Kelet-Európa népessége zsugorodik, miközben Nyugat-Európáé nő
A kivándorlás a közép- és kelet-európai országokból jelentősen csökkentette 1990 óta a térség országainak népességét, és növelte Nyugat-Európáét - mutatták ki az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) és a bécsi Wittgenstein Demográfiai Központ kutatói.
Miközben 1990 és 2017 között az Európai Unió 15 régi tagállamában átlagosan 12 százalékkal nőtt a népesség, az unió 13 új tagállamában átlag hét százalékkal csökkent.
Kelet-Európában Lettország (27 százalék), Litvánia (23), Bulgária (19), Románia (15), Horvátország (13) valamint Bosznia-Hercegovina (22 százalék) lakossága csökkent a legnagyobb arányban.
A fogyatkozás "békeidőben példátlan mértékű volt" - írták a pénteken bemutatott European Demographic Data Sheet című tanulmányukban az osztrák szakemberek.
"Európa populációjának növekedésében és csökkenésében a migráció vált mozgatóerővé" - hangsúlyozta Tomas Sobotka, az ÖAW akadémikusa.
Nyugat-Európában főként a természetes népességszaporulat miatt legerőteljesebben Írország népessége nőtt, továbbá Franciaországé több mint 18 százalékkal.
A bevándorlásnak köszönhetően Svájcban 26, Spanyolországban 20, Svédországban több mint 17 százalékkal nőtt a lakosság lélekszáma.
Nyugat-Európában az egyedüli kirívó atipikus ország Németország, ahol 1990 óta csupán 4 százalékkal nőtt a lakosság száma.
