Két hír Székelyföldről
Orbán Viktorban és Magyarország kormányában bíznak leginkább a Kovászna megyei magyarok. Magyarország miniszterelnökének bizalmi indexe 92 százalékos, a magyar kormányé 82 százalékos – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melynek eredményeit keddi, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelték.
A közvélemény-kutatást az RMDSZ háromszéki szervezetének megbízásából tavaly július-augusztusban a kolozsvári Transylvania Inquiry cég végezte, nagy mintás adatfelvétellel, házról házra járva 2929 személyt kérdeztek meg, a többségük 2524 magyar nemzetiségű. A kérdőívben a közhangulatot, a politikusok népszerűségét, a pártokba és az intézményekbe vetett bizalmat, valamint a helyhatósági választásokhoz való viszonyulást vizsgálták.
A politikusok népszerűségét és az intézményekbe vetett bizalmat mérve, kiderült, hogy Orbán Viktor az erdélyi magyar politikusokat is túlszárnyalja, a magyar kormányban pedig jobban bíznak, mint a helyi önkormányzatokban.
A másik véglet a román politikusok, a román kormány és intézményei, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma, alig öt százalék körül alakul.
Orbán Viktor bizalmi indexe 92 százalék, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesteré 78 százalék, Tamás Sándor 74 százalékon áll, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 67,5 százalékon, Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke 62,5 százalékon, Kelemen Hunor 62 százalékon.
A román politikusok általában 5 százalékon teljesítenek a háromszéki magyarok körében, a mezőnyből kimagaslik Klaus Johannis államfő, akiben a lakosság 24,6 százaléka bízik. Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul, a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék a Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában.
Újra Bukarestbe készül a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, valamint a Nemzet Útja nevű egyesület. Céljuk megakadályozni, hogy Romániában második hivatalos nyelv legyen a magyar.
A szélsőségességről ismert román szervezetek vasárnap délutánra a Cotroceni-palota elé szólítják híveiket,
a tüntetésen azt követelik Klaus Johannis államfőtől, hogy ne hirdesse ki a közigazgatási kódexet, mert az „szétporlasztja” a román nyelv egyedüli hivatalos jellegét.
Kongatják a vészharangot,
elfogadhatatlannak tartják, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot, a kormányzati intézmények is kötelesek magyarul kommunikálni.
Majd azért aggódnak, hogy a helyi közigazgatásban ott is lehet használni a magyar nyelvet, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
Súlyosnak tartják, hogy magyar nyelvű hivatalos dokumentumokat is ki lehet állítani,
szerintük eddig csak a román dokumentumok fordítására volt lehetőség, ám a fordítás jogi szempontból nem bizonyul hivatalos dokumentumnak.
Az RMDSZ éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a közigazgatási kódex új változata csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest.
Például a jogszabály értelmében
a helyi tanácsok dokumentumait csak román nyelven lehet nyilvánosságra hozni, a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy románul is kommunikáljanak.
A szélsőséges román szervezetek tavaly nyáron is tüntettek Bukarestben a közigazgatási kódex ellen, bár az akkor hatályba léptetett változatából hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, amelyeket az RMDSZ-nek a törvénykönyv parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatnia a kormánytöbbséggel.
