2020. december 10., 18:33

Amit Japánról, azon belül Oszakáról, érdemes tudni

Oszaka Japán második legnagyobb városa, ipari, kereskedelmi és közlekedési gócpont Honsú szigetén. Gyakran a Japán gasztronómia fővárosa ill. a „nemzet konyhája”elnevezéssel is illetik. Lakosainak száma a hárommillióhoz közelít. Ezeket az adatokat a világhálón kimazsolázni nem nagy teljesítmény, ám megélni a város lüktetését, különösen úgy, hogy a nyelv sem teljesen ismeretlen, jóval izgalmasabb élmény, és közülünk csak keveseknek adatik meg. Nos, az egyik korábbi számunkban már bemutattuk Gulyás Boglárkát, aki idén elsőéves egyetemista, és bár roppant fiatal, látta már Ázsia egy szeletét, ráadásul nem túristaként, hanem cserediákként. Közel egy évet Oszaka mellett élt egy kisvárosban, és ezúttal arra kértük: meséljen Oszakáról, ill. a japánok életének jellemző vonásairól.

Galéria
+7 kép a galériában
Dotonbori

Oszaka egy igazán rendhagyó város, hiszen nincs egyetlen centruma, ehelyett sok-sok központtal rendelkezik, és valamennyi más-más hangulatot áraszt. Egyik a klasszikus város benyomását kelti, a másik az amerikai városokra hajaz, a harmadik építészete viszont a legújabb trendeket követi...

Mintha sok-sok városban járnánk egyszerre. Ugyanakkor mindenütt nagy a tömeg.

Legnagyobb zsúfoltság  du. 4-5 órakor jellemzi a várost, ekkor indul haza legtöbb ember. A városon belül sokan vonattal közlekednek, amelyek leginkább a föld felett közlekedő metróra emlékeztetnek. Ezek mindig a kijelölt pontokon állnak meg, s az emberek már eleve úgy sorakoznak, hogy az utasok  kényelmesen le és fel tudjanak szállni. Érdekesség, hogy léteznek olyan járatok is, amelyek csak nőket, illetve nőket és gyerekekek szállítanak.

Nagyon népszerű közlekedési eszköz a kerékpár is. A vasúti megállóhelyek, pályaudvarok közelében bicikliparkolókat találunk, ahol havidíj ellenében mindenki saját biciklijét parkoltathatja.

A túristák ugyan bárhol fellelhetőek, legtöbben mégis a Dotonbori szórakoztató- és  bevásárló negyedet keresik fel a város déli részén, amely leginkább kivilágított óriásplakátjairól, éttermeiről és színházairól ismert. Itt a régió ételkülönlegességei is megvásárolhatóak, mint az okonomijaki vagy a takojaki. Az első sós palacsintatésztára emlékeztet, amelynek a fejeskáposzta a legfőbb összetevője. És amint a neve is sugallja / ahogyan szereted/, azt tesznek rá, amit a vevő kér. A takojaki ezzel szemben gombóc formájú, amit sajttal vagy polippal töltenek. Az édességek közül nagyon népszerű a cukorral bevont eper és alma. Itt jegyezném meg: a gyümölcsök Japánban nagyon drágák, hiszen leginkább külföldről hozzák  be azokat, helyben nagyon kevés terem.

Hányszor étkeznek a japánok?

Ők is három fő étkezést ismernek. A reggeli lehet leves, rizs, péksütemény, hozzá pedig kávét vagy teát isznak. A rizzsel kapcsolatban kiemelném, hogy az nagyon-nagyon finom, és különböző fűszerkeverékekkel, algalapokkal ízesített. Az ebédet dél és 13 óra között fogyasztják, gyakran az előző napi vacsoramaradékot is feltálalják, bár kiegészítik azt egy-egy frissen készült étellel. Húst is gyakran esznek, de jóval kisebb adagban, mint mi, és az lehet hal, disznó- és csirkehús egyaránt. A rizs és a sok-sok zöldség állandó kísérője az ételeknek.  Japánban a vacsora a legfontosabb étkezés, hiszen ilyenkor együtt van a család. Mindig frissen készült főtt étel kerül az asztalra, áltában egy-két fogás.

Mennyire tekinthetőek vallásosnak az ott lakók?

A fiatalokat nem nevezném különösebben vallásosaknak, bár a tradíciókat ők is tiszteletben tartják. Az idősebbekre ez sokkal inkább jellemző. Január elsején pl. előszeretettel látogatnak meg egy-egy szentélyt, mert az szerencsét hoz. Ha már a szokásoknál tartunk, cseresznyevirágzás alkalmával szinte mindenki piknikezik, erre a palotakert a legnépszerűbb helyszín. De a császár születésnapja is nagy ünnep, munkaszüneti nap, ilyenkor sokan látogatnak el ugyancsak a palotakertbe. Japánban az ajándékot a Mikulás hozza december 25-én, de ne gondoljunk nagy ajándékra, inkább csak apróságokra. Egyébként is ez leginkább a szerelmesek, a randizások, a barátok ünnepe. Bálint napkor a lányok csokit adnak barátjuknak és szerelmüknek, egy hónappal később, március 14-én viszont, a fehér napon a fiúk ajándékoznak csokit a lányoknak. Japánban sok a szokatlan, a különleges ízesítésű csokoládé, pl. az alkohollal, a babbal, a hallal vagy a gesztenyével töltött.

Mikor kezdődik és meddig tart a japán tanév?

Az új tanév áprilisban kezdődik, és a következő naptári év februárjáig tart. Tanév közben, nyáron egy hónapra szünidő gyanánt bezárnak az iskolák, de ezt a szabadságot annyira nem kedvelik a diákok, mert ilyenkor túl sok házi feladatot kapnak. Eljárnak viszont az ún. iskolai klubokba, amelyek leginkább a szakköri foglalkozásokra emlékeztetnek. Külföldre a fiatalok nem a családjukkal, hanem inkább a barátaikkal utaznak. A gondtalan szünidő majd  márciusban veszi kezdetét.

Milyen a japán klíma?

Ebben a szigetországban a telek valamivel enyhébbek, mint nálunk, nyáron viszont nagyon párás meleg van. A 35 fokos hőséget legalább 43 foknak érzi az ember. A lakások is ezekre a nyarakra vannak elsősorban berendezkedve, vékony falúak. Radiátorok nincsenek, leginkább fűtőtesteket használnak a hidegben. Nekem nagyon hiányzik az ún. kotacu, az a fajta kisasztal, amelynek a belsejébe fűtőtest van beépítve, kerületét pedig egy takaró határolja.

Milyenek a japán árak?

Tapasztalatom szerint a városi élet Japánban nem olcsó, legbarátságosabbak az ételek és a műszaki cikkek árai. Habár gyönyörűek a kimonóik, nagyon meggondolandó, hogy szuvenírként vegyünk-e egyet, mert az is méregdrága.

Térjünk még vissza Oszakához!

Ez egy modern város, a fiatalok városa. Aki a régi Japánra kíváncsi, az a közeli Kiotóba utazik. A város legmagasabb épülete, az Abeno Harukas mintegy 300 m magas, és a repülőtér közelében emelkedik. Aki felmerészkedik a tetejére, annak különleges élményben lehet része, hiszen gyakorlatilag a landoló repülőgépekkel van egy magasságban.

A fiatalok sok mindent átvesznek a nyugai kultúrából, pl. szeretik a musical műfaját, ugyanakkor mindig japánosítják is azokat. Ez a hagyományőrzés modern formája. Japánban egyébként a törvények megnehezítik a letelepedést, bár ma már sokkal nyitottabbak az idegenek iránt, mint voltak régebben. Ennek ellenére még ma is igaz: nehéz elnyerni a bizalmukat.

 

 

Galéria
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.