Horvátország és Magyarország segíthet az Európai Uniónak erősebbé válni

Novák Katalin hét pontban foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat. Téma volt az orosz-ukrán háború, az illegális migráció feltartóztatása, az EU nyitása a Nyugat-Balkán felé, az infrastrukturális összeköttetés erősítése, az energetikai együttműködés bővítése, megoldások keresése a demográfiai válságra és a kisebbségek ügye.

A magyar köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy ez Zoran Milanović első hivatalos látogatása Magyarországon, s a horvát államfő bátor kiállása sokban segíthet az európai vezetők tisztánlátásában. Novák Katalin hozzátette, hogy tavaly ünnepelte a két ország a diplomáciai kapcsolatok fennállásának 30. évfordulóját.

A hét pontról, amelyekben egyeztettek és egyetértenek, elmondta: elítélik az orosz agressziót, támogatják Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, a békére kell törekedni. Az infrastrukturális összeköttetés erősítésével kapcsolatban kiemelte, hogy további alsóbbrendű utak kiépítését is fontosnak tartanak.

Novák Katalin a demográfiai válsággal való szembenézésről szólva kijelentette, hogy a családok támogatásával van lehetőség megfordítani a gyermekek számának csökkenését.

A kisebbségek ügyéhez kapcsolódva megköszönte a horvát hozzáállást, mivel a Horvátországban élő magyarok támogatásra és megértésre számíthatnak. Az energetikai együttműködéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy Magyarország kiemelten számít Horvátországra energiaellátásunk diverzifikálásában.

Az államfő újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar ember él, akiknek a jogait megnyirbálják, ez a fennálló háború nélkül is elfogadhatatlan. Az ukrán kisebbségi törvény jelenlegi változata Magyarország számára nem elfogadható, mert a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak nehézséget okoz - hangsúlyozta. Hozzátette: mivel a párbeszéd híve, ukrajnai és kárpátaljai látogatásakor is felhozta ezt a témát, valamint levélben jelezte az ukrán elnöknek, hogy Magyarországnak milyen szempontjai vannak a kisebbségi törvény megalkotásával kapcsolatban - szögezte le Novák Katalin.

Zoran Milanović hozzáfűzte: az a fő kérdés, "magunknak" mekkora károkat okozunk. Kijelentette: Horvátország energetikai problémái más jellegűek, mint Magyarországé, de azt szeretné, hogy "minél kevesebb képmutatás legyen" és minél világosabb szabályok.

A horvát elnök értékelése szerint Magyarország és Horvátország között a kapcsolatok jók és a legtöbb területen egyetértés van.

Úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Horvátország szomszédos országok, egymás mellett él több mint ezer éve és igazán komoly ellentét még sosem volt a két állam között.

Mint mondta, az erő uralma helyett a jog uralmára szavaz, mert akkor nem lehet egy kérdést többféle módon, sokszor "pletykaszinten magyarázni". Ha az unió tovább akar lépni, akkor el kell fogadnia a különbözőségeket, amelyek léteznek az egyes államoknál - vélekedett.

Jelezte: az Európai Egyesült Államok gondolatát nem támogatják, Horvátország nem azért lépett be az unióba, hogy egy nagy gépezet kis csavarja legyen, szeretné megőrizni a jövőben is nyitottságát.

Milanović további kérdésre a Magyarországot érő korábbi "brüsszeli terrorizálásról" szóló kijelentését kiegészítve azt mondta: a legakutabb probléma, amikor világos kritériumok nélkül, "az erősebb ököljogán" döntenek a pénzügyi támogatások odaítéléséről.

Egy kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy gazdag és komoly tapasztalatuk van a kisebbségi jogok területén. Értékelése szerint komoly kisebbségvédelmi törvényt alkottak és a délszláv háború után a visszatérő nemzeti kisebbségeknek saját elhatározásukból biztosították a jogaikat.

A horvát elnöki hivatal korábbi közleménye szerint Zoran Milanović várhatóan Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a magyarországi horvát közösség képviselőivel is találkozik,, továbbá meglátogatja a Horvát Óvodát, Általános Iskolát, Gimnáziumot és Diákotthont (HOSIG) Budapesten.