2024. április 10., 14:07

Két év vajúdás után aláírták a magyar – szlovák vegyesbizottság jegyzőkönyvét

Szerdán, a budapesti külügyminisztérium reprezentációs épületében, az Ybl-villában ünnepélyes keretek között aláírták a Magyar – Szlovák Vegyesbizottság jegyzőkönyvét.

magyar – szlovák vegyesbizottság
Miroslav Mojžita és Kalmár Ferenc aláírják a 15. ülésszak jegyzőkönyvét
Fotó: Somogyi Szilárd

A látszólag hétköznapi dokumentum több szempontból is figyelmet érdemel, már csak azért is, mivel hosszas tárgyalások, sőt viták és akár veszekedések előzik meg olykor egy-egy pont mindkét fél számára elfogadható megszövegezését. Ez azért lényeges momentum, mivel Magyarország és Szlovákia mindenkori kormányai a jegyzőkönyvekben foglaltakat a leggyakrabban vita vagy kiegészítések nélkül fogadják be a kormányzati munkába, azaz, amiben a bizottság megegyezik, az Budapesten kormányhatározat, Pozsonyban pedig kormányzati akcióterv formájában kerül valamelyik minisztérium vagy állami intézmény feladatai közé.

A bizottságot még a két ország között 1995-ben, Párizsban megkötött jószomszédságról szóló törvény alapján hozták létre, s tág területe van, hogy kölcsönös belátásuk szerint a két országban élő magyar és szlovák kisebbségi közösséget érintő bármelyik témát napirendjükre tűzzék.

Az egyes ülésszakokat jegyzőkönyvek aláírásával zárják le. 

A most a két ország delegálta bizottsági társelnök, Kalmár Ferenc és Miroslav Mojžita, mindketten nagyköveti rangú diplomaták által aláírt dokumentum a bizottság 15. ülésszakát zárja le. Az aláírókon kívül az aktusnál jelen volt Balogh Csaba pozsonyi magyar és Pavol Hamžík budapesti szlovák nagykövet, illetve a vendégek között láthattuk Horony Ákost, aki korábban szakértőként, most pedig már, mint a pozsonyi kormány kisebbségi biztosa vesz részt a bizottság munkájában, s jelen volt Hetey Ágota, kassai főkonzul is.

 A 15. ülésszak még 2022-ben kezdődött, s csak most, lassan két év elteltével ért csak véget, amelyről Kalmár Ferenc az aláírást követően csak annyit mondott, hogy voltak olyan tárgyalási pontok, amelyeket nem tudtak az adott évben befejezni, majd 2023-ban a turbulens szlovákiai kormányváltások is inkább fékezték a hivatalos tárgyalásokat, bár a két bizottsági társelnök legalább egyéni szinten továbbra is kapcsolatban volt.

A mostani jegyzőkönyv egyebek mellett olyan témákkal foglalkozik, mint például a komáromi Selye János Egyetem állami támogatásának az ügye, amely a sajátosságait figyelembe véve fogja megilletni az intézményt, vagy további pontként a kassai Rovás Egyesület által közcélra használt ingatlan rendezésének kérdése, valamint a szlovákiai Református Egyház egynémely ingatlanának a múlt század negyvenes évekbeni elbitorlásának rendezése.

A két társelnök azt is elmondta, hogy a szerdán aláírt jegyzőkönyv megemlékezik arról is, hogy vannak kérdések, amelyekről a tárgyalófelek kimondják, hogy más-más állásponton vannak. Ilyen pl. a kettős állampolgárság ügye, a Beneš-dekrétumokra alapozó úgynevezett utókonfiskációk kérdése vagy akár olyan egyszerűnek látszó kérdés, mint a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának alanyi jogon járó támogatása. Kalmár és Mojžita viszont kijelentették, hogy nem tartanák helyesnek, hogy a másként megítélt témák miatt az egész jegyzőkönyv további késedelmet szenvedjen.

magyar – szlovák vegyesbizottság
Miroslav Mojžita és Kalmár Ferenc kézfogásukkal is megerősítik a közös munka eredményét
Fotó:  Somogyi Szilárd

Lapunk kérdésére a szlovák társelnök azt is elmondta, hogy konzultációs szinten vonnak be külföldi jogi szakértőket a kettős állampolgárság témakörének pontosabb megvilágítására, magyarországi partnere pedig hangsúlyozta, hogy kifejezetten fontosnak tartja, hogy az immár több száz szlovákiai földhivatali utókonfiskációs határozatok folyamának XXI. századi, mindkét fél érdekeit figyelembe vevő civilizált módon szabjanak gátat.

A magyar – szlovák vegyesbizottság új, immár 16. ülésszakának kezdeményezése és lebonyolítása a paritás elve alapján most a szlovák felet illeti majd meg.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.