Kiszelly Zoltán: Biztos választás vagy ugrás a sötétbe?
Miben különbözik az idei választás a korábbiaktól? Mi döntheti el a Fidesz és a Tisza versenyfutását, van-e esélye a kis pártoknak? Mit tart a legvalószínűbb forgatókönyvnek, és miért övezi ennyire felfokozott nemzetközi figyelem az április 12-i választást? Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég politikai elemzési igazgatóját kérdeztük.
“A kormányoldal folytatná a politikáját, a Fidesz-KDNP ehhez kér felhatalmazást. A választók felé azt közvetítik, a kormánypártok jelentik a garanciát arra, hogy megmaradjon a rezsicsökkentés és Magyarország kimaradjon a háborúból. Korábban is voltak koordinációk, visszalépések az ellenzéki oldalon, de 2022-höz képest új jelenség, hogy most egy egységes ellenzéki párt áll szemben a Fidesz-KDNP-vel. Ilyen utoljára a 2006-os választások idején volt.
- húzta alá Kiszelly Zoltán.
A szakértő hozzátette, “a négy évvel ezelőtti választáshoz képest új jelenség, hogy Gyurcsány Ferenc, aki sok ellenzéki szavazó szemében is hiteltelenítette a korábbi összefogásokat, idén már nem lesz rajta a szavazólapokon. Az akkori közös lista zömmel baloldali szavazatokra számíthatott, most Magyar Péter, aki ugyancsak számít a baloldali szavazók támogatására, igyekezett távol tartani magát a baloldali pártoktól. A Tisza vezetője, aki maga is a Fideszből érkezett, tisztában van vele, hogy csak a baloldalról nem lehet leváltani a Fideszt”.
A politológus arra is felhívta a figyelmet,
Romániában ilyen helyzetben van az RMDSZ, és korábban a Felvidéken is több alkalommal a mérleg nyelve szerepébe kerültek a magyar pártok. Erre most a Mi Hazánknak van esélye, de a magyar választási rendszer a nagy pártoknak kedvez - a beépített kompenzációk azt segítik, hogy a győztes stabil kormányt alakíthasson - ezért egy ilyen forgatókönyv kevésbé valószínű”.
Kiszelly hozzátette,
Erre a szerepre jelentkezett be a Kutyapárt és a Mi Hazánk, a DK tartalékai korlátozottabbak, a baloldaliakon kívül nem tudják megszólítani a választókat. A kis pártok bejutási esélyeit azonban csökkenti, ha a várakozásoknak megfelelően minden korábbinál magasabb lesz a részvétel. A Mi Hazánk építhet a párt által hirdetett elitellenességre, de most nincsen olyan erős témájuk, mint négy évvel ezelőtt a Covid-intézkedések elleni kampányuk volt. A párt az idei kampányát a vidéki közbiztonság problémáira építi, de ennek hatékonyságát gyengíti, hogy 2010 óta lényegesen javult a közbiztonság Magyarországon”.
A politikai elemző megjegyezte, “a kampányhajrában a Fidesz és a Tisza versenyfutását még befolyásolhatja az országjárás. Orbán Viktor és Magyar Péter is igyekszik mozgósítani az embereket. A Fidesznél Szijjártó Péter és Lázár János is aktívan kiveszi a részét a kampányból. Az utolsó 72 óra a mozgósítás szempontjából mindig döntő jelentőségű.
Kiszelly a legvalószínűbbnek április 12-én a Fidesz győzelmét tartja, becslése szerint a kormánypártok 105-115 mandátumot szerezhetnek, amely biztos abszolút többséget jelent, de elmarad a kétharmadtól. A politológus aláhúzta,
A kormányoldalt erősíti, hogy sikerült mozgósítani a táborát, ehhez nagy lendületet adott a Békemenet és Orbán Viktor országjárása. A kormányfő fórumain rendre jelen vannak a helyi közélet meghatározó alakjai, polgármesterek, vállalkozók - ennek döntő szerepe lehet az utolsó napok mozgósításában”.
Kiszelly megjegyezte, “április 12-e után fontos kérdés lesz, hogyan lehet enyhíteni a társadalom megosztottságát - ehhez a győztes oldalnak mindenképpen gesztusokat kell tennie. Orbán Viktor az országjárása helyszínein rendre megszólítja a tiszásokat is, azt üzenve, hogy április 12-e után is együtt kell élnünk, egy nemzet vagyunk. Az is segítheti a meglévő társadalmi szembenállás mederbe terelését, ha a győztesnek nem lesz kétharmada, és felerősödik a parlament vitafórum szerepe. Kompromisszumra kell jutni az Európai Unióval és Ukrajnával is. A miniszterelnök is elmondta, mi olajat szeretnénk, Kijev pedig pénzt - már csak ebből kifolyólag is van lehetőség a kompromisszumra”.
“Az április 12-i választásokra világviszonylatban is nagy figyelem irányul” - tette hozzá Kiszelly Zoltán, emlékeztetve, “Orbán Viktor kormányfőként kiváló viszonyt ápol az Európán kívüli hatalmakkal: az Egyesült Államokkal, Kínával, Törökországgal, Oroszországgal, Izraellel. Ezek az országok abban érdekeltek, hogy a Fidesz-kormány maradjon.
A szakértő kiemelte, “jövőre Európa több országában is választások lesznek, amelyeken megfordulhatnak az erőviszonyok. Abból a szempontból sem mellékes a Fidesz győzelme április 12-én, hogy Orbán Viktor továbbra is megjeleníthesse az alternatívát az Európai Unión belül”.
