épp ezért nagyon sok munkát kell még abba fektetnünk, hogy felhívjuk azokra a lehetőségekre a figyelmet, amelyeket a két gazdaság egymásnak kínálni tud.  Szinte még a gazdasági teljesítménynek szektorális megoszlása is azonos a két ország között, nincsenek olyan területek, amelyek különösen érdekesek lehetnének a vállalkozóknak, csupán azért, mert a másik országban nincsenek meg. Fel kell tehát derítenünk a lehetőségeket, ezért hoztuk létre a kereskedőházi hálózatokat. A kereskedelmi forgalmi számok mégis azt mutatják, hogy a hasonlóság ellenére is folyamatosan növekszik a kereskedelem a két ország között, ami most 10 milliárd eurós nagyságrendet jelent, s amely nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az export-import viszonylatában. De ezek döntően a multinacionális cégek végezte ügyletekből tevődnek össze, amelyek mindkét országban jelen vannak és egymással kereskednek, tehát a kkv-szektor megmozgatása még egy részben előttünk álló feladat, amelybe nagyon sok energiát kell fektetnünk. 

Magyarország és Szlovákia jó kapcsolatát a közös gazdasági fejlesztések táplálják. Preferenciaberuházás a Duna-híd Komáromnál, avagy az autópálya- és vasúti összeköttetések megépítése. Tervezik-e, hogy újabb területek felé nyitnak, mint például az oktatásügy, kutatás, innováció, esetleg a védelmi ipar?

Szükség volt azokra az általunk zászlóshajónak tartott projektekre, amelyek kiépítik a társadalmi és politikaközi bizalmat, és ami nagyon hiányzott a kétoldalú kapcsolatokból az elmúlt évtizedekben. Valóban, hamarosan két új ponton autópálya-kapcsolat létesül, Kassa és Miskolc között egy szakasz már el is készült, és megkezdődött a Rajkához vezető útszakasz építése is. Ezek egyfajta ajtónyitó projektként értelmezhetőek. Persze, számos más szektorban is nagy lehetőségek vannak. A védelmi ipart említette, meggyőződésem, hogy abban a hadsereg-fejlesztési ciklusban, amiben Európa és Közép-Európa is van, ennek nagy jelentősége lehet. A V4-es államoknak különösen oda kell egymásra figyelni, és keresni kell a további együttműködés lehetőségeit, hiszen szoros szövetségesek vagyunk. 

Megbonthatatlannak látja ezt a szövetséget? Érezhetőek a hangsúlybeli különbségek az EU felé irányuló kommunikációban. Épp ezért Brüsszel nem tudja kikezdeni az egységet?

A szövetség erejét leginkább az bizonyítja, hogy mennyien támadják és mennyien keltik nemcsak gyengeségének, de még halálának is hírét. Nem nevezném meg azokat, akiknek érdekükben áll, hogy gyengüljön a visegrádi együttműködés, és nyilván az álhírek hozzájuk köthetők, de épp ez mutatja, mennyire relevánssá és láthatóvá vált a csoportosulás. Minden diplomáciai erőnkkel azon vagyunk, hogy a jövőben is megbonthatatlan legyen az a szoros együttműködés és barátság, ami összefűzi ezeket az országokat, köztük Magyarországot és Szlovákiát. A politikai érdekközösség azonban akkor erősíthető tovább és tartható fenn hosszú távon, ha megteremtjük a gazdasági és infrastrukturális összeköttetések alapjait. Ezért indítunk kifejezetten nagy léptékű projekteket, és ezért szeretnénk megtalálni a lehető legtöbb szektorban a stratégiai együttműködés lehetőségeit, az említett védelemi szektor tipikusan ilyen.

Magyarországon választások után új kormány van, a folytonosságot követve, Szlovákiában válság alakította át a kormányt. Hogyan látja az új Orbán- és Pellegrini-kormány lehetőségeit? A visszautasítás veszélye nélkül megnyithatók lesznek-e már az itteni magyarságot érintő érzékeny kérdések?

Ez a feltett szándékunk és reményünk, rajtunk nem fog múlni. Az a célunk, hogy az érzékeny kérdések megnyugtató megoldása a kölcsönös bizalom talaján előbb-utóbb valósággá váljon.

(Interjúnk a Magyar7 c. hetilap 2018/22. számában jelent meg.)