Fenntartotta a Kúria a Mal Zrt. három egykori vezetőjének jogerős ítéletét
Fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben a Kúria pénteken nyilvánosan kihirdetett döntésével.
A tíz évvel ezelőtti, tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, letöltendő szabadságvesztéssel jogerősen a három vezetőt sújtották, ők kérték az ügyben a felülvizsgálatot.
A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, a bírák a hatályos szabályok szerint jártak el. A Kúria szerint nem alapos az az indítvány sem, amely elfogultság miatt több bíró kizárására irányult, összeférhetetlenség ugyanis nem merült fel.
A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg. Hozzátette: mindez azonban nem jelenti, hogy a vezérigazgató akarta volna az emberek halálát, a környék pusztulását.
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember - a cég vezetői és több alkalmazottja - ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.
A táblabíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.
A másodrendű vádlott, D. József Bálint, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártási üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A felülvizsgálati eljárásban az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadták, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérték, ám a Kúria nem adott helyt ennek.
