2025. augusztus 23., 16:51

Hatvan éve találták meg Samut Vértesszőlősön, a jubileumot családi nappal ünneplik

Hatvan éve találták meg a Samu névre keresztelt 320 ezer éves ősember csontmaradványát a vértesszőlősi mésztufabányában, ennek megünneplésére a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) családi napot szervezett vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyén - közölte a központ szombaton az MTI-vel.

Megbeszélték
Samu (Homo erectus palaehungaricus) koponyacsontja
Fotó: Wikipédia

Mint írták, a lelet megtalálásának jubileuma mellett a felfedezés emlékére minden évben megrendezett családi nap, azaz a Samu-nap tizedik évfordulóját is megünneplik szombaton.

A rendezvény szabadtéri kiállítóhelyén "tapintható közelségbe kerül őskori történelmünk", emellett kézműves foglalkozások, ügyességi játékok, tárlatvezetések és előadások mutatják be a régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződését és környezetét.

Sámuel a Homo erectus, azaz a felegyenesedett ember kései leszármazottja volt, aki a tudomány mai állása szerint az európai neandervölgyi emberek genetikus őse lehetett. Samu a klasszikus értelemben nem vadászott, hanem vadgyűjtő, gyűjtögető életmódot folytatott. Valószínűleg valamelyik közeli ivóhely vagy forrás környékén állt lesben és várta a kisebb vadakat, amelyeket egy súlyosabb fadarabbal agyonütött vagy begyűjtötte a ragadozó állatok által elejtett prédák maradványait, más szóval dögevéssel tartotta fenn magát.

A kultúrrétegek vizsgálata során kiderült, hogy Sámuel már használta a tüzet. A tűzhelyek feketére pörkölődött csontmaradványokból álltak. Úgy tűnik, az itt élő előemberek egyik fontos tüzelőanyaga a zsíros csont lehetett, amellyel azt is biztosítani lehetett, hogy a tűzgyújtáshoz elengedhetetlen „isteni szikra”, azaz a parázs megmaradjon. Ennek bizonyítására Vértes László egy kísérletet is elvégzett: zsíros csontokat és faágakat izzásig hevített, majd ezeket az izzó csont- és fadarabokat földdel fedte be, amelyek így a föld alatt akár két napig is izzásban voltak, és a kiásás után alkalmasak voltak tűzgyújtásra.

A Vértes László és munkatársai által feltárt kultúrrétegek a több ezer lelettel, és a kevéske előember-maradvánnyal igazi szenzációnak számítottak a hatvanas években, mivel ez volt Közép-Európában az első igazán komplex, az előember lakhelyét részleteiben a kutatók elé táró régészeti helyszín.

Lengyel György, a kiállítóhely vezető régészének tárlatvezetésein "megelevenedik a régészeti lelőhely története, fény derül a kőpattintás titkaira, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ősemberkoponya másolatait is megtekinthetik a látogatók".

Gasparik Mihály, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusa Akiknek a kardfogú tigris volt a szomszédjuk című előadásain ős- és mai állatok koponyái, fogazatok, csontok tekinthetők meg. A közlemény szerint a maradványok segítségével a látogatók rekonstruálhatják az ősi környezetet, megismerkedhetnek az úgynevezett jégkorszaki megafauna néhány fajával és ma élő rokonaikkal.

A vértesszőlősi Samu-napon bárki bepillanthat a régészet fortélyaiba is, a kisebbek mini ásatáson vehetnek részt, a GEO-játszóházban pedig akár paleobotanikussá is válhatnak.

A családi napon idén is megrendezik az őskőkori ötpróbát. A versenyen többek között ősbölényre és ősmedvére vadászhatnak a vállalkozók, emellett ősállat-lábnyomok után is kutathatnak, megtudhatják, "mi volt Samu menüje" de akár mésztufa-puzzle és láponjárás terén is próbára tehetik ügyességüket. Az ötpróba állomásain menetlevél kalauzolja végig a résztvevőket, akik ha sikeresen teljesítenek minden feladatot, jutalomban részesülnek.

A filmkedvelő közönség egész napos filmvetítéseken is részt vehet, ahol többek között megnézhetik A kőbaltás ember 2. - Samu vacsorája című animációs filmet, Gauder Áron rendezésében.

A családi programok sorozatát a Vértesszőlősön élő Horváth Sándor Igric zenés gyerekműsora zárja.

Mint írták, a Magyar Nemzeti Múzeum két programmal is várja a régészet iránt érdeklődőket ősszel. Szeptember 6-án a múzeum egy kirándulást szervez az intézmény visegrádi tanintézményébe, a Mátyás Király Múzeumba. Ott egy már korábban feltárt, a királyi palota mellett található ferences kolostort fog bemutatni a résztvevőknek Buzás Gergely igazgató.

Szeptember 27-én az érdeklődők Vértesszőlősre látogathatnak, ahol Samu környezetét, az őskori lelőhelyet és a Szelim barlangot nézhetik meg Lengyel György régész vezetésével - közölték.

Megosztás
Címkék