Amit a számok mutatnak - Magyarországi kivándorlási mérleg
Ismét divattéma lett a kivándorlás és a bevándorlás, de a médiában megszólalók inkább csak riogatni szándékoznak, s nem pontos képet adni arról, hogy hogyan is áll Magyarország a vándorlások területén, írja a ludovika.hu portálon közzétett elemzésében Szalai Piroska.
Magyarországról kivándorlónak tekintjük azt a magyar állampolgárt, aki (ténylegesen vagy tervei szerint) legalább 12 hónapra hagyja el Magyarországot, és azt a regisztrációval vagy tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárt, aki az adott évben Magyarországot a visszatérés szándéka nélkül elhagyja, akinek az engedélye érvényessége lejárt és új engedélyt nem kért, valamint akinek az engedélyét visszavonás miatt érvénytelenítették.
Magyarországra bevándorló pedig épp az ellenkezője a kivándorlónak, azaz az a magyar állampolgár, aki eddig külföldön élt/született, és letelepedési szándékkal érkezett Magyarországra, valamint aki legalább 12 hónap külföldi tartózkodásból tért vissza és az adott évben Magyarországra belépő, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra vagy letelepedésre jogosító engedélyt vagy regisztrációs igazolást kapott külföldi állampolgár.
A portál szerint az adatokból az látható, hogy 2016 óta többen költöznek az országba magyar állampolgárok, mint ahányan kivándorolnak.
S a bevándorló magyar állampolgárok között nagyobb arányban vannak a korábban kivándoroltak, akik most visszatérők, mint a külföldön születettek.
Mostanában többször hallani azt az adatot, hogy már hétszázezer magyar kivándorolt külföldre. Ez az igazság egyik fele csupán. A portál azt írja, az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban a világ többi országában 714 420 fő Magyarországon született, s nem az országban élő magyar él.
De ez a 700 ezer ember nem mind mostanában költözött el. 1990-ben is már négyszázezren éltek külföldön magyarok!
Az ENSZ statisztikáiból azt is megtudhatjuk, hogy 584 567 olyan Magyarországon élő polgár van, aki nem Magyarországon született, de itt él, itt lakik. Ezekből az adatokból az állampolgárságra nem következtethetünk.
Az ENSZ legfrissebb statisztikái szerint a környező kelet-európai országok közül 2020-ban is Magyarországon volt a legkisebb a külföldön élő, Magyarországon születettek aránya az aktuális lakosságszámhoz viszonyítva.
Még Szlovákiában és Szlovéniában is nagyobb volt ez a mutató, pedig a volt keleti tömb államai közül ez a három ország rendelkezik a legkisebb elvándorlási aránnyal.
Ha a bevándoroltak és az külföldön élők lakosságszámra vetített arányának különbségét – azaz az egyenlegüket – vizsgáljuk, akkor egész Európában Magyarország, Észtország, Finnország és Ciprus a legkiegyenlítettebb, ahol 1,5 százalékpontnál kisebb a különbség a két arány között.
