Belpolitikai csatatér a világhálón
A Mandiner arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, mekkora szeletet tudnak maguknak kihasítani a magyarországi pártok, a politikusok, a véleményvezérek és a mémoldalak abból a figyelemből, amit a választók a közösségi médiában töltenek.
A közélet és a politika egyik legfontosabb terepévé a közösségi média vált: itt zajlanak a viták, itt lehet elérni a bizonytalanokat, itt terjed leggyorsabban az információ. A politika számára ez harctér, Magyarországon pedig a Facebook a legfontosabb harcmező. A közéleti szereplőknek így elemi érdeke, hogy jelen legyenek ott, ahol a választóik az idejük egyre nagyobb részét töltik.
Első elemzésükben az aktuális politikai szezon nyitányát, október hónapot dolgozták fel. Október mind a jobboldal, mind a baloldal számára izgalmakkal teli volt: a baloldali előválasztással, majd később az október 23-i rendezvényekkel mindkét oldal megmutatta, mire képes az online térben.
Vezető politikusok harca
Elsőként azt vizsgálta a Mandiner csapata, mekkora aktivitást váltottak ki a jobboldali és a baloldali vezető politikusok.
Az összesített interakciószámokból látható, hogy
A Fidesznek látványosan erősebb az élmezőnye, de a 4. hely (Kocsis Máté) után nagy leszakadás érzékelhető. A baloldalnak gyengébb az élmezőnye, viszont a politikusaik sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak a közösségi médiában – vonta le a következtetéseket a Mandiner.
Jól látszik, hiába vált világossá a baloldali miniszterelnök-jelölt személye, hiába tisztultak le a frontvonalak, Márki-Zay Péter nem igazán tudott profitálni a jelöltségéből és a balliberális média által biztosított reklámból sem – olvasható a Mandiner elemzésében.
Az látszik, hogy Márki-Zay Péternek nincs átütő erejű bázisa a neten, követőtábora nem nyúlik át a lövészárkokon, sőt még a baloldalnak is csupán csak egy részét tudja lefedni – hiszen októberben Dobrev Klára, de még az előválasztás első fordulójában kieső Jakab Péter is látványosabb eredményeket ért el nála.
Márki-Zay Péter számára az október az elemelkedés hónapja kellett volna legyen, ehhez képest távolról sincs egy kategóriában Orbán Viktorral – írja az oldal.
Pártok harca
A lap összehasonlította az egyes pártok oldalainak interakcióit is.
Az interakciószámokból az látható, hogy októberben a Fidesz egyértelmű győzelmet aratott a pártok versenyében. Ugyanakkor, ha a baloldali pártok interakcióit mind összeadjuk, akkor már fej-fej mellett áll a két tábor – ez viszont módszertanilag nem lenne helyes, mivel magas az egyes baloldali pártok rajongóinak keresztlájkolási hajlandósága – teszi hozzá értékelő cikkében a Mandiner.
Meglepő, hogy a modernitás és a fiatalok nyelvének beszélőjeként lefestett Momentumot és LMP-t még a KDNP is maga mögé utasította októberben a közösségi médiában – írja az oldal.
A baloldalon most zajlik a listaállítás, és ha a baloldali pártok és politikusok közösségi médiás mozgósító ereje a listaállítás egyik szempontja lesz, akkor ez is a Gyurcsány-párt tárgyalópozícióját erősítheti.
Véleményvezérek és mémoldalak harca
Összeállításuk utolsó fejezetében a véleményvezérek és mémoldalak októberi teljesítményét elemezték a lap munkatársai.
A politikai mozgósítás ma már legalább annyira szól a véleményvezérekről és a népfelkelői lelkületű mémoldalak produktumairól, mint a politikusok megszólalásairól. Az elmúlt években a véleményvezér-jelenség a politikát és a közéletet is elérte, egész egyszerűen azért, mert az általuk megütött, néha akár még túlságosan is nyers stílus őszintébbnek tűnhet a választók számára, mint a patikamérlegen kimért politikusi közlemények – írják.
A fenti összeállításból kitűnik, hogy a jobboldal Megafonra alapozott stratégiája egy év elteltével meghozta gyümölcsét. Végignézve a véleményvezér-oldalakat, látszik, hogy a jobboldal jóval szervezettebb, gyakorlatilag futószalagon gyártják a világmagyarázó kreatív tartalmakat és hírkommentárokat – kommentálja az adatokat a Mandiner.
A baloldali véleményvezérek jellemzően olyan személyiségek, akik a 2000-es években, a Gyurcsány-korszakban szereztek hírnevet (vagy még annál is korábban), eközben a jobboldali top 10 olyan fiatalokkal van tele, akik az elmúlt pár évben jelentek meg. A közösségi médiás véleményvezérek névsorát végignézve tehát megállapítható, hogy ezen a harctéren a jobboldal nagyobb potenciállal lehet majd képes mozgósítani a fiatalokat, mint a baloldal – következtet cikkében a Mandiner.
A véleményvezérek megjelenése mellett nem szorultak háttérbe a hagyományos mémoldalak sem, mindkét oldalon prominens szerepet töltenek be, legyen szó a DK-közeli Gond-olkodóról vagy a régi jobboldali kedvencnek számító Számokról – írják.
