2020. június 7., 11:53

Ellenségkép a korabeli szlovák sajtóban

A csehszlovák kormány egyik fontos célkitűzése  Csehszlovákia határainak történelmi igazolása volt. Igazolni kellett a döntés igazságát, és erősíteni kellett az akkor még gyenge lábakon álló szlovák nemzeti identitást Ezt a magyar nemzet rágalmazásával tudták a leghatékonyabban elérni.

Galéria
+4 kép a galériában

Az 1920 körül megjelenő szlovák politikai sajtóorgánumok egyik közös jellemvonása a magyarságnak – pontosabban a magyar nemességnek – a szlovákok ősi ellenségeként való feltüntetése.

A korabeli szlovák lapok a magyar nemességet munkakerülő népnek festik le, akik a történelem folyamán „sohasem érezték annak szükségét, hogy dolgozniuk kellene”. A munka a „nem magyarok” (nemaďari) feladata volt, vagyis többek közt a szlovákoké. A szlovákokkal kapcsolatban gyakoriak a különböző expresszív kifejezések: otrok (rabszolga), jarmo (iga), mozoľnaté dlane (kérges tenyér), mozoľnatá práca (verejtékes munka), amelyek a szlovákság kiszolgáltatottságára, illetve fáradságos földművelő munkájára utalnak. A szlovákságot szinte kizárólag idealizált módon festik le: „(a szlovák) gazdagította az országot, vagyis a magyarokat, ő maga azonban szegény maradt” (Národná jednota).   

Ugyanakkor a magyar minden rossznak a megtestesítője. A szlovákság összes sikertelenségéért, nyomoráért, történelmi-kulturális és társadalmi elmaradottságáért a magyarok voltak a felelősek.

A dolgozó, galamblelkű szlovákok és a gőgös, úrhatnám, munkakerülő magyarok ellentéte markánsan jelenik meg szinte minden korabeli szlovák lapban, függetlenül annak politikai hovatartozásától. A Slobodný Slovák hetilapban (1919) például azt olvashatjuk, hogy a szlovák verejtékes munkával dolgozott a földeken, ám amit megtermelt, azt Pestre és Bécsbe szállították, a szlováknak csak a maradék jutott. „Ők ették a vajat, a mieinknek maradt a savanyú tej és az író. Nekik elküldtük a hízott teheneinket és a baromfit, hogy legyen miből gulyást és pecsenyét készíteniük, a szlovák meg ette a krumplit és a káposztát.”

A szlovák propaganda leírása szerint tehát a felvidéki termőföldek, az ott megtermelt javak, az állatállomány, és minden más a szlovákokat illeti, csupán azért, mert béresként az uraknak dolgoznak.

A magyarok jogtalanul profitálnak a szlovákok kemény munkájából, olvasható a számtalan cikkben, ami később „a föld azé, aki megműveli” jelszóban ölt testet a csehszlovákiai földreform idején, melynek során hatalmas vagyonokat és birtokokat koboztak el a magyaroktól és a németektől.

„A magyar ember nem kedveli a munkát: vágya és célja mindig is az volt, hogy könnyen és jól éljen, játssza az urat, parancsolgasson, más tollával ékeskedjen, és mások munkáját kizsákmányolja” – írja a Slobodný Slovák. A szerző ugyanakkor kiemeli, hogy a magyarok példátlan gőgjéért és megalomániás viselkedéséért legfőképpen a magyar iskolák a felelősek, ahol beléjük nevelik az „erős és fanatikus meggyőződést, hogy a magyar kiválasztott nemzet, akit arra rendelt maga az isteni gondviselés, hogy uralkodjon más nemzetek felett, ugyanakkor megvetnek és gyűlölnek mindent, ami nem a nemzetükhöz tartozik” (Slobodný Slovák, 1919).

A Slovenský denník (1930) szerint a magyar nemességnek nem is kell gazdagnak lennie, elég, ha van tekintélye, és természetes módon érzi, hogy el kell különülnie az átlagembertől (prostý ľud). A magyarokra különösen jellemző „az úriemberség iránti vágy” (túžba po úriemberstve). „A magyar nemesség csak ostorral tudott csapkodni, és a zsandároknak dirigálni. Kihasználta a szlovákság tudatlanságát, és az igazságtalanságot igazságnak láttatta. Ezért történt, hogy volt alattvalói most maguk uralkodhatnak.” – írja a Slovenský denník 1930-ban, a trianoni diktátum 10. évfordulóján.

t2.png

„1920. június 4., a magyar békeszerződés aláírásának napja örömteli és történelmi nap, amikor gőgös ellenségünk és ezeréves elnyomónk aláírásával el kellett ismernie, hogy uralkodásának a szlovák nép felett örökre vége, hogy a szlovák rabszolga felszabadult, és a világ független nemzeteinek sorába lépett” – írja a trianoni diktátum aláírásáról szóló beszámolójában Ivan Krno, a csehszlovák delegáció tagja.

A szlovák propaganda szerint Trianon igazságos büntetés volt a sok igazságtalanságért és sérelemért, ami a szlovákságot érte „ezer év alatt”.

„Senkivel szemben sem leszek igazságtalan, ha azt mondom, hogy a dolgozó nemes Magyarországon igazi ritkaság, hogy a magyar nemesség még ma is herrenvolknak tartja magát. Az egész Közép-Európa dolgozik, és nem az előjogokon, hanem a munkán alapszik. Ezért a trianoni revízió nevezetű magyar hadjárat leghangosabb hirdetői a munka nélküli emberek” – írja gyűlölködő cikkében a Slovenský denník 1930-ban.

A napilapokban sorozatosan feltűnik a fejlett, modern, demokratikus Csehszlovákia és a maradi, fejletlen, középkorban ragadt „Uhorszkó” ellentéte. A magyar, mint ősi ellenség a trianoni diktátum után is jelen van a szlovák narratívában, csak a céltábla változik valamelyest.

A szlovák lapokban a magyar arisztokrácia, a dzsentri és a nemesség továbbra is a leggonoszabb, de ettől kezdve már a „szegény magyar népet” nyomja el, és uszítja a revízió felé. Ekkor már élesen elkülönítik a gonosz magyar nemességet a dolgozó, szegény magyar paraszttól, és magyar szolgaságról (maďarská poroba) beszélnek.

Az újonnan alakult Csehszlovákiában a szlovákok „megszabadultak ősi elnyomójuktól”, ám az ellenségkép tovább élt. Az országban azonban hamarosan erősödni kezdtek a cseh centralizmus elleni mozgalmak, így fokozatosan a cseh „nagy testvér” vált a szlovákok új ellenségévé. Sokatmondó, hogy a Slovenský denník már 1921-ben az alábbi sorokat írja: „A szlovákok mindig is hajlamosak voltak a szentimentalizmusra, és a valósággal szembeni elégedetlenkedésre, ám nem keresnek megoldásokat ezek javítására, ugyanis nem rendelkeznek önismerettel, és a külvilágban keresik a hibákat”.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/23. számában.

Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.