Ma a roma holokauszt áldozataira emlékezünk
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól, a dátum arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg SS-katonák az auschwitzi haláltáborban.
A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-tól egymást követték a romák elleni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, nem köthettek házasságot nem cigányokkal.
Koncentrációs táborokba való deportálásukat 1939-től kezdték meg, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.
A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a romákat. A deportáltak Buchenwaldba, Ravensbrückbe és az Auschwitz-Birkenau-i "cigány táborba" (Zigeuner Lager) kerültek, közülük sokan áltudományos orvosi kísérletekben haltak meg.
A tábort 1944. május 16-án tervezték felszámolni, de a romák ellenálltak, ezért a tábort több hónapos haladék után, augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka számolták fel az SS-katonák, mintegy 3-4 ezer romát meggyilkolva.
A roma holokauszt (porajmos, porrajmos, pharrajimos - romani nyelven elpusztítás, elnyelés) áldozatainak számát nehéz megbecsülni, ez a szám 200 ezertől kétmillióig terjed.
Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, a "renitensek" munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigányrazziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette. Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigányellenes kirohanások.
Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol meggyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. A történészek ötvenezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.
A budapesti Petőfi hídnál lévő Nehru parton 2006-ban állították fel a Roma holokauszt emlékművét. 2014-ben a roma holokauszt 70. évfordulóján Áder János köztársasági elnök nyitotta meg Csepelen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira. Az Európai Parlament 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban ismerte el a második világháború alatti roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét.
