Lokális világok, társadalmi átmenetek - Helyi közösségek és regionális terek társadalomtudományi vizsgálata

Az egész napos esemény célja a helyi közösségek, a társadalmi struktúrák és a regionális terek változásainak interdiszciplináris vizsgálata, a történeti, társadalmi és oktatási folyamatok bemutatása.

A rendezvény helyszíne a Klapka György Múzeum volt, a program 9:00-kor regisztrációval kezdődött, majd a résztvevőket Számadó Emese (a KGYM igazgatója), Bajcsi Ildikó (az Impulzus elnöke) és Bencze Dávid (a TéKa elnöke) megnyitóval köszöntötték.

Az egész napos eseményen történeti, társadalomtudományi és oktatási tematikájú előadások mellett kerekasztal-beszélgetés és könyvbemutató is helyet kapott.

A konferencia plenáris előadója Romsics Ignác, Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja volt. Előadásának címe: „Egy kiskunhalasi tanyasi paraszt gazdálkodása a 20. század elején”.

Romsics az előadásában részletesen bemutatta, hogyan alakult a kiskunhalasi tanyavilág társadalmi és gazdasági rendszere a 20. század kezdetén. Elemzéseiben kiemelte a helyi paraszti közösségek önszerveződő gazdálkodását, a családi munkamegosztást és a földhasználat társadalmi összefüggéseit.

A plenáris előadás rávilágított arra, hogy a helyi mezőgazdasági gyakorlat és a társadalmi struktúrák szorosan összefonódnak, és a történeti adatok segítségével érthetőbbé válik a vidék társadalmi dinamikája.

A délelőtt első szekciója a történeti portrék és társadalmi szerepek témakörét járta körül, ahol a helyi és regionális történelem kiemelkedő alakjainak életútja és szerepe került bemutatásra:

Fehér Ákos „Rózsafy Mátyás: Aki nem engedett a 48-ból” című előadásában egy olyan személy életútját mutatta be, aki az 1848-49-es forradalom idején kiemelkedő bátorságról tett tanúbizonyságot, miközben az előadás rávilágított a helyi közösség hősiességére és a morális döntések jelentőségére.

Ezt követően Szabó-Csekei Tímea a „A valódi polgár mintaképei - Három portré azonosításának története” című előadásában azt vizsgálta, hogyan alakultak ki a polgári mintaképek, milyen szociális és kulturális tényezők formálták a korabeli polgári értékeket, és miként azonosíthatók ezek a történelmi források alapján.

A szekció további előadásában Fritz-Beke Éva „Tették, amit szívük diktált - Felvidéki zsidómentő református lelkészek” című előadásában bemutatta azokat a helyi református lelkészeket, akik a második világháború idején életüket kockáztatva segítették a zsidó lakosságot, kiemelve a hit és az etika összefonódását a társadalmi cselekvéssel.

Végül Számadó Emese „Szépremények - ifj. Wojtowicz Richárd életútja” című előadásában egy közismert komáromi nyilaspárti személy életútját mutatta be, amely jól érzékeltette, hogyan hatottak a közösségi szerepek és a személyes döntések a társadalomra, illetve a helyi közösség életére.

A délelőtti szekciót a háborús konfliktusok és társadalmi diszkrimináció témaköre követte. A résztvevők betekintést nyerhettek Komárom történelmébe a 19. és 20. század fordulóján.

Gonda Gyöngyvér előadása Komárom szerepét mutatta be az 1848-49-es szabadságharc idején, valamint az azt követő időszakban, kiemelve a helyi közösség részvételét és történelmi szerepvállalását.

Ezt követően Pokornyi Gábor a második világháború idejére koncentrált, részletezve a komáromi hadifoglyok helyzetét és a táborokban szerzett tapasztalatok társadalmi következményeit.

A szekció további előadásában Ábrahám Zsolt Tamás a m. kir. II. honvéd gépkocsizó vonatosztály komáromi működését mutatta be, elemezve az ipari és katonai infrastruktúra helyi hatásait, valamint a közösség mindennapi életére gyakorolt következményeket.

Bajcsi Ildikó előadásában a nyilasmozgalom 1938 és 1945 között kibontakozó működését elemezte Komáromban és környékén, bemutatva annak szervezeti sajátosságait, társadalmi beágyazottságát és hatalmi gyakorlatait, különös figyelmet fordítva a politikai erőszak különböző formáira, valamint arra, hogy a helyi közösségek milyen alkalmazkodási és túlélési stratégiákat alakítottak ki a nyilas uralom időszakában.

Végül Bencze Dávid „Magyar kártya 2026 - Folytonosság és törés a helyi társadalomban 1945 után és ma” című előadásában a Beneš-dekrétumok hatását vizsgálta, összevetve a történeti döntések következményeit a mai társadalmi folyamatokkal, valamint rávilágítva a múlt és a jelen közötti összefüggésekre.

 A délelőttöt záró vita és az azt követő ebédszünet lehetőséget biztosított a résztvevők számára az eszmecserére és a szakmai hálózatépítésre.

A délutáni program a településtörténet és társadalmi fejlődés témakörével folytatódott, amely során a résztvevők a régió középkori és modern kori településhálózatait, demográfiai és gazdasági folyamatait ismerhették meg. Az előadások kiemelték a helyi közösségek történeti összefüggéseit, illetve regionális sajátosságait:

Kukolík András „Mezővárosok és más központi helyek az Ipoly partján - Az Ipoly-mente középkori településhálózatának vizsgálata” című előadásában részletesen elemezte az Ipoly menti települések középkori struktúráját, kiemelve a mezővárosok szerepét mind a kereskedelem, mind a helyi közigazgatás szempontjából.

Bozó-Szűcs Diána „Egy pesti ház társadalomtörténete - a Lehel-úti műhelybérház” című prezentációja a városi lakóházak társadalmi összetételét és a bérlői rétegek életmódját vizsgálta, rávilágítva a városi közösségek történeti fejlődésére és a mindennapi élet jellegzetességeire.

Kurilla Benjámin „CivitasFortissima- Balassagyarmat 1919” című előadásában a trianoni időszak kihívásait és a város társadalmi-politikai helyzetét elemezte, különös figyelmet fordítva a helyi közösségek alkalmazkodóképességére.

Végül Samu István „Gúta város népességdinamikája és társadalomszerkezete: gazdasági háttér és regionális összevetés” című előadása demográfiai és gazdasági elemzéseken keresztül mutatta be, hogyan változott a város társadalmi szerkezete és milyen regionális összefüggések voltak felismerhetők a fejlődésben.

A következő szekció az oktatás és tudásközvetítés témakörére összpontosított, kiemelve a helytörténeti ismeretek átadásának jelentőségét és a kulturális emlékezet fenntartásának szerepét a közösségek életében.

Gál Zoltán „A település, mint tanterem - Emlékművek a helytörténet oktatásában” című előadásában azt vizsgálta, miként használhatók a helytörténeti emlékművek az oktatásban, és hogyan járulhatnak hozzá a történelmi tudás hatékony átadásához az iskolai környezetben.

Sýkora Hernády Katalin „Pedagógusok személyes és szakmai jellemzője a Komáromi járásban” című előadásában a helyi pedagógusok szerepét és hatását elemezte a közösségi tudásközvetítés folyamatában, külön hangsúlyozva a pedagógiai énhatékonyság jelentőségét mint a tanári identitás és szakmai kompetencia kulcselemét. Az előadás rámutatott arra, hogy a pedagógusok önmaguk szakmai hatékonyságába vetett hite miként befolyásolja a tanulók tanulási motivációját, teljesítményét és szocializációját, valamint kiemelte a személyes példamutatás szerepét a tanulók és a tágabb közösség értékrendjének és normarendszerének formálásában.

Takács Tamás Viktor „Hatékonyságmérés a politikai marketingben: a politikai piackutatás 8 eszköze Dél-Szlovákiában” című előadása a társadalomtudományok gyakorlati alkalmazását mutatta be a modern politikai kommunikációban, rámutatva arra, hogy a tudásközvetítés nemcsak az oktatásban, hanem a politikai döntéshozatalban és a közösségi tájékozódásban is jelentős szerepet játszik.

Ribní Ferenc „Mesterséges múlt: kulturális emlékezet az Mesterséges intelligencia korában” című előadása a digitális technológiák, különösen a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgálta a kulturális emlékezet és a történelmi tudás megőrzésében, hangsúlyozva az innovatív eszközök lehetőségeit a múlt és a jelen közötti kapcsolat fenntartásában.

Végül Kelemen Kristóf „Kulturális turizmus és múzeumok” című előadásában a múzeumok és egyéb kulturális intézmények szerepét elemezte a helyi közösségek identitásformálásában, valamint a turizmus társadalmi és gazdasági hatásainak bemutatásában.

A prezentációkat élénk vita követte, amely során a résztvevők megoszthatták tapasztalataikat, majd a szekciót kávészünet zárta, lehetőséget biztosítva a további eszmecserére és kapcsolatépítésre.

A konferencia záró programjaként könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés következett, középpontba helyezve a felvidéki magyar fiatalok társadalmi helyzetét és a közösségekbe való beilleszkedés kérdéseit.

A könyvbemutatón az Impulzus Társulás és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös kiadványát, „Jövőt formáló múlt. Tanulmányok a szlovákiai magyar ifjúság múltjáról és jelenéről” című kötetét mutatták be, amely átfogóan vizsgálja a szlovákiai magyar fiatalok múltbeli és jelenlegi helyzetét, kiemelve azokat a történelmi, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek formálták identitásukat és befolyásolják mindennapi életüket.

Ezt követően ifjúsági társulatokat, szervezeteket és diákszervezeteket megszólító kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója moderált.

A beszélgetés résztvevői – Bajcsi Ildikó (Impulzus Társulás), Bencze Dávid (TéKa), Kotiers Róza (Diákhálózat), Kukolík András (SJE HÖK), Morva Mátyás (Esterházy Akadémia), Pomichal Krisztián (MCC) és Turi Ádám (MIK) –  a felvidéki magyar fiatalok közösségi életében meghatározó szerepet betöltő szervezetek képviseletében osztották meg tapasztalataikat.

A diskurzus középpontjában a szervezeti identitás és küldetés kérdései, a fiatalok közösségi részvételének ösztönzési lehetőségei, valamint a nyelvi és kulturális identitás megőrzésének kihívásai álltak.

A résztvevők külön figyelmet szenteltek a vidéki térségekben működő ifjúsági közösségek sajátosságainak, a hálózatépítés és az intézményes együttműködés lehetőségeinek, valamint annak, miként járulhatnak hozzá ezek a szervezetek a fiatal generáció érdekképviseletének erősítéséhez. A beszélgetés során hangsúlyosan megjelent a történelmi hagyományok és a kulturális örökség közösségformáló szerepe, továbbá élénk vita bontakozott ki a felvidéki magyar fiatalok jövőbeni perspektíváiról, a támogatási struktúrák hatékonyságáról, valamint az oktatási és kulturális programok hosszú távú társadalmi hatásairól.

A konferencia egészét tekintve egyértelművé vált, hogy a hasonló tudományos és közösségi jellegű találkozók a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a helyi és regionális identitás erősítésében, valamint a generációk közötti párbeszéd fenntartásában. Az eltérő élethelyzetekből és szakmai háttérből érkező résztvevők tapasztalatainak találkozása hozzájárult ahhoz, hogy a történeti tudás, a kortárs társadalmi kihívások és a fiatal generációk perspektívái egymást kiegészítve jelenjenek meg.

A konferencia hivatalos zárását követően a napot közös vacsora zárta, amely nemcsak a szakmai eszmecsere informális folytatására nyújtott lehetőséget, hanem a résztvevők közötti kapcsolatok elmélyítését és a tapasztalatok kötetlen megosztását is elősegítette.

Az esemény nemcsak tudományos fórumként, hanem közösségépítő térként is funkcionált, elősegítve az interdiszciplináris együttműködések kialakulását, a hálózatépítést, valamint a helytörténeti és identitásformáló tudás generációkon átívelő továbbadását.

Az esemény a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

(Forrás: Ribní Ferenc)