Magyar jelen és jövő – konferenciával emlékezett a Rákóczi Szövetség Halzl Józsefre, Felvidék nagy barátjára
Emlékkonferencia és Díjátadó keretében emlékezett november 12-én a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnökére. Az édesapja révén szenci gyökerű Halzl József nevéhez és életművéhez köthető a Rákóczi Szövetség felépítése, céljainak, tevékenységeinek, struktúráinak kialakítása. Ő vezette a Szövetséget 1990 és 2018 között, tevékenységének fő célja a külhoni magyarok szülőfölön maradásának és boldogulásának támogatása, az anyanyelvi óvoda- és iskolaválasztás előtérbe helyezése volt. A kuratórium a Halzl József-díjat Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek ítélte oda.
A Rákóczi Szövetség tavaly első alkalommal ezen a napon az örökös elnök szellemi hagyatékához hűen kárpát-medencei magyar nyelvű oktatáshoz és magyar iskolaválasztáshoz kapcsolódó konferenciát szervezett. A Szövetség arra törekszik, hogy Halzl József emlékezetét fenntartsa, és mindazt, amit ő a Kárpát-medencei magyarságért tett, példaként állítsa a magyar fiatalok számára. Az 2020-ban elhunyt elnök hitvallásában a fiatalságot jelölte meg a Szövetség tevékenységének célközösségeként.
A Halzl József Emlékkonferencia idei témája a „Magyar jelen és jövő a népszámlálások, a demográfia és a családpolitika tükrében” volt. A konferencia programja három részből állt: közéleti szekcióülés, szakmai szekcióülés és a Halzl József díj átadása.
Bevezető köszöntőjében Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy Halzl József felbecsülhetetlen értékű munkája számukra példaértékű, ma is meghatározó jellegű. Ő egy rendkívüli személyiség volt, a határon túli magyarság nagykövete, aki már életében is legendának számított. Evangéliumi ember volt, az ő szellemében kell gondolkodnunk a magyarság jövőjéről.
A köszöntő után egy visszaemlékező kisfilmet vetítettek le a Rákóczi Szövetség örökös elnökének életéről, majd a szintén szenci Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke idézte fel a tiszteletbeli elnökhöz fűződő személyes emlékeit. Hangsúlyozta, hogy a két éve elhunyt Halzl József életpályájának meghatározó eleme volt a nemzeti öntudat, az anyanyelv megőrzése, a magyar iskola, a magyar közösségszervezés. Szétágazó kapcsolatrendszerének is köszönhetően konokul harcolt egész életében az elképzeléseinek megvalósításáért. Nemzeti és polgári elkötelezettségű vallásos ember volt, aki csillagként ma is felettünk fénylik.
A közéleti szekcióban Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára, Forró Krisztián, a felvidéki magyar Szövetség párt elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, valamint Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője, oktatásügyi szakembere a magyar jelenről és jövőről fejtettek ki értékes gondolatokat.
Németh Zsolt, a közéleti szekció vezetője a népszámlálások politikai üzeneteit vizsgálta, köztük a felvidéki kettős identitás megadásáról is szót ejtett. Szerinte a demográfiai előjelzések nem túl rózsásak a magyarságra nézve, és ez minden nemzetrészt egyaránt érint. A nemzetrészek tekintetében az anyaországba való elvándorlás és az asszimiláció is komoly veszteséget jelent. A jövőben is számolnunk kell a népesség fogyásával, de ez nem csupán a Kárpát-medencét érinti. Családpolitikai konszenzusra van szükség ebben a térségben.
Az alapvető kérdés az, hogy újra divatba lehet-e hozni a magyarságot a térségben, meg lehet-e fordítani a kedvezőtlen tendenciákat, és ha igen, hogyan? Minőségi struktúraváltásokra van szükség, elsősorban az oktatásügyben, hogy vonzó legyen a magyar iskola. További fontos kérdés, hogy a népességfogyás milyen következményekkel jár a magyar nemzetrészek politikai képviseletben.
Forró Krisztián ismertette a 2020-as felvidéki népszámlálás eredményeit. Felesleges vitát okozott szerinte a kettős nemzetiség megadásának lehetősége, amiből viszont aránylag jól jöttünk ki, mert összesítve mindössze 2000 magyarral lettünk kevesebben, mint az előző népszámlálás alkalmával. De az anyanyelvet tekintve sajnos 60 ezres csökkenésről kell beszélnünk, ami viszont már súlyos gondot jelent, amit oldani kell. Jelenleg komoly problémát jelent az is, hogy a szlovák kormány a családpolitikai támogatások emelésére szánt összeget az önkormányzatoktól vonja el. Az önkormányzati választások kedvező eredményeiről elmondta: bebizonyosodott, hogy a felvidéki Szövetség tényleg a régiók pártja! Viszont az asszimiláció Felvidéken több szempontból is veszélyes: Kelet-Szlovákiából sokan vándorolnak el munkalehetőség után felvidéki nagyvárosokba és Magyarországra is, valamint a vegyesházasságokat is a veszélyforrások közé sorolta a felvidéki magyar párt elnöke. A kulturális átjárhatóság a szlovákok és magyarok között Felvidéken azt is jelentheti, hogy visszafelé is létezik út a magyarsághoz, ami akár kedvező is lehet.
A szakmai szekció keretében pedig Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke, Tátrai Patrik, a Földrajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet ügyvezetője, Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke és Petrovay László, a Rákóczi Szövetség stratégiai igazgatója fejtette ki szakmai nézeteit a kárpát-medencei magyarság jelenéről és jövőjéről a népszámlálások, a demográfia és a családpolitika tükrében.
Ezt követte a konferencián a Halzl József-díj átadása, amelyet a kuratórium Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek ítélt oda mindazért, amit Halzl József örökségéért és a Rákóczi Szövetség ügyéért tett és tesz a jelenben is.
A díjat Vathy Magdolna, Halzl József özvegye, Őry Péter, a Rákóczi Szövetség Alapítványának kuratóriumi elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke adta át. A laudációt Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója tartotta.
