Erdélyi mérleg: nagy sikerek, borítékolható veszteségek
Vasárnap Romániában a koronavírus-járvány második hullámának árnyékában rendezték meg a helyhatósági választást, ami a december 6-i parlamenti választás előtt fontos erőfelmérő volt a pártok számára. Magyar szempontból a választás kiemelt célja a megyei pozíciók megtartása mellett a már román többségű Marosvásárhely visszaszerzése és Szatmárnémeti megtartása volt.
Romániában választásról választásra csökken a szavazói hajlandóság, ez a negatív tendencia jellemzi a helyhatósági választásokat is. A koronavírus-járvány jelentette különleges helyzet mellett ebben nagy szerepe van a román politikát jellemző állandó viharoknak, a politikusokkal szembeni növekvő bizalmatlanságnak.
Noha az ország az elmúlt évtizedben tagadhatatlanul jelentős gazdasági fejlődést élt meg, mindezt beárnyékolta a közép-európai szemmel nézve is elképesztő korrupció. A romániai társadalom egyre inkább kiábrándul az országot a rendszerváltoztatás óta irányító politikai elitből – a helyben leginkább beágyazott szociáldemokraták (PSD) vesszőfutása múlt vasárnap is folytatódott.
A román politikában éppen szemünk előtt zajló nemzedékváltás tehet pontot arra a Kelet-Közép-Európában is egyedülálló helyzetre, hogy mind a bal-, mind a jobboldal posztkommunista gyökerekből építkezik. A PSD térvesztése mellett a „régi elit” kudarcáról tanúskodik Traian Băsescu leszereplése a bukaresti főpolgármesteri székért folytatott küzdelemben.
A hétvégi választás győztesei vitathatatlan győztesei a nemzeti liberálisok (PNL), annak ellenére, hogy a PSD még mindig több megyei tanácsot fog irányítani.
A PNL elsöprő győzelmet aratott Nagyváradon és Kolozsváron, s általában az ország fejlettebb nyugati régióiban. A legnagyobb presztízsű küzdelmet a bukaresti főpolgármesteri székért vívták – a PNL a progresszívekkel (USR-PLUS) szövetségben itt is megelőzte a szocdemeket. A főpolgármester-választás eredményét az elemzők fontos iránytűnek tartják a decemberi választás előtt, amelynek első számú esélyese a PNL és az USR alkotta tábor, esetleg kiegészülve az RMDSZ-szel.
Az USR-PLUS ugyan egyetlen megye irányítását sem tudta megszerezni, de a főváros mellett több nagyvárost is megszerzett.
Az erdélyi szászok olyan egykori fellegvárai, mint Temesvár és Brassó, a magukat az európai progresszívekhez soroló USR-PLUS jelöltjeit választották. Az előzetes adatok szerint az urnáktól éppen a fiatal választók maradtak leginkább távol, ez magyarázhatja az USR-PLUS saját várakozásaikhoz képest gyengébb szereplését a megyei listákon.
Sokakban keltett megütközést, hogy az emlékezetes botrányt kiváltó felvidéki esethez hasonlóan, a Momentum ezúttal is helyi testvérpártja támogatására szólította fel a magyar közösséget az etnikai képviselettel szemben.
Fekete-Győr Andrásék utóbb magyarázkodásra kényszerültek, utólag már úgy magyarázták korábbi megszólalásukat, hogy az csupán azokra a településekre vonatkozott, ahol nincs magyar jelölt. Bár a Momentum felhívása érdemben nem befolyásolta a magyar képviselet sikerét, figyelmeztető jel, hogy Kolozsvárott és Nagyváradon mélyen az etnikai arány alatt szerepelt a magyar képviselet. Mindezt az is magyarázhatja, hogy az urnákhoz járuló fiatal magyar választók nagyobb számban támogathatták a román progresszívek listáját.
A magyar érdekképviselet esélyeit hátrányosan érintette, hogy az előző önkormányzati választáshoz képest ezúttal már közvetlenül választották a megyei tanácselnököket.
Ahogy az borítékolható volt, vasárnap Bihar megyét a nemzeti liberálisok elhódították az RMDSZ-től. Beigazolódott az a várakozás is, hogy Nagyváradon és Kolozsvárott a PNL átütő eredményt ér el, s a helyi közgyűlésben nem szorul más pártok támogatására. Mindez alaposan beszűkíti az RMDSZ mozgásterét az erdélyi magyarok számára kiemelten fontos két nagyvárosban.
Az előzetes eredmények ugyanakkor azt jelzik, hogy az RMDSZ lényegében megőrizte pozícióit, sőt több települést vezethet, mint négy éve. A szövetség politikusai négy megyét fognak irányítani: a három székelyföldi megye mellett a határmenti Szatmár irányítása maradt az RMDSZ kezében. Mindenképpen óriási siker, hogy Marosvásárhelyen húsz év után lezárul a Florea-korszak, a legnagyobb székely város élére újra magyar polgármester került.
Soós Zoltán elsöprő sikere azt mutatja, hogy a vásárhelyiek túlléptek az etnikai szavazáson, hiszen a magyar pártok által támogatott független jelölt ilyen arányú győzelméhez román voksokra is szükség volt a mára már román többségű Marosvásárhelyen.
Florea ezúttal már nem is indult a városvezetői székért, bukását azzal tetézte meg, hogy Maros megyében jócskán lebőgött a tanácselnöki versenyfutásban.
Ugyancsak nagy siker, de Kereskényi Gábor eredményes városvezetői tevékenységét látva egyáltalán nem váratlan, hogy újabb négy évre magyar polgármestere lesz a már jócskán román többségű Szatmárnémetinek.
Kereskényi választói között is nagy számban lehettek románok és más nemzetiségűek. A szatmári helyi közélet sajátossága, hogy a svábok hagyományosan a magyar közösséggel szövetségben politizálnak. Újra magyar polgármestere lesz a Maros megyei Szászrégennek, ahol a lakosságnak már kevesebb mint harmada vallja magát magyarnak. Az egykori szász többségű várost a következő négy évben az RMDSZ-es Márk Endre irányíthatja.
Az RMDSZ továbbra is az erdélyi magyar közélet legerősebb pártja, múlt vasárnap is bebizonyosodott, hogy a székelyföldi megyéken kívül szinte egyeduralkodó.
A tömbvidéken ezúttal is több településen zajlott, helyenként rendkívül éles, magyar-magyar háziverseny. Az RMDSZ ezúttal elhódította Gyergyószentmiklóst, megőrizte pozícióit Csíkszéken és nagyrészt Háromszéken is. Látványosan alulmaradt viszont Udvarhelyszéken, ahol rendszerint a kisebb magyar pártok által életre hívott Erdélyi Magyar Szövetség politikusai diadalmaskodtak.
Különleges helyet foglal el a politikai térképen a székely anyaváros, Udvarhely, ahol Gálfi Árpád polgármester ezúttal egy román-magyar vegyespárt színeiben őrizte meg székét.
Gálfit négy éve még az RMDSZ-szel rivális magyar pártok színeiben választották meg, de utóbb szakított korábbi támogatóival. Mivel saját választási szervezet bejegyzését a riválisok megakadályozták, a Szabad Emberek Pártja színeiben indult. Gálfi elsöprő sikere jelzi, hogy a választási diadalok mellett a magyar képviselet számára kellemetlen tanulságokkal is szolgált a vasárnapi választás.
A tanulságok kiértékelése azért is fontos, mert december 6-án újra urnákhoz járulnak Romániában, hogy megválasszák a törvényhozás két házának képviselőit.
Az RMDSZ számára létkérdés lesz a magyar közösség mozgósítása, amelynek választási hajlandósága múlt vasárnap még az alacsony országos részvételt is alulmúlta.
