Hetilapként indul újra a Népszabadság

A közleményben felidézték, hogy a Népszabadság a magyar sajtótörténet egyik legismertebb és legnagyobb múltú lapja, amelyet 2016. október 8-án az Orbán-kormánnyal "összejátszva" szüntetett meg akkori tulajdonosa.

A Népszabadság 1990 után független napilapként a magyar médiatér meghatározó szereplőjévé vált. Szerkesztősége újságírók nemzedékeinek kiváló iskolája volt, a rendszerváltás után innen indulók ma a független magyar média fontos orgánumaiban dolgoznak meghatározó vezetőként - írták.

Megszűnését követően a Népszabadság szellemi öröksége és védjegye továbbra is fennmaradt. A lap újraindításának alapvető feltétele a védjegy használatára vonatkozó engedély biztosítása volt, amit annak jogosultja, az újkori Népszabadság jelentős személyiségeit tömörítő Népszabadság Egyesület egyhangúlag hagyott jóvá - közölték.

A megújuló Népszabadság online közéleti hírlapként definiálja magát: a https://nszo.hu/ címen megjelenő online felületén a magyar és nemzetközi közélet híreit, a társadalom és a gazdaság fontos, aktuális történéseit dolgozza fel háttéranyagokkal, elemzésekkel, riportokkal és interjúkkal. Emellett hetente nyomtatott kiadványként is megjelenik, amely a hét legfontosabb témáit és eseményeit járja körbe - tették hozzá.

Kiemelték, hogy a médiacsoport része lesz a Népszava is: a lap tartalmai a jövőben a Népszabadság hetilapjában is megjelennek, így a két lap szellemi öröksége közös platformon egyesül. A közlemény szerint a megújuló Népszabadság kiadója a Liberty Press Kft., amely a Jelen és a Népszava kiadói jogaival is rendelkezik. A társaság 90 százalékos tulajdonrésze a jelenleg bejegyzés alatt álló 4Sight Media Group Zrt. birtokába kerül, 10 százalékban pedig Tóth Ákos, az újrainduló Népszabadság főszerkesztője tulajdonolja.

A 4Sight Media Group Zrt. az induláskor a lap kétévnyi működéséhez elegendő forrást biztosít. A médiacsoportot négy magyar magánszemély alapította céges érdekeltségein keresztül, mert hosszú távú lehetőséget látnak a magyar médiapiac átalakulásában. Megítélésük szerint "az ágazatot fojtogató" állami befolyás csökkenése olyan új piaci környezetet teremthet, amelyben lehetőség nyílik egy nagy és hatékony közéleti szerkesztőség felépítésére - fogalmaztak.

Tóth Ákos főszerkesztő az MTI érdeklődésére azt közölte: a lap mottója A világgal változik. A főszerkesztő négy helyettese Lakner Zoltán, Szabó Brigitta, Varga Dóra és Horváth Gábor lesz. Elmondta: alapvetően a Népszava - sok egykori népszabadságost átvevő - stábjára épül a szerkesztőség, az induláskor 64 oldalas hetilapban pedig a közéleti témák mellett alapvetően a Népszava Szép Szó mellékletének tartalmai kapnak helyet. Jelezte: a kinyomtatott lap terjedelme annak tükrében változik majd, mennyire tudják megtölteni hirdetési felületeiket. Van hirdetési érdeklődés már most - fogalmazott.

Egy évvel ezelőtt Tóth Ákos még úgy nyilatkozott, hogy nem indítaná újra a Népszabadságot. A lap egykori főszerkesztő-helyettese a beszélgetés során felelevenítette az 1956. november 2-án, az MSZMP által gründolt újság megszűnésének történetének néhány részletét. Szavai szerint a rendszerváltás után 26 évvel ellehetetlenült lap megszűnését nagyjából már egy évtizeddel korábban, 2006-ban lehetett sejteni.

A múltidézés során arra is kitért, hogy az újság viszonya az MSZP-vel távolról sem volt felhőtlen. Horn Gyula például egyenesen azt állította, hogy a Népszabadság, személy szerint az akkori főszerkesztő-helyettes, Tamás Ervin miatt veszítette el a választást. Négy évvel később, 2002-ben pedig Orbán Viktor is részben a Népszabadságot tette felelőssé az elszenvedett vereségért. Szerinte ebből is látszik, hogy a Népszabadság egy jó újság volt.