Gondolta volna? Húsz éve hangzott el az őszödi beszéd
Ma húsz esztendeje, hogy Gyurcsány Ferenc akkori szocialista kormányfő kijelentette: „hazudtunk reggel, éjjel, meg este”; az ország pedig a tönk szélére került úgy, hogy „közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig”. A beszéd nyilvánosságra kerülése társadalmi robbanáshoz vezetett.
„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig.”
Dermedt csöndben hallgatták ezt a csalást beismerő, cinikus helyzetértékelést, Gyurcsány Ferenc újraválasztott miniszterelnök beszédét a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának tagjai éppen húsz esztendeje, 2006. május 20-án.
A balatonőszödi kormányüdülőben azért ültek össze akkor az MSZP-s képviselők, hogy ott zárt ülésen döntsenek olyan kardinális kérdésekről, mint hogy kiket javasolnak miniszternek az új kormányba. A frakció tagjai még győzelmi hangulatban utazhattak le az 1930-as évek óta kormányüdülőként, sőt minisztertanács helyszíneként is szolgáló, korábban Rákosi Mátyás által is kedvelt üdülőbe.
Mégis, számos frakciótag nyilván úgy gondolta, hogy a másodjára is kormányt alakító MSZP–SZDSZ koalíció előtt – amely néhány héttel korábban stabil többséggel nyert parlamenti választást – már csak technikai jellegű kérdések állnak. Hideg zuhanyként érte tehát őket a május 26-i tanácskozáson elhangzott, egyórás kormányfői programbeszéd. E korábban sora kerülő felszólalás nem azonos a később elhangzó, ismertté vált beszéddel, hanem annak előzménye.
Gyurcsány Ferenc a frakciótagokkal azt közölte: százmilliós nagyságrendű megszorítások szükségesek, még az önkormányzati választások előtt. Csakhogy a szocialisták nagyvonalúan ígérgettek a 2006-os választási kampányban, melyek során Gyurcsány kikérte magának, hogy be akarná vezetni a vizitdíjat; adócsökkentést ígért, gazdasági növekedést, a szociális biztonság megőrzését.
A négy év alatt legatyásított, eladósodott országban pedig a lakosság fizetőképessége már nem tette lehetővé újabb sarcok kivetését. A szociális biztonságra vonatkozó választási ígéreteket követően egyértelmű volt, hogy a kilátásba helyezett megszorítás, ráadásul az önkormányzati választások előtt, egyenlő a politikai öngyilkossággal. A kormányfő tehát azonnal ellenállásba ütközött: több település polgármestere például rögtön protestált felszólalásában.
Gyurcsány erre mintegy 25 percben reagált elvtársai felvetéseire. Ezt a reagálás emlegették később őszödi beszédként. Gyurcsány nyomdafestéket nem tűrő stílusban vázolta fel a kialakult válsághelyzetet, s vette védelmébe a minden választási ígéretet szembe köpő, drasztikus megszorítások politikáját. Felelősségét a később történtekért mindenképpen kiemeli, hogy tisztában volt a tervezett megszorítások várható következményeivel, s azt, hogy ez egy ugrás a sötétbe, rögtön az első szavaiban elárulta: Beszédét, melyet fejből mondott el, azzal vezette föl, hogy – ügyes retorikai fogással az eltitkolt, kedvezőtlen adatok miatti, a kormánytagokat terhelő felelősségbe egy cinkos fordulattal a frakció képviselőit is bevonva – felvázolta, miként őrizgették a „titkot”:
A hazugság fogalma beszédének egyébként is központi kategóriája volt: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Nem akarom tovább csinálni.”
Ez utóbbi mondat önbeteljesítő jóslat volt: az előző ciklusban elődje megpuccsolásával hatalomra kerülő, majd második ciklusának harmadik évében távozó szocialista politikus saját, esetleges bukását lebegtette meg ezekkel a mondatokkal: „Volt már elég miniszterelnökünk, hát ezen a pasin is túl leszünk majd. Mi úgyis maradni szoktunk. Lehet. És azt is mondom, hogy ez egy legitim érvelés, és nem is bánt, egyáltalán nem, egyáltalán nem. Van ebben a frakcióban nem egy miniszterelnöknek alkalmas ember. Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort.”
Frusztrációját viszont – a magyar miniszterelnökök sorában gyakorlatilag példátlan módon – többek között azzal vezette le, hogy többször is alantas kifejezéssel illette saját hazáját, Magyarországot: „Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
Társadalmi robbanáshoz vezetett az őszödi beszéd
Az őszödi beszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy vagy személyek egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, MP3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. Már 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.
A beszéd elhangzása után több ezren a Parlament elé vonultak. Másnap, amikor kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc nem kíván lemondani, elszabadultak az indulatok. Az utcai demonstrációk Budapesten és az ország számos nagyvárosában még több mint egy hónap múltán is változatlan intenzitással folytatódtak. Október 23-án, mely folyamatos rendőri provokációk között telt el, még egy korabeli, az utcára díszletként kihelyezett tank is megindult az azonosító jelet nem viselő, embereket gumilövedékekkel, arcra és testre leadott, célzott lövésekkel megnyomorító rendőrökkel szemben.
