2019. január 21., 19:33

Hat felvidéki személyiségnek ítélték oda a Kultúra Lovagja címet

Az egyetemes és a magyar kultúra ápolása érdekében együttműködő társadalmi szervezetek 23. alkalommal rendezték meg a Magyar Kultúra Napja Gálát szombaton a budapesti Stefánia Palotában és Honvéd Kulturális Központban. A nagyszabású ünnepségen átadták a Kultúra Lovagja címeket, amelyet idén hat felvidéki személyiség kapott meg. A gála díszvendége ezúttal a Gömörország volt.

img_6366.jpg
Galéria
+30 kép a galériában
Fotó: Virsinszky Tamás

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület kezdeményezésére létrehozott Magyar Kultúra Lovagja elismerést 1998 óta adják át. A díj azóta a társadalmi szervezetek egyik legrangosabb, nemzetközi megbecsülésnek örvendő kulturális elismerésévé vált. A jelöléseket 16 ország 275 lovagjának értékelését követően állítják össze. Az elmúlt két évtizedben közel 700 arra érdemes – magyarországi és külhoni – személy kapta meg a megtisztelő lovagi címet.

A rendezvényen Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratórium elnöke mondott köszöntőt, majd felszólalt Vezekényi Csaba, a Honvédelmi Minisztérium és Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára.

Fotó:  Virsinszky Tamás

A díszvendég nevében B. Kovács István, a Gömöri-Kishonti Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy az egykori Gömöri-Kishonti vármegye területén ma két ország, 4 megye és 9 járás osztozik. Van viszont egy virtuális Gömörország, afféle illyési haza a magasban, amelyet 2005-ben alapítottak informális, civil kezdeményezésként.

Muravidék és Szlovénia tavalyi díszvendégsége után idén éppen Gömörországra került a sor, hogy éljen a bemutatkozás lehetőségével. A csaknem háromórás műsorfolyamban így kiemelt szerepet kapott a tájegység szépségeinek, kultúrájának és hagyományainak prezentálása. Előbb a Putnoki Városi TV kisfilmje idézte meg Gömör egykori és mai hangulatát, majd a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium diákjainak műsora következett, végül a sajóvelezdi néptáncegyüttes fellépése zárta a sort.

Benedek László lovaggá avatása
Benedek László lovaggá avatása
Fotó:  Virsinszky Tamás

A gála központi eseménye, a lovagi címek átadása, az egyetemes kultúra lovagjainak avatásával vette kezdetét. Ezt az elismerést nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért adják. Az Egyetemes Kultúra Lovagja kitüntetést idén négyen vehették át, köztük Batbayar Zeneemyadar mongol nagykövet, Vitkayné Kovács Vera újvidéki énekművész, a felvidéki gyökerekkel rendelkező, jelenleg a németországi Bad Neustadtban élő Dr. Franz Szabad orvos, valamint Slavo Haľama szlovák könyvtervező-grafikus.

Böhm András lovaggá avatása
Böhm András lovaggá avatása
Fotó:  Virsinszky Tamás

Haľama Turócszentmártonban született, de már hosszú ideje Rimaszombatban él. A szlovák és magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért kapta meg a díjat, mert évek óta támogatja a két nép közti barátságot. Számtalan magyar könyv és kiadvány tervezője. Tevékenységének eredménye a Gömörország c. folyóirat arculata, fotósa és grafikai szerkesztője a Felvidék középkori kolostorait bemutató kiállításnak, illetve ő irányítja a kékkői vár évek óta tartó műemléki felújítását.

A Magyar Kultúra Lovagja címet ebben az évben harmincan kapták meg, köztük olyan neves és ismert emberek, mint Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, Varga Miklós énekes, színész, vagy Monus József világrekorder íjász és íjkészítő mester.

Daruka Mihály lovaggá avatása
Daruka Mihály lovaggá avatása
Fotó:  Virsinszky Tamás

Különösen jó arány, hogy az egész Kárpát-medencéből érkező 30 idei kitüntetettből öten a Felvidéket képviselik.

Benedek László (Balogtamási) fotóművész, barlangkutató, Gömörország magyar kultúrájának emblematikus személyisége. Ő alapította a Gömöri Fotóklubot, s szintén alapító tagja a Kultúráért Gömörben és a Gömörön Túl Polgári Társulásnak. Alig akad a Felvidéken olyan iskola, ahol ne adott volna elő a természetről, természetvédelemről, barlangkutatásról, a városokról, kulturális értékekről, a fotózásról vagy annak történetéről. Felvidék 400 magyar iskolájában szervez kulturális rendezvényeket. Az általa létrehozott galériákkal és kiállításokkal a térség népszerűsítője. Két alkalommal nyerte meg a Barlangkutatók Világszövetsége fotóversenyét. Nyolc éven át őt tartották a „világ legjobb barlangos- és természetfotósának”.

Farkas Bertalan lovaggá avatása
Farkas Bertalan lovaggá avatása
Fotó:  Virsinszky Tamás

Böhm András (Zsély) villamosmérnök és kultúraszervező a Pozsonyi műszaki egyetem elvégzése után folytatta polihisztor édesapja munkásságát, aki az elszlovákosodó községben ápolta a magyar anyanyelvet. Böhm András újjáalapította a Victoria Kultúregyesületet, író-olvasó találkozókat szervezett és szorgalmazta a faluban még fellelhető néprajzi tárgyak gyűjtését. Elérte, hogy a Zichy-kastélyban állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon. Zs. Nagy Lajos emlékének ápolója, síremlékének készíttetője, s neki köszönhető a Mikszáth-sírok rendbetétele is.

Keszegh Margit (Komárom) ügyvéd, önkormányzati képviselő. Évtizedek óta aktív szerepet játszik Komárom kulturális és társadalmi életében. 1991-ben vezetésével jött létre a Komáromi Körzeti Hivatal, amely tisztséget két évig töltötte be, majd ügyvédi pályára lépett. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, rendezvényeinek, nemzetközi kapcsolatainak szervezője. A Jókai-díj társalapítója és adományozási ünnepségének főszervezője.

Keszegh Margit lovaggá avatása
Keszegh Margit lovaggá avatása
Fotó:  Virsinszky Tamás

Pásztor Csaba (Pered) vállalkozó húsz éve alapította a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületét, amelynek elnökeként szorgalmazza a térség kulturális életének és mondavilágának ápolását, a szülőföld szeretetét, a család összetartásának értékét. A szűkebb pátrián túli gondolkodást a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alapító tagjaként is bizonyítja. Részt vett a gútai és a peredi Esterházy János-emlékhely létrehozásában, emlékestek szervezésében.

Az ünnepségen Igó Aladár fafaragó posztumusz megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, melyet fia Igó Sándor vehetett át. Igó Aladár 1931-ben született Hanván, s itt rendezték első kiállítását 1947-ben. Morvaországi sorkatonáskodása alatt felmentik a napi szolgálattól, fest és farag. Leszerelése után önálló gazdálkodóként dolgozik, majd a sajólénártfalvai szövetkezet gyalogmunkás dolgozója. 1968-ban Tompa Mihály költő halálának 100. évfordulóján önálló kiállítása nyílik szülőfalujában. 1973-ban a Csemadok rimaszombati szervezete és járási választmánya Igó Aladár estet rendez, és kiállítása nyílik a Gömöri Múzeumban. Rimaszombatban első díjat, a besztercebányai Országos Népművészeti Kiállításon kisplasztikai díj II. fokozatát veheti át. 1992-ben felavatják Czinka Panna szobrát Sajógömörben. 1999-ben Erdélyi Zsuzsanna a Duna Televízióban bemutatja „Igó Aladár művészete” c. portréfilmet. 2004-ben részesül a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésében, majd 2011-ben avatták fel Hanván azt az emlékparkot, amelyben köztéri alkotásai kapnak helyet.

Az átadó végén a vajdasági Bácska magyarsága fogadta a következő évi meghívót, jövőre ugyanis ők lesznek a gála díszvendégei. Az ünnepi fogadás falusi vendéglátással, gömöri ételek és italok kóstolójával, jó hangulatban ért véget. Nick Ferenc, a Kultúra Lovagrendjének alapítója pedig kiválónak minősítette Gömörország bemutatkozását, hozzátéve, hogy a gömöriek ismét magasra tették a mércét.

Nick Ferenc, a Kultúra Lovagrendjének alapítója
Nick Ferenc, a Kultúra Lovagrendjének alapítója
Fotó:  Virsinszky Tamás

img_6366.jpg
Galéria
+30 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.