György Alfréd: az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is "imára kulcsolt kézzel élni", mert az imádság a remény kapuja. "Imádkozzunk Mária anyai oltalma alatt és legyünk reményhordozók!" - kérte a zarándokokat szombati szentbeszédében György Alfréd kamilliánus szerzetes, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
A Csíkszentdomokoson született, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes szentbeszédében sorra köszöntötte a környező településekről érkező "remény zarándokait" és a betegség miatt vagy más okból otthon maradó híveket. "Hazajöttünk hozzád, hogy gyógyítsál és megáldj bennünket" - mondta a csíksomlyói Szűz Máriához fohászkodva. Felidézte, hogy a lourdes-i Mária-kegyhelyen egy fiatal arra kérte őt: tanítsa meg imádkozni. Rájött, hogy nem tudja, ezért azt mondta neki: imádkozzon együtt vele.
Kérte a zarándokokat, hogy miután megtanították családjukat imádkozni, vegyék észre a Szűzanya könnyeit is. "Máriának most is van oka a sírásra" - mondta az ukrajnai háborúra utalva; azért sír, mert mindkét háborúzó nép a gyermeke, mélyen Mária-tisztelő nemzet, akárcsak a magyarok és a románok. "Minden nemzet a Kárpát-medencében, mindannyian Mária gyermekei vagyunk" - jelentette ki. Ne csak könnyeiket, hanem örömüket, hálájukat is vigyék el Máriához, ne csak kérjenek, hanem adjanak is - mondta. Szerető jelenlétre intette a híveket a szenvedőkkel és elesettekkel való találkozásban, most, a közömbösség, a közönyösség, az elmagányosodás időszakában.
Azzal a kéréssel is fordult a több százezer zarándokhoz, hogy senki ne szennyezze lelki környezetét káromkodással és csúnya beszéddel, ami "népünk rákfenéje". Találjanak minden nap időt a csendre, mert "a csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja!" - idézte Ferenc pápát. Azt tanácsolta: őrizzék meg a hitet, az emberi élet méltóságát, a család szentségét, maradjanak meg kereszténynek, magyarnak mások javára.
A szükségben legyenek segítő jelenlét a háborúk, az erőszak, az embertelenség, a természeti katasztrófák testi és lelki áldozatai, Parajd és Háromszék kárvallottjai, Kárpátalja népe számára! "Együttérző, nem pedig sajnálkozó lélekkel" való jelenlétre kérte a zarándokokat, mert "együttérzés nélkül a humanitárius segélyek lomokká válhatnak, az önzésből vállalt jótékonykodásnak lejár a szavatossága" - mondta. Merítsenek erőt Mária könnyeiből, és legyenek a remény gyermekei! Mária reménykeltő ölelését adják át szeretteiknek is, ha hazaérnek, imádkozzanak a békéért, szülőföldjükért és Márton Áron püspök boldoggá avatásáért!- tette hozzá.
A pénzkeresés reményében elvándorolt fiatal nemzedék tagjaitól pedig azt kérte: jöjjenek vissza Mária lábaihoz.
A szentmisét bemutató Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek azt mondta a híveknek: legyenek a hit és a remény zarándokai, valamint legyen Erdély és a Kárpát-medence hitben gazdag és kedves hely. A híveket Urbán Erik, a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány rendfőnöke is köszöntötte. A csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok a tűző napon, kalappal, ernyővel védekezve hallgatták végig a misét. Sokan éjszaka vagy a hajnali órákban gyalog, egyházi énekeket énekelve érkeztek a székelyföldi vagy csángó "keresztalják" vagy szervezett kirándulócsoportok tagjaiként, közöttük sok fiatal. Még többen érkeztek gépkocsival, de lóháton is; Magyarországról zarándokvonattal is. Ők a papságot közrefogó kordon után - amelyet a helyi római katolikus gimnázium végzős diákjai visznek - csatlakoztak be a menetbe.
