Húszéves fennállását ünnepelte a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közössége
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte pénteken a Balatonalmádiban megtartott értekezletén a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közössége (KMÚEK). Az erdélyi, székelyföldi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi és muravidéki magyar újságírók az elmúlt két évtized törekvéseiről, a közös gondolkodás és cselekvés szükségességéről, valamint a kisebbségi magyar közösségek előtt álló jövőbeni kihívásokról cseréltek eszmét.
Megerősítették, a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar újságírók számára alapvető követelmény maradt mindmáig, hogy az elszakított nemzetrészeknek nem elegendő magyar nyelvű tájékoztatást biztosítaniuk, hanem a szülőföldön való megmaradás alapfeltétele a magyar szellemiségű és egyúttal a legmagasabb szakmai színvonalú anyanyelvű médiumok létrehozása és megőrzése minden régióban, ahol magyar kisebbség él.
Az ünnepi találkozó lehetőséget adott arra is, hogy a tagszervezetek képviselői bemutassák a régió magyar írott és elektronikus médiumainak helyzetét. A felvidéki sajtó előtt álló kihívásokról Molnár Judit, lapunk főszerkesztője beszélt.
A KMÚEK tagszervezetei elhatározták, hogy a két évtizedes együttműködést magasabb szintre emelik. Ennek feltételeként a legrövidebb időn belül, anyaországi székhellyel, bejegyzik a egyesületet, ami megteremti a szervezet működésének anyagi hátterét.
Egyúttal döntés született arról is, hogy létrehozzák a KMÚEK honlapját, a kettészelt kenyeret újra összefűző magyar zászló képében pedig elfogadták a szervezet új logóját.
A tagszervezetek megállapodtak abban, a KMÚEK találkozóit ezentúl is felváltva, minden évben másik régióban tartják meg, hogy a tagságnak a helyszínen legyen betekintése az egyes nemzetrészek életébe. A jövő évi találkozó házigazdája a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete lesz.
A tanácskozáson megjelent külhoni újságíróknak Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Sorskérdéseink a XXI. század első negyede végén címmel tartott előadást. Szili hangsúlyozta, végigéltük az első negyedszázadot a XXI. századból, ideje mérleget vonni. Kiemelte, a politikában manapság a normalitás és az abnormalitás ütközik. Megéltük a világjárványt, a szomszédságunkban háború dúl, és szemünk előtt zajlik a népvándorlással felérő migráció.
- húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó.
Szili leszögezte, az uniós adminisztráció az őshonos közösségeket hátrasorolja a bevándorlókkal szemben. Komoly feszültségeket vetít előre, hogy a bevándorló közösségek szélesebb jogokat követelhetnek magukat - tette hozzá.
Brüsszel kettős mércéje tetten érhető a Beneš-dekrétumok ügyében is. Miközben a dekrétumokra hivatkozva kisajátítások zajlanak, az Unió szerint "historikus" dokumentumokról van szó - emlékeztetett Szili.
Kárpátalján 2017 óta jogfosztások történnek, Ukrajna ugyanabban az évben lett az Európai Unió társult tagja. Kijev ma már tagjelölt, de a helyzet nem javult - emlékeztetett a miniszterelnöki főtanácsadó.
A főtanácsadó megjegyezte, a külhoni magyar közösségek sem vállalják fel teljes mellszélességgel az autonómia ügyét.
- szögezte le Szili Katalin.
Szili hozzátette, az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb sikere az egységes nemzetpolitika, a nemzetegyesítés. Sikerült egy olyan támogatási rendszert kiépíteni, amit remélhetőleg már soha senki nem tud felülírni.
