2020. március 2., 17:12

Az új Jobbik elnök szerint lehet, el kéne venni a határontúliak szavazati jogát

Stumpf András, a Válaszonline újságírója terjedelmes interjút készített Jakab Péterrel, a Jobbik frissen megválasztott elnökével.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Stumpf nem kímélte az elmúlt években új köpönyeget talált párt elnökét, aki mint kiderült, azt sem tartja kizártnak, hogy a Jobbik napirendre tűzze a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét. Az alábbiakban az interjú legérdekesebb momentumaiból szemlézünk.

Nagy-Magyarországtól az "antiszemita elhajlásokig"

A szokásos stumpfi szellemben rövid kérdésekkel induló beszélgetés első nagy pillanatára nem is kell sokáig várni, hiszen kiderül, Jakabnak fogalma sincs, mikor kelt lába a Vona Gábor idején a pártelnök irodáját díszítő Nagy-Magyarország térképnek, s az új pártelnök szerint ez rendben is van. Mint mondja, nem foglalkozik azzal,  "mi van a falon, meg milyen váza van az irodájában."

Jakab az elhíresült "zsidózós" videóját annyival intézi el, hogy egy jogos problémára próbálta meg felhívni a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kóser ételt kérő elítéltek sokkal jobb minőségű ellátást kapnak, s ezzel kezdeni kell valamit. Mint mondja, a Jobbik mára régen kinőtte "antiszemita elhajlásait", és ő maga is azon munkálkodott az utóbbi időben, hogy megtisztítsa a pártot ezektől az elemektől. Ez tulajdonképpen egy védhető kijelentés, hiszen Jakab megválasztása után gyakorlatilag azonnal szélnek eresztette a Duna-parti holokauszt-emlékmű cipőibe beleköpő Kulcsár Gergelyt, de arról már szó sem esik, hogy évekig jól elvoltak egymással a pártban.

Jakab sajátos jóslatot is megfogalmaz a párt jövőjéről, mint mondja, azzal, hogy a Fidesz átvette a Jobbik "cigánybűnözős retorikáját", sok volt Jobbikos szavazó pártol át hozzájuk, de ezzel

csak a kormánypárt rétegpárttá alakulását siettetik, míg a Jobbik jó úton halad a néppárttá válás felé.

Okkkké...

Az interjú ezen pontján a kérdező nem hagyja ki a ziccert, és rákérdez a párt közvélemény-kutatásokon mutatott igen gyatra szereplésére. Jakab válasza:

Nyilván van ennek átfutási ideje, de az országjárásokon látom, hogy képesek vagyunk integrálni az embereket. Fiatal, idős, momentumos – mindenki érdeklődve jött az utcafórumainkra.

Az interjú egy későbbi pontján azt is hozzáteszi, talán túlságosan gyors volt ez a néppártosodás, két éve ezért vallottak kudarcot a választásokon, de az út mindenképpen jó irányba megy, s az új elnökség megválasztásával a hőn áhított néppártosodás is befejezettnek tekinthető. Legalábbis Jakab szerint, aki szintén eredménynek tartja, hogy más pártok is hajlandóak mára a Jobbikkal együttműködni.

A legnagyobb kis szelet

Egészen érdekes Jakab reakciója Stumpf András azon felvetésére, hogy a "néppártosodás" után tulajdonképpen mégis mi különbözteti meg a Jobbikot a többi ellenzéki párttól, meddig tart mondjuk a DK és hol kezdődik a megújult Jobbik. Jakab szépen bele is szalad a csapdába, mikor azt mondja szerinte a fő különbség, hogy a Jobbik tagjai büszke magyarok. Stumpf lecsapott labdáját (akkor a DK és a Momentum nem az?) csak annyival tudja lereagálni, hogy:

Nem a DK vagy a Momentum elnöke vagyok, hanem a Jobbiké.

Egyébként is igen fura valóságértelmezésről tesz tanúbizonyságot a pártelnök, mikor azt kezdi fejtegetni, hogy közös ellenzéki, de mégis civil jelöltek segítségével lehet megverni a Fideszt 2022-ben, majd Stumpf teljesen jogos felvetése kapcsán (Gyurcsány DK-ja biztosan ráül majd az egészre) csak annyit mond,

DK (...) az ellenzéken belül mégiscsak egy kis szelet. Még ha most a legnagyobb kis szelet is.

Ilyesmire mondják az amerikai tárgyalótermi drámákban, hogy bíró úr, nincs több kérdésem, de higgyék el, az interjú sava-borsa csak ezután következik. Jakab választási koncepciója pedig még Albionnál is ködösebb, hiszen elsőre elég nehéz megérteni azt az elképzelést, amely szerint az ellenzéknek külön listákkal, de közös miniszterelnök-jelölttel kellene nekivágnia 2022-nek.

Mivel, "a két lista nem gyengíti, hanem erősíti egymást".

A fenti fejtegetést sajnos Jakab nem részletezi tovább, de nehéz is eldönteni ezzel ki járt jobban, ő maga vagy az olvasó.

Legitim viták tárgya

A kettős állampolgárság kapcsán Jakab ugyan elismeri az autonómia-törekvések fontosságát, de a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán már egy olyan kérdésről beszél, amely szerinte " legitim vita tárgya lehet", hogy "mindenki számára megnyugtató" módon szólhassanak bele Magyarország életébe a határon túli magyarok. A kommunizmus áldozatainak emléknapján elmaradt központi Jobbik rendezvény hiánya kapcsán is sikerül egy jót "fideszeznie" az ellenzék tékozló fiának. Szerinte jól használták ki az emléknap lehetőségét arra, hogy beolvassanak a kormánypártoknak a parlamentben.

A beszélgetésből nem maradhat el az új nemzeti alaptanterv kritikája sem, s bár Jakab a még megmaradt néhány "radikáljobbikos" miatt nem meri kimondani, de érezni kitérő válaszaiban, hogy Nyírő József alaptantervbe emelése nincs az ínyére. Stumpf kérdését azzal kerüli ki, hogy

(...) veszélyesek ezek a kérdések, mert a 20. századba visznek vissza, s addig sem a jelennel meg a jövővel foglalkozunk.

Hablatyból jeles!

Egyetlen kérdésnél érezni csupán az eredeti Jobbik képviselte értékeket, de csak egyetlen futó pillanatig. Jakab ugyanis a beszélgetés utolsó témája, a menekültválság kapcsán kijelenti, "nem migránsokra van szükségünk", de mire az ember kezdene ellágyulni, így folytatja, " hanem azokra a magyarokra, akiket az Orbán-rendszer elüldözött innen."

Erre szokták mondani, hogy van, akinek mindenről ugyanaz jut az eszébe.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről. 

Hozzászólások

Fehér István 2020. 03. 03., k - 23:07

Mindig is egy zavart senkiházi volt. Semmi keresnivalója nincs a Parlamentben, ahogyan az egész ballib oldalnak sincs!