Csángó ünnep a nemzet szívében
A budapesti parlament Felsőházi termében köszöntötték a régen csak „elfelejtett magyarokként” emlegetett, Kárpátokon túli nemzetrész képviselőit. Az elmúlt évek jelentős előrelépéseinek köszönhetően a csángóföldi magyar nemzetépítés immár nemcsak a megmaradásról, hanem a bővülésről is szól, ugyanis a világon egyetlen helyen növekedett a magukat magyarnak vallók lélekszáma: Csángóföldön. Kövér László szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkája sikertörténet.
A korábbi riportjainkban, Újra épül a magyarság keleti végvára (I.) (Magyar7, 2024/41. szám) és az itt, Újra épül a magyarság keleti végvára (II.) (Magyar7, 2024/42. szám) ismertetett nemzetmentő közösségi munka vezetői nagy érdeklődés mellett mutatták be eredményeiket. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy az egységes magyar nemzet a 21. században is létezik. Tagjai ugyan különböző élethelyzetekben, de történelmi sorsközösségben élnek a Kárpát-medencén belül és azon kívül is. Tehát nincsenek külhoni magyar ügyek, vagy külön csángó magyar ügyek, hanem csak egyetlen magyar ügy van, amelyet a nemzetpolitikában különböző eszközökkel kell építeni.
– hangsúlyozta a házelnök hozzátéve, hogy a csángó magyarsággal nemcsak a történelem volt mostoha, hanem mi magyarok is elfeledkeztünk testvéreinkről.
Az is jól látható, hogy azon állam, amelynek a csángó magyarok értékteremtő, lojális és tiszteletet adó állampolgárai, nem mindig viszonozta számukra a tiszteletet, nem mindig ismerte el önazonosságukat és sokszor próbálta akaratuk ellenére megváltoztatni őket. Tény továbbá az is, hogy az egyház, amelynek a csángó magyarság az egyik leghűségesebb híve, az anyanyelvi hitének biztosításánál többször fontosabbnak tartott más világi szempontokat. Mindezek együtt okozták a csángó magyarok mostoha sorsát.
A házelnök aláhúzta: senkinek nem lesz erősebb az identitása azáltal, hogy elfojtja a másét, éppen ellenkezőleg. A más nemzetek önazonossághoz való jogának kétségbe vonása mindig belső bizonytalanságot takar.
– A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének legnagyobb érdeme, hogy 35 esztendeje kedvező és kedvezőtlen körülmények között egyaránt kitartóan dolgoznak azon, hogy a korábban sokszor elfojtott moldvai magyar identitást megerősítsék a közösségükben. A szövetség legnagyobb teljesítménye az, hogy mindez sikerült is nekik – húzta alá Kövér László.
Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott felidézte, hogy a magyar királyok a 13. században a határok őrzésére magyar csapatokat telepítettek a Kárpátokon túlra, és az évszázadok során az ott élő magyarok sohasem tartoztak a leggazdagabb népcsoportok közé, de tisztességgel megéltek, és eltartották magukat.
Csak a 19. század második felében találkoztak először az erősödő román nacionalizmus elnyomásával. Onnantól kezdve egyre nehezebbé vált a magyar nyelv használata, a magyar kultúra megőrzése, és a csángó magyarokat gazdaságilag is fokozatosan elnyomták.
Ma körülbelül 200 ezer római katolikus vallású ember él Moldvában. Aki katolikus, szinte bizonyosan rendelkezik magyar ősökkel ezen a vidéken. Körülbelül 30 ezer olyan csángó magyar él még, aki szépen beszéli az archaikus magyar nyelvet.
Eközben a külföldön szorgalmasan dolgozó csángók küldik haza a pénzt, családjaiknak gyönyörű házakat építenek, és a hazaküldött pénz a román GDP-nek hivatalosan a 2%-a, de valójában 6%-a. A hazatérő vállalkozók, akik most már több százan vannak, gyönyörű szállodákat, éttermeket építenek, ipari vállalkozásokat, mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari üzemeket hoznak létre.
A csángó régió korábban az Európai Unió egyik legszegényebb térsége volt. Ma már gazdaságilag fejlettebb, mint néhány magyarországi régió. Különös képet mutat a Csángóföld gazdasága.
A falvakban a gyorsan növekvő, szép új házak keverednek a száz évvel ezelőtti, nyomorban maradt viskókkal. Sok helyen aszfaltoznak, a földutak alatt csatornákat építenek, a falukép európai, néha pedig rendezetlen, poros. Az biztos, hogy a hagyományos csángó életet szétzúzta az Európai Unió nyitottsága és a fogyasztói társadalom.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében köszöntötte a csángókat. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés.
– Ebbe beletartozik a magyarság integráns részét képező csángóság. Ez a közösség nem diaszpóra! Semjén szerint a magyarság sajátos nemzet. Egyfelől kultúrnemzet, amit mindig is a közös nyelv, történelemtudat és a közös kultúra tartott össze. Másrészt közjogi, politikai nemzet is. Két feladatot kell egyszerre elvégezni annak érdekében, hogy minden nemzetrész megmaradhasson.
– Az egyik a közjogi egyesítés – jelentette ki. Ezért volt fontos olyan állampolgársági törvényt hozni, amely kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke a népszámlálási adatok alapján elmondta, hogy az utóbbi években a világon egyetlen egy helyen növekedett a magukat magyarnak vallók lélekszáma, mégpedig Csángóföldön. Azt is hozzátette, hogy 2024-ben az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Csángóföldön járt és a látogatás végén kijelentették, hogy az MCSMSZ erőfeszítéseinek köszönhetően komoly eredmények vannak a csángóknál, ami a magyar nemzetépítést illeti.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a csángó közösség építése példaadó.
– A gyökér nem bilincs, a gyökér megtart. Lehet élni egy idegen világban is, ha az embernek van hite, van közössége és őrzi a nyelvet. A lélek nyelve a legutolsó, amit el lehet veszíteni, és a legelső, amit meg kell őrizni. Nem nosztalgiázni jöttünk ide, hanem felelősséget vállalni. A megmaradás nem csoda, hanem munka – mondta az RMDSZ elnöke.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a nemzetpolitika, és azon belül a Szülőföldön Magyarul Program sikereiről beszélt. Kiemelte, a magyar nemzetpolitika célja az, hogy ha valaki megszólal magyarul, ha tanul magyarul, ha énekel magyarul, ha imádkozik magyarul és ha táncol magyarul, akkor abból jövő legyen.
– Köszönjük a hitet és a hűséget! – tette hozzá.
Hegyeli Attila, a csángóföldi oktatási program szakmai vezetője beszámolójában leszögezte: bár számos területen sikerült jelentős eredményeket elérni Moldvában, a munka korántsem ért véget.
– Célunk, hogy minden magyar származású gyermekhez eljussunk, minden moldvai csángó családot megszólítsunk, és számukra a lehető legjobb minőségű magyar nyelvoktatást biztosítsuk. Negyedszázadnyi munka tapasztalata, hogy megtanultuk, szórványban, Csángóföldön is kellenek a saját intézmények, amelyek a mieink, tehát amelyek a magyar oktatásnak, a magyar kultúrának a saját fészkei. A másik tanulság az, hogy regionális rendszert kellett építeni, tehát ha ezek a falvacskák külön-külön oktatást szerveztek volna és 35 kis alapítvány próbálja szervezni az oktatási hálózatot, akkor ma nem tartanánk itt, mert lenyelték volna őket, keresztben.
Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kiemelte: 35 településen, 21 Magyar Házban tevékenykednek, ahol közel 170 kollégával több mint kétezer gyerekkel foglalkoznak.
Mint ismeretes, az RMDSZ tavaly megduplázta polgármestereinek a számát Bákó megyében, miután Gál Alina is polgármester lett Gajcsánában, február végén pedig Gál Emília személyében magyar alprefektusa lett Bákó megyének. Ők is a csángó magyar oktatási program „gyermekei” voltak…
Gál Emília, a Kárpátok „túloldalán” elhelyezkedő Bákó megye alprefektusa előadásában a csángómagyar jövőépítés részleteit mutatta be. Mint mondta, a tanulás, a látókör szélesítése mindig is fontos volt számára. A fiatal politikus angliai tanulmányai után tért vissza szülőföldjére, hogy a közösség felemelésén dolgozzon. Egyik fő feladatának azt tekinti, hogy a helyi kis családi vállalkozásoknak vagy akár nagy cégeknek utat mutasson a pályázati rendszer labirintusaiban, illetve a kisebb-nagyobb tőkével rendelkező, de bizonytalan magánszemélyeket arra biztasson, hogy merjenek vállalkozásokat indítani, ugyanis ez biztosít megélhetést a csángómagyaroknak.
– mondta Gál Emília a Magyar 7-nek.
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” – idézte Kovács Melánia Kodály Zoltán szavait hozzászólásában. A hagyományőrzésért felelős koordinátor arról beszélt, hogy a 20. századi magyar néprajzkutatók a moldvai magyar népi kultúráról azt állították, hogy az egész magyar nyelvterületen az a legélőbb, leggazdagabb, legarchaikusabb. Napjainkra a helyzet megváltozott, Moldvában jelenleg egyszerre zajlik nyelv-, életmód- és lassan kultúraváltás is. A többségi nyelv egyre erősebb dominanciája a magyarság archaikus nyelvjárásának, szellemi kultúrájának elveszítésével, az életmódváltás a hagyományos életmód tárgyi kultúrájának elenyészésével jár. Viszont néhány településen olyan mértékben van jelen a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, hogy közösségi szinten sikerült változásokat elérni, ami felér egy kisebb csodával és reményt ad arra, hogy lehetséges a megmaradás, sőt, a fejlődés, bővülés is. „Egyszer azt tanácsolták, merjek nagyot álmodni, most azt tettem, és bízom abban, hogy az összmagyarság saját felelősségének fogja érezni a moldvai magyarság ügyét, és támogatni fogja őket abban, hogy kultúrájuk ne párologjon el” – fogalmazott Kovács Melánia.
Az MCSMSZ gazdasági vezetője, Nagy Anna arról beszélt, hogy „döntő jelentőségű, hogy kik veszik körül a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, és milyen szándékkal állnak mellénk. A Szövetség mögött olyan erők állnak – Magyarország Kormánya, támogatók, munkatársak és partnerek –, akik elkötelezetten dolgoznak azért, hogy megőrizzük és tovább építsük azt, ami korábban veszélybe került.”
Nagy Anna azt is elmondta, hogy A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 35 éve bizonyítja, hogy az elkötelezett munka, a stratégiai gondolkodás és a magyar kultúra moldvai jövőjébe vetett hit, képes fejlődést elérni a legnehezebb körülmények között is. Bár az alapok szilárdak, a jövőbeli fejlődés nem épülhet kizárólag a múlt eredményeire, tudatos, előretekintő munkával biztosíthatjuk, hogy a moldvai magyar közösség megőrizze identitását, és saját szülőföldjén építhesse tovább a jövőjét.
Gál Alina, Gajcsána szintén Angliában tanult polgármestere felidézte gyermekkorát: „Az én kapcsolatom az MCSMSZ-szel 2003-ban kezdődött, nyolcéves koromban. Egy délután eldöntöttük a szomszéd gyerekekkel, hogy elmegyünk a <<magyar emberhez>>, aki beköltözött a faluba, és elmondjuk neki, hogy szeretnénk magyarul tanulni. Soha nem felejtem el az első találkozást. Kopogtattunk, ő pedig válaszolt, hogy: <<Egy perc, és jövök.>> Mi pedig, csángó gyerekek létünkre nem tudtuk elképzelni hogyan lehet várni egy percet, mivel, hogy a csángónyelvjárásban a <<perc>> az egy <<napraforgó magot>> jelent.”
A megválasztásával történelmi sikert elérő elöljáró kiemelte, hogy a fejlődést ma minden csángó érzi és látja. Ott van a számokban: a magas részvétel a magyar foglalkozásokon, a sok felújított és megépített magyar házban, a nagylétszámú programokban, az egyedi tanítási módszerekben, az olyan innovatív foglalkozásokban, mint például a robotika, amit a gyerekek rendkívül élveznek. Ott van doktoranduszaikban, akik bebizonyítják: a csángók is képesek a tudományos fejlődésre. Ott van az MCSMSZ csapatában, amely soha nem volt ilyen erős. És ott van a politikában is – az általuk elért választási eredmények szintén bizonyítják, hogy Csángóföld fejlődik. Minderre bizonyíték az ő megválasztása is – tehetjük hozzá.
