Hazajáró: A halálraítélt zászlóalj nyomában a Naskalaton - VIDEÓVAL
Sebő Ödön főhadnagy naplójából ismerhetjük, miként került 1943 húsvétján újra kereszt az Ugra-tetőre. Aztán jött a magyar Golgota és a hazával együtt megint sok minden elveszett. De a feszület nem a halál, hanem a feltámadás jelképe: tudták ezt a Maglódi Sebő Ödön Túratársaság tagjai is, akik 2012-ben újraállították a keresztet.

– fogalmaz Sebő Ödön naplójában.
Korábban már megismertük az archaikus népi kultúrát őrző gyimesi csángók vidékét, ahová 2014 nyarán tértünk vissza, hogy felelevenítsük a honvédő II. világháború helybéli történéseit. Mert nem volt ám mindig ilyen békés vidék a Gyimesek. Sőt, az évszázadok folyamán sokszor zúdultak itt be a keleti hordák, utoljára éppen 1944-ben.
Az ezeréves határnak ezt a szakaszát akkor Sebő Ödön főhadnagy mihályszállási és gyimesbükki őrse próbálta megvédeni a rázúduló, aránytalanul nagyméretű szovjet túlerővel szemben. A gyimesi harcok három hétig tartottak. A Keleti-Kárpátok átjáróiban már mindenhol betörtek a szovjet csapatok, de Gyimest még mindig tartották a 32-es határvadászok.
Katonáink a becsület és a hűség erényével felvértezve a végsőkig kitartva védték a szorost és környékét, sőt a stratégiai fontosságú Bilibók-tetőt egy rohammal sikerült visszafoglalni a szovjetektől.
Aztán, ahogy a túlerő halálos ölelése egyre szorítóbb lett, eljött az idő, hogy a 32-esek megkezdjék a visszavonulást, és kitörjenek a Gyimesek völgyéből Csík felé. Sebő Ödön Hidegségpatakát jelölte meg gyülekező helynek, ahonnan a határvadászok a Naskalaton át Csík felé törtek ki. Sebő Ödön letehetetlen regényében, „A halálraítélt zászlóaljban” így mesél a gyimesi kitörésről:
Hét évtized múltával Hidegségpatakán gyülekeznek ma is azok, akik az eredeti útvonal végigjárásával kívánják megőrizni a 32-es határvadászok emlékét. A gyimesi kitörés emléktúrát már ötödik éve szervezi több civil szervezettel karöltve a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület és a maglódi Sebő Ödön Túratársaság.
2014 nyarán örömmel konstatáltuk, hogy közel százan indultunk neki a Naskalat tömbjén keresztül vezető közel 25 kilométeres útvonalnak. Az égiek is tettek arról, hogy túránk hiteles legyen: éppen olyan zord és esős időben tettük meg az utat, mint a 32-es határvadászok 1944. szeptember 16-án.
A Kondra-kereszthez érve reménykedtünk némi kilátásban, de a Csíki-havasok egyik legmagasabb orma, a Naskalat is elbújt a felhők homályában, mintha nem akarná, hogy ezen a zivataros évfordulón bárki is megzavarja. Az utóvédek nyomában tett emléktúránk aztán Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson ért véget, ahol a helyi fúvószenekar kíséretében érkeztünk a kultúrházban tartott megemlékezésre, amely inkább ünnep volt, mint gyászos emlékezés egy elvesztett háborúra. Ünnepe hőseinknek, Sebő Ödönnek és a 32-es határvadászoknak, akik 1944-ben megcselekedték, amit megkövetelt a Haza.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/27. számában.