2025. október 24., 10:52

Közép-Európa felértékelődött - interjú Dr. Sulyok Tamással

A magyar képviselet nemcsak a magyar közösség, hanem egész Szlovákia, a szlovák alkotmányos rend stabilitása szempontjából is fontos - mondta dr. Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke, aki négynapos felvidéki látogatása alkalmával lapunknak exkluzív interjút adott Kassán, Magyarország Főkonzulátusán.

sulyok
Egységben tudunk egyfajta erőt képezni – olyan erőt, amely nekünk magyaroknak fontos
Fotó: Fábián Gergely

Elnökként már nem első alkalommal látogat el a Felvidékre, az elmúlt napokban több intézményvezetővel is találkozott. A találkozók, beszélgetések alapján miként látja a felvidéki magyarságot?

A felvidéki magyarság a közel félmilliós létszámával nekünk, magyaroknak egy hatalmas tartalék és egy nagy kincs. Akikkel találkoztam, mindannyian felkészült, elhivatott emberek, akik amellett, hogy a munkájukat végzik, a közösségek építésében is komoly és nagyon hatékony szerepet játszanak. Magyar közösségeink, ahogy tapasztalom, itt a Felvidéken is jól működnek.

Úgy vélem, azok a politikai kapcsolatok, amelyek a két ország között jelen pillanatban a rendszeres kétoldalú találkozókon keresztül igen pozitív irányba fejlődnek, tapintható hatással vannak a felvidéki magyarság hangulatára, helyzetére is.

Komoly példák vannak előttünk, mint II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy éppen Jókai Mór, akinek idén a kétszázadik születési évfordulóját ünnepeljük. Jogászként mindenképpen meg kell említsem Szladits Károlyt, a magyar magánjog egyik megalapozóját, aki rendkívül közel áll a szívemhez. A mai felvidéki magyarok igen jól illeszkednek ebbe a sorba, és méltó követői ezen elődeiknek.

Júliusban, első hivatalos látogatása alkalmával, a pozsonyi nagyköveti rezidencián a felvidéki magyar politikai és társadalmi élet képviselői előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott, “a közösségnek meg kell találnia a közös hangot”. Elnök úr, meglátása szerint hol tart ezen az úton a felvidéki magyarság?

Azt gondolom, hogy a felvidéki magyarok ezt jobban tudják nálam. Én a saját tapasztalatomat tudom elmondani. Itt, a Felvidéken a magyarok között járva olyan közegben éreztem magam, ahol kölcsönös a meghallgatás, az egymásra való odafigyelés, erős a dialógus – ez pedig erősíti az itteni közösségeket. Amire én a szerkesztő úr által idézett beszédemben céloztam, Wass Albert gondolata: “együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség”. A gondolat lényege szerintem nagyon fontos számunkra.

Egységben tudunk egyfajta erőt képezni – olyan erőt, amely nekünk magyaroknak fontos. Látjuk, hogy a közösségeink nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is egyre nagyobb jólétben élnek. Talán az a huszonegyedik század legnagyobb kihívása, hogy a közösségeink lelki értelemben is tudjanak gyarapodni.

A magyar párt ugyan meghallotta a közös hangot, amelyről az imént beszéltünk, és mára egységesült, de nincs bent a pozsonyi parlamentben. Mi lehet az a fogódzó, amelybe kapaszkodva a magyar érdekképviselet visszajuthat a törvényhozásba?

Nem tudok recepteket mondani erre, de a Magyar Szövetség vezetőit nagyon elkötelezett, jó embereknek ismertem meg. Úgy gondolom, a pártelnök, Gubík László megtalálja a módot, hogy a 2027-ben esedékes választásokat követően a magyar párt újra parlamenti tényező legyen.

A magyar képviselet nemcsak a magyar közösség, hanem egész Szlovákia, a szlovák alkotmányos rend stabilitása szempontjából is fontos. Így látom én ezt kívülről, és szerintem mindent meg kell tenni az itt élőknek annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson. Érdemes elfelejteni a rossz emlékeket és a kevésbé hatékony megoldásokat.

A múlt helyett a jelenünkre kell koncentrálni, amelyből kinőhet a jövő. Ezt a jövőt, a saját jövőjüket, a Felvidéken élő magyarok fogják építeni. Ha ebben a kérdésben mindenki így gondolkodik, és belátja, hogy ennek az erőnek valóban a parlamentben van a helye, akkor én optimista vagyok. A Felvidéken nagyon egészséges lelkületű emberek élnek, akik két lábbal járnak a földön.

Ha már optimizmus, a magyar–szlovák kapcsolatok alakulása is optimizmusra ad okot. Elnök úr jó viszonyt alakított ki a szlovák államfővel, több hivatalos találkozójuk is volt, sőt nemrég egy informális megbeszélésre is sor került önök között Komáromszentpéteren. Peter Pellegrini eddig tagadhatatlanul nyitottságot mutat az érzékeny kérdések iránt is, elég csak a Beneš-dekrétumok kapcsán tett nyilatkozatára gondolni. Ezeket a nehéz kérdéseket segíthet-e feloldani az önök jó kapcsolata?

A jó személyes kapcsolat fontos keret. Jelenleg valóban olyan pillanatát éljük a kétoldalú kapcsolatoknak, hogy talán még ilyen jó soha nem volt. Mi ezt a párbeszédet nagyon értékesnek tartjuk, és úgy tapasztaljuk, hogy a szlovák fél ugyanígy gondolkodik.

Őszinte légkörben minden probléma felvethető. Minden problémát kölcsönösen meghallgatunk, és azokra megkíséreljük megtalálni a megoldást. Úgy látom, erre mindkét ország vezetőiben megvan a szándék, államfői és miniszterelnöki szinten is.

Ezért hálásak vagyunk szlovák barátainknak, partnereinknek. Két szomszédos ország kapcsolata mindig egy nagyon fontos folyamat. Ahol a bizalom megvan, előbb-utóbb minden meglesz.

sulyok
A V4-eknek van egy fontos történelmi küldetése, és emellett a közös érdekekre alapozva is jól működhetnek a közép-európai kapcsolatok
Fotó:  Fábián Gergely

Elnök úr milyen távlatokat lát a szlovák–magyar kapcsolatokban?

Úgy gondolom, a távlatok nagyok. Ennek a legfontosabb alapja, ahogy az előbb is utaltam rá, a kölcsönös őszinteség. Itt Kassán Robert Fico miniszterelnök úrral is találkoztam. Vele is őszinte párbeszédet tudtunk folytatni aktuális kérdésekről.

Bár a jövőt a történelem alakítja, de nagyon fontos az emberi tényező, a hozzáállás. Ez a hozzáállás mindkét állam részéről abszolút pozitív, és ahogy látom, ebben Pellegrini elnök úr és Fico miniszterelnök úr is maximálisan elkötelezett.

A magyar–szlovák kapcsolatok dinamikája jól alakul, de ugyanez az elmúlt években sajnos nem mondható el a visegrádi együttműködésről. Elnök úr, az ön kezdeményezéséből újból lesz V4-es államfői találkozó. Bizakodó abban a tekintetben, hogy újra erőre kaphat a visegrádi együttműködés?

 Én személyemben mindig optimista voltam, köztársasági elnökként pedig kell is optimistának lenni. Alkotmányos feladatom, hogy kifejezzem a nemzet egységét, egy nemzet pedig nem lehet pesszimista. Azt hiszem, most a V4-ek tekintetében is okunk van a bizakodásra. Államfői szinten a tavalyi évben is egy jó légkörű találkozót bonyolítottunk le Duda elnök kezdeményezésére Lengyelországban. Köztársasági elnöki szinten egyértelműen közös akarat van arra mind a négy állam részéről, hogy a párbeszéd folytatódjon. Ezért december elején Esztergomban fogunk találkozni. Látva a csehországi választások eredményét, megalapozott a reményünk, hogy Andrej Babiš elnök úr fog tudni kormányt alakítani. Az ő nyilatkozataiból egyértelmű, hogy fontosnak tartja a visegrádi együttműködést.

A V4-eknek van egy fontos történelmi küldetése, és emellett a közös érdekekre alapozva is jól működhetnek a közép-európai kapcsolatok. A csehekkel, a lengyelekkel és a szlovákokkal – de a sort akár tovább bővíthetném a régió többi népével – nemcsak közös történelmünk van, de az értékrendünk is közös.

Mi éltünk diktatúrában, szemben a kontinens nyugati felével –, nekünk van azonos történelmi tapasztalatunk, és ebből kiindulva mi bizonyos dolgokat talán más szemüvegen keresztül tudunk nézni. Úgy vélem, Donald Trump elnök úr döntése, hogy Budapesten kívánja megrendezni a találkozót, amely az orosz–ukrán békekötésnek egy következő állomása lenne, nagyon fontos üzenet a V4-ek számára is. Közép-Kelet-Európa felértékelődött, ezt bizonyos gazdasági tények is kezdik alátámasztani. Ahhoz, hogy a régió szerepe tovább erősödjön, az ukrajnai háborút le kell zárni.

A Trump-Putyin találkozónak köszönhetően a világ figyelme most Budapestre irányul. Magyarország újra történelmet írhat?

 Magyarország mindig is történelmet írt. Az angolok mellett csak nekünk van történeti alkotmányunk. Mi olyan nép vagyunk, amelyiknek fontos a történelem. Az, hogy a huszonegyedik században Magyarország milyen szerepet fog betölteni, csak rajtunk, magyar embereken múlik. Donald Trump döntése, hogy Budapesten kerüljön sor a kulcsfontosságú találkozóra, egyértelmű biztatás, hogy nekünk magyaroknak – ennek a tízegynéhány milliós nemzetnek – megbecsült helyünk van Európában és a világban. Ezért az üzenetért pedig hálásak lehetünk.

Dr. Sulyok Tamás (1956) jogász, 2014–2024 között az Alkotmánybíróság tagja, 2016–2024 között elnöke. 2024 márciusától Magyarország köztársasági elnöke.

Megjelent a Magyar7 2025/42. számában. 

Megosztás
Címkék