Három magyarországi banki képviselő ellen vezet be szankciókat az Egyesült Államok
Amint arról korábban tájékoztattunk, az amerikai kormány új intézkedéseket tervez a magyar kormány megbüntetésére, amiért az kiállt Trump mellett, például úgy, hogy szankciót vetnek ki befolyásos személyekre.
Az első három személy már meg is van, akikre a szóban forgó szankciók vonatkoznak. Szerda késő délután ugyanis David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete bejelentette, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (MIB) és annak három vezető tagja, köztük egy magyar állampolgár ellen vezetnek be szankciókat. Az ATV televízió tegnap esti híre szerint
a MIB bankon kívül az igazgatótanács elnöke, Nyikolaj Koszov, az igazgatóság magyar alelnöke, Lászlóczki Imre, Magyarország volt azerbajdzsáni nagykövete és orosz elnökhelyettese, az igazgatótanács tagja, Georgij Potapov szerepel a szankciós listán.
Pressman sajtótájékoztatója előtt maga az amerikai pénzügyminisztérium jelentette be, hogy a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank szankcionált intézmény lett, írja a portfolio.hu portál.
– mondta Pressman a sajtótájékoztatón hozzátéve, Washington már 2019-ben kifejezte aggodalmát a bank működésével kapcsolatban, amikor a központját Moszkvából Budapestre helyezte át, de Budapest figyelmen kívül hagyta ezeket az aggodalmakat.
A magyar portál szerint a pénzintézetet már többször bírálták, hogy titkosszolgálati fedőintézmény lehet,
a magyar kormány a dolgozóknak különleges jogokat biztosított, ami csak erősítette ezt a gyanút, ráadásul Koszov szülei között volt is egykori szovjet titkosszolga. „A Nemzetközi Beruházási Bank az orosz-ukrán háború után nehéz helyzetbe került. A legtöbb részvényes ország - például Románia és Csehország - kiléptek belőle, de a magyar kormány kitartott a tagság mellett” – írja a portfolio.hu, amelynek tájékoztatása szerint
a Nemzetközi Beruházási Bank legnagyobb részvényese Oroszország, 45,44 százalékkal, a második pedig Magyarország, 25,27 százalékkal.
Az amerikai-magyar viszony már eddig is nagyon feszült volt, s az újabb fejlemények bizonyára nem járulnak hozzá ennek az enyhítéséhez.
Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB, angolul: International Investment Bank - IIB), és visszahívja a pénzintézettől a kormányzati delegáltakat - értesült a Világgazdaság.
A lap emlékeztet: David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdán rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az Egyesült Államok sokszor kérte Magyarországot és a többi NATO-tagot, hogy vegyék komolyan Oroszország és azon orosz intézmények jelenlétét, amelyek nincsenek tekintettel a jogállamiságra. Közlése szerint az USA nem ért egyet azzal, hogy "Magyarország vendégül látja" a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek.
Magyarország 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot tagságának megújításáról, majd öt évvel később a fejlesztési bank székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át.
Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához. Az NBB Kelet-Közép Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott, ezért volt tagja Magyarország is.
Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója után Szlovákia, Csehország, és Románia is kilépett a pénzintézetből és Bulgária is jelezte, hogy nyártól megszünteti tagságát.
A háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit. Így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet - áll a Világgazdaság cikkében.
A Nemzetközi Beruházási Bank legnagyobb tulajdonosa jelenleg Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék.
