2021. június 28., 11:45

Hatalmas selyés siker a Cultura Nostra történelmi versenyen

Idén 20. alkalommal hirdette meg a Rákóczi Szövetség Cultura Nostra elnevezésű, kárpát-medencei történelmi versenyét, melybe a komáromi Selye János Gimnázium két diákja is bekapcsolódott.

Selye Gimnázium Komárom

A verseny az elmúlt évben átalakult, a háromfős csapatok helyét az egyéni pályamunkák vették át.

Az idei versenytéma a jelenlegi járványhelyzetből kiindulva a történelem nagy természeti katasztrófáit és járványait, ill. annak társadalmi következményeit járta körbe.

A verseny januári, első fordulójában a versenyzők egy feladatsort töltöttek ki, majd a legjobb harminc megoldó kapott lehetőséget arra, hogy a versenytémához kapcsolódó pályamunkát dolgozzon ki és nyújtson be.

Olyan, egyéni kutatómunkán alapuló pályamunkákat várunk, amelyek a történelmi Magyarország területén bekövetkezett természeti katasztrófák (földrengések, árvizek), kitört járványok (pl. pestis, kolera, spanyolnátha) történetével, azok következményeivel, a társadalomra gyakorolt hatásával foglalkoznak. A kutatás középpontjában természeti katasztrófák esetén értelemszerűen az érintett régió áll. Ha a pályázó által választott téma egy országos járvány, akkor támogatjuk olyan jellegű feldolgozását, amely során egy-egy szűkebb régióban, vagy településen kifejtett hatását, a szélesebb nyilvánosság előtt nem ismert helyi vonatkozásait jeleníti meg

 – állt a versenyfelhívásban.

A Selye János Gimnázium két diákja nevezett a versenyre, s a sikeres első forduló után időt és energiát nem kímélve dolgoztak pályamunkájukon.

Simonics Réka, II.A osztályos tanuló

„Ahol a víz volt az úr“ címen nyújtotta be pályamunkáját, amely az 1965-ös gútai árvíz történetét és következményeit dolgozza fel.

Felkészítő tanára, Vajányi Orsolya segítsége mellett leginkább Angyal Béla kutatására és írásos munkáira hagytakozott, ill. a több visszaemlékezővel is készített interjú során nyert mélyebb betekintést az árvíz társadalmi következményibe. Pályamunkáját korabeli sajtóhírekkel és fényképekkel illusztrálta.

Selye Gimnázium Komárom

Kontra Martin Róbert, a VII.N osztály diákja

a komáromi pestistemető történetének járt utána.

Amikor erre a versenyre beneveztem, bele sem mertem gondolni, hogy ilyen messzire fogok eljutni. Továbbjutottam az első fordulóból, egyből eszembe jutott, hogy Komáromban a Kossuth tér alatt egy pestistemető van, erről talán egy szép munkát lehetne kerekíteni. Nem is sejtettem azonban, hogy az információk gyűjtése során olyan megrendítő adatokba botlom majd, ami ezt a hiedelmet teljes mértékben megcáfolja. Mikor már azt hittem, hogy ez így nem is illik bele a verseny témájába, eszembe jutott, hogy túl sok forrásban szerepel ez a temető ahhoz, hogy ne létezzen, legfeljebb máshol kell keresni. Úgy döntöttem tehát, hogy kitartok a téma mellett, és egy évszázadok óta terjengő mítosz végére járok. Rengeteg ember segített nekem az út során, kiemelném első sorban Elek József tanár urat, aki fáradtságot nem kímélve segített nekem találkozókat szervezni és régi forrásokat beszerezni. Nagyon hálás vagyok továbbá Ratimorsky Piroska régészprofesszornak, akitől először hallottuk, hogy a Kossuth téri pestistemető valójában csak egy tévhit, és neki köszönhettük, hogy a birtokunkba juttatta a 2008-as ásatások dokumentációját és a Komáromi Lapok példányait is. Értékes információkhoz juttatott bennünket a komáromi múzeumból Galo Vilmos, valamint Szabó Ingrid, akinek köszönhetően behatóan tanulmányozhattuk az akkori városi képviselők vitáját is a Kossuth téri beruházásokról. Külön köszönöm a komáromi Delta folyóirat újságíróinak segítségét is, Vas Melitta főszerkesztő személyesen kísérte figyelemmel 2019-ben a témával kapcsolatos előadásokat."

Mindebből kiderült számunkra, hogy a Kossuth tér alatt létezett egy 16-18. századi református temető. A valódi pestistemetőre azonban már 1950 körül rábukkantak, amikor a közelben egy benzinkutat építettek, a mai VII. lakótelep alatt, a mai komáromi temetők szomszédságában. Érdekes volt a tény, hogy a felfedezés ellenére évtizedek óta tartja magát egy téves feltevés, pedig már több mint egy évtizede bebizonyosodott az ellenkezője.

– írta Marci munkája zárszavában.

A szervezők május végén értesítettek a részleges eredményekről – a  10 legjobbnak ítélt pályamunka írója meghívást kapott a június 25-én, a Pannonhalmi Főapátságban megrendezett ünnepélyes eredményhirdetésre, a végleges helyezések is csak itt váltak nyilvánossá:

Simonics Réka a 2. helyen végzett, Kontra Martin Róbert pedig a 3. helyezést szerezte meg.

Óriási siker számunkra, hogy a Kárpát-medence egyik legnívósabb történelmi versenyén mindkét diákunk pályázata a legjobb három között szerepel!

Selye Gimnázium Komárom

Az eredményhirdetés napja viszont nem csak a díjátadóból állt: a délelőtt folyamán két előadást hallgattunk meg Géra Eleonóra és Fónagy Zoltán tolmácsolásában a magyarországi járványok, leginkább a pestis és kolera-járvány történetéről, majd az eredményhirdetés után a Viator Apátsági Étteremben vendégeltek meg minket. Ebéd után egy vezetett séta keretében tekintettük meg az apátság látnivalóit, köztük a bazilikát és a könyvtárat, de lehetőségünk volt betekintést nyerni a levéltárba is, ahol többek között a Pannonhalmi Apátság és a Tihanyi Apátság alapítóleveleit is szemügyre vehettük. A színvonalas programokért és ellátásért köszönet illeti a Pannonhalmi Főpatságot és a Rákóczi Szövetséget.

Nagyon büszkék vagyunk diákjainkra, hiszen nem mindennnapos sikerben van részük. Gratulálunk, és további sok sikert kívánunk!

A szerzők, Vajányi Orsolya és Elek József, a Selye János Gimnázium tanárai

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.