Csóti György: Tragikus a felvidéki magyarság helyzete, létkérdés megállítani a széthullást

A Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyeteme már több éves múltra tekinthet vissza. Kiket szólítanak meg elsősorban ezek a foglalkozások?

A Kisebbségi Jogvédő Intézet, a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen, 2020-ban immár kilencedik alkalommal rendezi meg a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet, idén rendhagyó módon online formában.

és jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a külhoni magyarok jog- és érdeksérelmeivel foglalkozni.

Az idei nyárra a koronavírus-járvány rányomja a bélyegét, ehhez önök is kénytelenek alkalmazkodni. Mit jelent pontosan, hogy online formában rendezik meg a nyári egyetemet?

Azt a gyakorlatot, ami már másfél hónapja kialakult a Kárpát-medence országaiban: otthon, a lakás négy fala között, a laptop vagy a tablet képernyője előtt ülve dolgozunk és tanulunk. Az előadók élő online formában tartják meg előadásaikat, a rendszerbe minden hallgatót bekapcsolunk, lehet kérdezni, válaszolni.

vagy akár vetélkedő.

Változnak a jelentkezés feltételei a korábbi évekhez képest? Kik, és hogyan bírálják el a jelentkezők pályázatait?

Nem változik, gyakorlatilag ugyanazok a feltételek. A jelentkezők pályázatait a két intézet vezetői és munkatársai bírálják el. Az érdeklődők szíves figyelmébe ajánlom a honlapunkat, ahol minden szükséges információt megtalálnak.

Még zajlik az európai nemzeti régiók védelmében indított aláírásgyűjtés. Milyen hozadéka lenne a petíció sikerének?

Rendkívüli jelentőségű lenne. A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése kitűnően kiegészítené az RMDSZ Minority Safe Pack néven ismert programját, ami már az Európai Bizottság asztalán van.

Jelenleg ugyanis az a sajnálatos tapasztalat, hogy az uniós tagországok jelentős részében, különösen az új tagállamokban, az uniós forrásokból alig jut valami az őshonos nemzeti közösségekhez, esetleg semmi sem.

Múlt szerdán a román szenátus elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó kezdeményezést. Az ügy nagy politikai hullámokat keltett Romániában. Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben a román törvényhozás rendezze ezt a kérdést?

A közeljövőben nem sok esélyt látok.

De ez nem szabad, hogy kedvünket szegje! Deák Ferenc mondta egyszer: a jó ügyért akkor is harcolni kell, ha nincs már semmi remény. De most még van remény.

A februári választásokon a felvidéki magyarság kívül rekedt a pozsonyi törvényhozáson. Hogyan értékeli a felvidéki magyar nemzetrész helyzetét?

Tragikusan. De azért gyorsan hozzáteszem, remény még itt is van! A politikai megosztottság megtette a magáét, akik ezt gerjesztették, előidézték, elérték a céljukat.

Egységben az erő, az erősek összefognak, a gyengék széthullanak. Létkérdés megállítani a széthullást. A Felvidéken, de bárhol máshol az elcsatolt területeken, csak egy gyűjtőpárt vagy választási pártkoalíció indulhat parlamenti választásokon. Ez a siker egyik kulcsa. Az önkormányzati választásokon pedig csak ott indulhat több magyar jelölt, ahol a magyarság túlnyomó többségben él, és bárki lesz a győztes, az magyar nemzetiségű.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor lehet igazán külső támogatásra is számítani. Gyorsan hozzáteszem, a Lajtán túlról is.