Csíksomlyó 2020: zarándokok nélkül
A koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések miatt idén zarándokok nélkül, a kegytemplomban tartják a hagyományos pünkösdszombati csíksomlyói búcsút - adta hírül a Magyar Távirati Iroda.
A búcsút szervező ferences szerzetesek korábban arra kérték mindazokat, akik Csíksomlyóra készültek, hogy csak szívükben zarándokoljanak, és a televízióban, rádióban, valamint az interneten kövessék az idei búcsút.
A hívek fegyelmezetten alkalmazkodtak a kéréshez.
A csíksomlyói kegytemplom előtt egy órával a mise kezdete előtt mintegy ötvenen várakoztak, a járvány elleni rendelkezésekben előírt távolságot tartva egymástól. A templom előtt összegyűlt híveknek hangszóró közvetíti a templomban zajló szertartást.
A pünkösdszombati körmenet idén sem maradt el. Papok és hívek kis csoportja felvitte a Kis-Somlyó-hegyen álló Salvator kápolnához és a szabadtéri misék Hármashalom-oltárához a Labarumot. A henger alakú győzelmi zászló a pünkösdszombati körmenet legfontosabb jelképe. A mintegy 30 kilogrammos Labarumot a hagyomány szerint a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium legjobb eredményt elérő végzős diákja viszi.
A kegytemplom közelében az Erdélyi Mária Út Egyesület hirdetőtáblája elé rögzített lécekre kötözték fel azokat az imaszándékokat, szalagokat, amelyeken székelyföldi települések küldték el üzeneteiket Csíksomlyóra. Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke az MTI-nek a mise előtt elmondta: csaknem száz szalag érkezett Csíksomlyóra. Ezeket megáldják a ceremónia keretében.
A székelyföldi közösségek üzeneteit gyalogos, lovas és kerékpáros stafétával juttatták el a Mária-út zarándokai, akik hármas csoportokban, kereszttel, székely zászlóval és Mária-út-zászlóval zarándokoltak a szomszédos településig.
Az idei búcsú mottója:
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek szerint ugyan más, de nem biztos, hogy rossz az, hogy a járvány miatt zarándokok nélkül kellett megrendezni az idei csíksomlyói búcsút. A búcsús szentmise szónoka abbeli hitének adott hangot, hogy "a járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához". A februárban felszentelt Kovács Gergely érsek egy idős bölcs ember példázatával kezdte prédikációját, akinek egy vihar idején elkóboroltak a lovai, majd napok múltán visszatértek, és vadlovakat is hoztak magukkal. A szomszédok előbb bajnak, majd szerencsének tekintették a történetet, de ő mindig feltette a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz? Honnan tudjátok, hogy ez jó? A rossz jónak bizonyult, a jó pedig később rossznak.
-jelentette ki az érsek.
