Megalakult az új magyar Országgyűlés - megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az új magyar Országgyűlés szombaton. Megválasztották miniszterelnöknek Magyar Pétert. Az Országgyűlés elnökévé Forsthoffer Ágnest választották. Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat - jelentette ki miniszterelnökké választása után Magyar Péter. Kedd délután az Országggyűlés következő ülésén tesznek esküt a Tisza-kormány miniszterei.
A választáson győztes Tisza Párt elnökét 140 igen szavazattal, 54 nem ellenében és 1 tartózkodással választották meg a képviselők. Magyar Péter ezután esküt tett az Országgyűlésben.
Magyar Péter eskütétele után elmondott beszédében kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. "Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük" - fogalmazott. Hozzátette: "érzem és értem a felelősségem". A kormányfő hangsúlyozta: "nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban", hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség - hangoztatta.
Magyar Péter eskütétele után elmondott beszédében kiemelte: hittel, akaraterővel, hazaszeretettel fog dolgozni azért, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. "Tisztesség, bátorság, bölcsesség: miniszterelnökként kellő alázattal ebben fogok példát venni, és tanulni tőlük" - fogalmazott. Hozzátette: "érzem és értem a felelősségem". Azt mondta: Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár, de annak történelmi terhével is, hogy elődei áldozata, amit a hazáért hoztak, ne legyen hiábavaló. Kitért rá: látta, "hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani", hogyan válhat a politikus saját rendszerének a foglyává, és hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől a felhatalmazását kapta. Közölte: a magyar történelem figyelmeztetés minden miniszterelnöknek, hogy a hatalom múlandó, a döntéseik következményei azonban generációkon át megmaradnak.
Azt mondta: Antall József szavai jelölik ki számukra a szolgálat erkölcsi mércéjét és kötelességét: "én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos, teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom, és a magyar nemzet igényli". A kormányfő hangsúlyozta: "nem azért állok most itt, mert különb vagyok bárkinél az országban", hanem mert magyarok milliói úgy döntöttek, hogy változást akarnak. Ez a bizalom, amelyet kaptak, egyszerre megtiszteltetés és súlyos erkölcsi kötelesség - hangoztatta. Megjegyezte: felemelő dolog ezért az országért dolgozni. Magyar Péter azt mondta: a harmadik magyar köztársaság történetében példátlan az az erő, amivel a magyar emberek a változás oldalára álltak április 12-én. Példátlan volt az országgyűlési választáson résztvevők száma, ahogyan a hárommillió-háromszáznyolcvanötezer rendszerváltó szavazat is az volt - mondta, majd arra kért mindenkit, hogy "hallják és értsék meg ezt az akaratot". A magyar emberek arra adtak felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását - jelentette ki. Magyar Péter azt mondta: az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissanak Magyarország történetében, hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsanak, "hogy kezdjük újra". Azonban újrakezdés nincs megbékélés nélkül, megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül - mutatott rá. Ezért szembenézésre igazságtételre, megbékélésre és újrakezdésre van szükség, és ha ezek bármelyike hiányzik, "a nekünk felhatalmazást adó magyar embereknek újra csalódniuk kell majd" - fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter szimbolikusnak nevezte, hogy "az Orbán-Gyurcsány korszak" két névadó miniszterelnöke nem ül a padsorokban, hogy nyíltan és tisztán beszéljenek a ránk hagyott örökségükről. Ők megbuktak "politikailag, emberileg, erkölcsileg", megbukott az a politikai működés, "amely folyamatosan egymásból élt, míg a hazát kifosztotta, egymás ellen mozgósított, miközben felélte Magyarország gazdasági, erkölcsi és társadalmi tartalékait" - emelte ki a miniszterelnök. Jelezte: huszonkét évvel azután, hogy Magyarország újkori történetének legnagyobb lehetőségét kapta az uniós csatlakozással, hazánk "felperzselt föld lett". Kifosztották, szétrabolták, elárulták, megvezették, és amikor mindezért vállalni kellett volna a felelősséget, saját politikai közösségük, valamint az ország közössége felé, "elsomfordálnak, lemondanak, visszavonulnak, mossák kezeiket" - jegyezte meg. Hozzátette: az, hogy a korszak névadói nem ülnek ma itt, pontos látlelete annak a politikai kultúrának, amelyik évtizedeken keresztül uralta Magyarországot, a felelősség elhárításának, az önvizsgálat teljes hiányának és a következmények nélküli hatalomgyakorlásnak. De a magyar nép nem fogja megtenni azt a szívességet, hogy hagyja a szembenézést elmaradni - hangsúlyozta Magyar Péter.
Azt mondta: egy olyan országot örököltek, ahol hárommillió ember él szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas él létminimum alatt, négyszázezer gyermek pedig nélkülözésben és társadalmi kirekesztettségben nő fel. Olyan országot örököltek, ahol a leköszönő kormány "három hónap alatt összehozta az éves tervezett költségvetési hiány több mint kilencven százalékát", ahol megbukott a hatalom, és a bukott hatalom még az utolsó óráiban is megkísérelt ellopni mindent, ami mozdítható - folytatta. Hozzátette: egy olyan országot örököltek, ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették, ahol kilencszázezer embernek nincs saját háziorvosa, ahol hónapokat, éveket kell várni egy vizsgálatra vagy egy műtétre, és ahol az emberek öt ével rövidebb ideig élnek az európai átlagnál. Hangsúlyozta: Magyarországon az oktatás mostanra a felemelkedés helyett mindinkább a társadalmi különbségek újratermelésének eszköze lett, a család anyagi helyzete és a lakóhely döntheti el egy gyermek sorsát akár születése pillanatában, ahol a felnőttek fele 300 ezer forintnál kevesebből kísérel meg megélni, miközben az árak elszabadultak, és a lakhatás fiatal családok számára elérhetetlen luxussá vált, ahol a gyermekvádelem sok esetben magukra hagyta a legkiszolgáltatottabbakat.
Egy olyan országot örököltünk, ahol az állam a saját polgárai helyett egy szűk politikai és gazdasági elit meggazdagodását segítette elő, miközben ezermilliárdok tűntek el alapítványokból, a nemzeti bankból, túlárazott és felesleges beruházásokkal és politikai klientúrák zsebében - fogalmazott Magyar Péter. Hozzátette, mindeközben Magyarország az Európai unió legkorruptabb államává vált, ahol az elmúlt másfél évtized rendszere 20 ezer milliárd forintnyi vagyont "kivont, ellopott" a köz szolgálatából.
A miniszterelnök azt hangsúlyozta: egy szűk hatalmi elitcsoporton kívül az egész ország hatalmas árat fizetett ezért az időszakért. Közben, tette hozzá, "a politikai tudatosan fordította a magyarokat a magyarok ellen", közösségeket szakítva szét gyűlöletre, félelemre és állandó uszításra alapuló hatalomgyakorlással. Azt ígérte: Magyarország még lehet igazságos emberséges hazája mindannyiunknak. Ami történt, az nem a magyar emberek hibája. A magyar emberek éppen bebizonyították, hogy szemben az őket irányítókkal, ez az ország képes a megújulásra, képes a józanságra, képes a szabadság és az igazság iránti vágy, igény megfogalmazására - jelentette ki Magyar Péter. Hozzátette: a magyar nép jóval bölcsebb, demokratább, hazaszeretőbb, mint a saját politikai elitje, "amely az elmúlt évtizedekben cserben hagyta őt". Arról beszélt: minden politikai oldalnak szembe kell néznie saját felelősségével, ennek első lépése pedig annak felismerése, hogy vezetőik személyes és erkölcsi értelemben milyen károkat okoztak. A demokráciát nem a valaha volt ellenzék bontotta le, de hosszú éveken át megelégedett a következmények nélküli ellenzékiséggel, miközben a hazánk egyre mélyebb, egyre súlyosabb válságba sodródott. A magyar nép nem olyan elitet, nem olyan politikát érdemel, mint ami sorsául jutott az utóbbi évtizedekben - fogalmazott a Magyar Péter.
Bejelentette: ezért az elsők között fogják benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. Azzal indokolt: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott. Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság - tette hozzá. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz - szögezte le Magyar Péter. Az lesz a feladata, hogy feltárja az elmúlt 20 év közvagyont érintő visszaéléseit kivizsgálja, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciókat, segítse a büntetőeljárásokat és minden törvényes eszközzel fellépjen a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséért - szögezte le. A hivatal nem a kormány alá rendelt politikai eszköz lesz, autonóm, független állami szervként fog működni, ami kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolással - tette hozzá. A függetlensége, a szakmaisága, az átláthatósága azért fontos, mert az igazságtétel csak akkor lehet hiteles, ha maga az intézmény is jogállami alapokon áll - szögezte le. A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja - közölte Magyar Péter.
Ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, a nyomozó és az igazságszolgáltatási szervek munkáját fogja támogatni - jelentette ki Magyar Péter.
Azt mondta, ahol polgári jogi úton lehet visszaszerezni vagyont, ott kártérítési, jogalap nélküli gazdagodási, fedezetelvonási és vagyonzárolási eljárásokat fog kezdeményezni, ahol külföldre vitték a vagyont, ott nemzetközi jogsegélyt és együttműködést fog igénybe venni, ahol pedig állami szerződések, koncessziók vagy alapítványi konstrukciók sértik a közérdeket, ott jogi úton fogja megtámadni azokat. Aki azt hiszi, hogy politikai kapcsolat, párthűség, személyes lojalitás vagy "régi hatalmi védelem" felmentést adhat a törvénysértések, a visszaélések vagy a közvagyon elleni cselekmények következménye alól, az súlyosan téved. Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország - szögezte le Magyar Péter.
Kijelentette, ami a nemzeté, annak a nemzet szolgálatában kell állnia, amit jogellenesen vittek el, azt törvényes úton vissza fogják szerezni, amit eltitkoltak, azt nyilvánosságra fogják hozni, amit elkövettek, azt ki fogják vizsgálni és be fogják mutatni. Akik felelősek, azok számot fognak adni a tetteikről, ez az igazságtétel lényege - összegzett. Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi hitet, bizalmat - mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, magukra hagyták a nemzetet a bajban. Ezért felszólította azon közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, "akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, vagy mindig is azok voltak, legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel, és félreállni Magyarország demokratikus megújulásának az útjából". Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig, és kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás államfő - követelte. Az a Sulyok Tamás, akit "ma itt hallhattunk" a nemzet egészének képviseletéről, jogállamról beszélni, két év után először a jogállamért aggódni. Ironikus, hogy ez az elmúlt két évben nem sikerült - jegyezte meg Magyar Péter.
Úgy folytatta: nem sikerült aggódnia a köztársasági elnöknek, amikor Orbán Viktor "bukott miniszterelnök" a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte, amikor Orbán Viktor vagy a Kúria elnöke bírókat vagy művészeket, civileket fenyegetett, vegzált. Akkor sem sikerült, amikor a gyermekvédelemben tönkretett kiskorú gyermekek mellett kellett volna kiállni, amikor a most megbukott kormány a titkosszolgálatokat küldte a legnagyobb ellenzéki pártra. Akkor sem szólalt meg, amikor a bukott miniszterelnök közpénzmilliárdokból öntött háborús gyűlöletet minden magyarra, köztük a gyermekekre - sorolta. Az alkotmányra és jogállamra oly kényes ügyvédnek egyszer sem sikerült megállítani az alkotmányellenes jogszabályokat sem, vagy minimálisan ellentartani a jogi önkénynek - tette hozzá. Hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét megtestesíteni? "Szerintem sehogy. Ideje távozni, emelt fővel, ameddig még lehet" - fogalmazott. Kiemelte, ha túllesznek a szembenézésen és az igazságtételen, akkor megbékélésre van szükség, de nyílt, vérző sebű áldozatoktól nehéz kérni ezt. Az előző két évtized áldozatainak sora hosszú, sokaknak az állam a kiszolgáltatottságot és nem a védelmet jelenti - mondta Magyar Péter, aki szerint akik segítséget kértek, de csak hallgatást kaptak, bíztak az intézményekben, de azok cserben hagyták őket.
A megbocsájtás nem felejtés: valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra, elhallgatott bűnökre és feldolgozatlan, elvarratlan sebekre, nem tudnak új korszakot nyitni szembenézés nélkül - mondta. A kormányfő úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy ami sok honfitársunkkal történt, az elfogadhatatlan. Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai áldozatoktól és a magyar gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától, azoktól, akik ma még gyermekek és akik, már felnőttként hordozzák mindazt, amit velük tettek, és amit a magyar állam elmulasztott megakadályozni. Azt üzente nekik, hogy nincsenek egyedül, Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét. Az államnak az a kötelessége, hogy megvédje a rábízott gyermekeket - rögzítette, kiemelve: ez a kötelesség nem tűr halasztást, magyarázkodást, politikai mellébeszélést. Bocsánatot kért mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt tapasztalták, hogy az állam nem egyformán védi és nem egyformán tiszteli a saját polgárait. Bocsánatot kért az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért, a korábbi kormánypárti politikusok által elkövetett megaláztatásokért, a leszakadás újratermelődéséért és azért, hogy túl sok gyermek úgy nőtt fel Magyarországon, hogy kevesebb esélyt kapott az életben pusztán azért, mert máshová, másmilyen családba született. Bocsánatot kért azon civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezelték azért, mert fel merték emelni a hangjukat, ki mertek állni az elesettek mellett, mert kritikát fogalmaztak meg, vagy csak más véleményt képviseltek.
Minden magyar kormánya lesz, minden magyar emberért dolgozni fog a rövidesen megalakuló Tisza-kormány - jelentette ki a miniszterelnök.
Magyar Péter hangsúlyozta, céljuk, hogy minden magyar ember valódi polgára legyen a hazának, ne csak a gazdagok, a befolyásosak, ne csak a politikailag hűségesek. Hozzátette, a haza nem kiváltság, a haza közös otthon, a magyar államnak végre minden ember felé ugyanazzal a tisztelettel, méltósággal, felelősséggel kell fordulnia. A szabad Magyarország számomra azt jelenti - folytatta - , amit Ady Endre úgy fogalmazott meg, "minden ember: fenség". Ez azt jelenti ebben az országban minden ember számít, minden embernek joga van ahhoz, hogy úgy érezze, a magyar állam érte is dolgozik - fejtette ki. Az elmúlt évek legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral, egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg az a politika, amely cinikusan játszadozott a mesterséges félelemkeltéssel. Ez a korszak április 12-én egyszer és mindenkorra lezárult - hangoztatta, azt sürgetve, hogy kezdjék meg a nemzet újraegyesítésének hatalmas munkáját.
A nemzeti megbékélés nem egyetlen törvényen, beszéden, választási győzelmen múlik, hanem azon, hogy a magyar emberek képesek lesznek-e újra bizalommal fordulni egymás felé - értékelt. A kormányfő azt kérte minden magyar embertől, hogy ne hagyják magukra a politikusokat a politikával, figyeljék őket, kérjék számon tőlük az ígéreteket, és vitatkozzanak velük. Azt ígérte, lépésről lépésre, tégláról téglára fogják újraépíteni az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat, a tisztességes versenyt, a nemzeti összetartozást és a reményt. Azt mondta: megerősítik a gyermekvédelmet, és világossá teszik, hogy a gyermekek biztonsága a magyar állam egyik legfontosabb kötelessége. Olyan Magyarországot építenek, amely hazavárja a külföldön élő magyarokat, ahol a munka ismét tisztes megélhetést biztosít, ahol a bérek felzárkóznak az európai szinthez, ahol az adórendszer igazságosabbá és kiszámíthatóbbá válik, és a magyar gazdaság gyarapodásából végre a családok is részesülnek - sorolta. Kiemelte: olyan Magyarországot építenek ahol "a közpénz újra közpénz, a közvagyon újra a nemzet vagyona lesz". Ahol senki nem gondolhatja többé, hogy politikai kapcsolatokkal, párthűséggel vagy személyes lojalitással megszerezheti azt, ami minden magyaré - fogalmazott. Hangsúlyozta: olyan Magyarországot építenek, amelynek "újra van becsülete Európában és a világban, amely nem sodródik ki a saját maga által választott szövetségi rendszerekből", és nem hajbókol idegen érdekek előtt. Magyarország helye Európában van; "erős, megbecsült, saját érdekeit világosan képviselő" Magyarországot építenek - tette hozzá Magyar Péter.
Megjegyezte: a nemzeti önrendelkezés kormánya lesznek, helyreállítják Magyarország nemzetközi hitelességét, újjáépítik a szövetségi kapcsolatokat, és hazahozzák azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereket, a magyar vállalatokat illetik meg. Kijelentette: működő és emberséges Magyarországot építünk. A kormányfő kiemelte: ez a Magyarország működő, mert az állam végre elvégzi a dolgát, gyógyít, tanít, véd, közlekedést szervez, biztonságot ad, esélyt teremt, és pontosan elszámol a rábízott vagyonnal. Emberséges, mert nem felejti el, hogy minden döntés mögött emberi sorsok vannak - közölte. Azt kérte a képviselőktől, hogy értsék meg a választás üzenetét és történelmi súlyát. Különösen nagy felelőssége van a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárti frakciónak - közölte. Azt mondta: elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát annak érdekében, hogy "soha többé ne alakulhasson ki az eddigiekhez hasonló mértékű hatalmi koncentráció". Megerősítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, helyreállítják a valódi intézmények függetlenségét, és kezdeményezik a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását, "mert egy demokratikus országban a hatalomnak mindig korlátok között kell működnie" - sorolta. Magyar Péter arra kérte tiszás képviselőtársait, hogy minden nap úgy lépjenek be "ebbe a házba", hogy másfél-két évvel ezelőtti önmaguk is büszke lehessen rájuk. A Fidesz soraiban ülőkhöz szólva megjegyezte: a kölcsönös tisztelet megadásával kezdik a parlamenti munkát. Azonban jelezte: Ágh Péter mandátuma megszerzésének körülményei túlmutatnak egyetlen választókerületen, "olyan politikai machináció jelent meg ott, amely méltatlan a magyar demokráciához, és amelyet a magyar közéletből végleg ki kell, és ki is fogunk vezetni". Manipulatív, piti, jogellenes választási módszerekre nem lehet jogállamot és demokráciát építeni - fogalmazott, majd azt mondta: Strompová Viktória története arra figyelmeztet, "hová vezet, ha a politika újra és újra meg akarja mondani, hogy ki tartozhat a nemzethez, és ki nem".
Magyar Péter az ellenzékhez szólva úgy értékelt: történelmi súlya lesz annak, hogy hogyan szavaznak az ügynökakták nyilvánosságra hozása, a közvagyon sorsának feltárása, valamint a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása ügyében. A fideszes képviselőket arra kérte: legyenek a Tisza ellenfelei, ha úgy látják helyesnek, legyenek szigorú bírálók, ha a kormányoldal hibázik, de legyenek partnerek abban, hogy Magyarország végre tiszta, átlátható és minden magyar közös országa legyen. Az ellenzék megmutathatja, hogy a vereségből nem további gyűlölet, hanem felelős, alkotmányos, hazafias ellenzékiség is születhet - mondta. Magyar Péter beszéde végén a rendszerváltás utáni első szabadon választott országgyűlési alakuló ülését, és Varga Béla kisgazda politikust idézve azt mondta: "Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.". Szerinte Varga Béla szavai ma éppen olyan aktuálisak, mint 1990-ben. A szabadság súlyos felelősség, rajtunk múlik, hogyan élünk azzal a szabadsággal, amit a magyar nemzettől most kaptunk ajándékba - mondta.
Működő és emberséges Magyarországot építünk - mondta Magyar Péter miniszterelnök megválasztása után az Országgyűlés alakuló ülésén szombaton.
Kedd délután az Országggyűlés következő ülésén tesznek esküt a Tisza-kormány miniszterei - derül ki a parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint. Az ülés 16 órakor kezdődik a napirend elfogadásával, majd ismertetik Sulyok Tamás köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki az államfő. Az alaptörvény szerint a miniszterek kinevezésével megalakul a kormány.
A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van.
Az alakuló ülés első részeként a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően az államfő köszöntötte az április 12-i országgyűlési választáson mandátumot szerzett képviselőket és a 11 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét. Sulyok Tamás korelnöknek kérte fel Vitányi Istvánt (Fidesz), akinek átadta az ülés vezetését. A korelnök a házbizottság megalakulásáig vezeti az ülést.
Titkos szavazással Forsthoffer Ágnest választották az Országgyűlés elnökévé a képviselők a parlament alakuló ülésén szombaton.
Az Országgyűlés alakuló ülésén, megválasztása és ünnepélyes eskütétele után mondott beszédében Forsthoffer Ágnes kiemelte: az Országház nem a pártok, "hanem újra a magyar nemzet otthona, Magyarország háza kell, hogy legyen". Nem hatalmi központ, hanem a nemzet akaratának szentélye; ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz - jelentette ki. Úgy fogalmazott, új szemléletre van szükség az Országgyűlés Hivatalának vezetésében is: a rend fenntartása nem lehet ürügy a politikai vélemények korlátozására és a bezárkózásra.
Az emlékezés virágait az Andrássy-szobornál Magyar Péter leendő miniszterelnök mellett Forsthoffer Ágnes, és Bujdosó Andrea frakcióvezető helyezte el a tiszás képviselők kíséretében. József Attila szobránál Magyar Péter helyezett el virágot. A közvetítésben arról is beszélt, hogy népünnepélyt tartanak a Kossuth téren éjfélig "és utána lesz egy after valahol itt a rakparton hajnali fél kettőig", mindenkit szeretettel várnak. "Tartsatok velünk egész nap, akár személyesen itt a Kossuth téren, hiszen nagy kivetítők vannak, finom ételek és italok, garantáltan jó hangulat lesz délután meglepetésvendégekkel, színvonalas kulturális produkcióval vagy akár online, ha nem tudtok eljönni" - mondta Magyar Péter. Hozzátette: egész nap közvetítik az eseményeket a Facebookon, a YouTube-on és a Tik-Tokon. A koszorúzás után a képviselők bevonultak a parlamentbe, Magyar Pétert számos szimpatizáns üdvözölte a kordonnál. A leendő miniszterelnök többekkel kezet fogott, és közös képet is készítettek vele.
Korábban a parlament már elfogadta az alakuló ülés napirendjét. A rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy hétvégén tartják az Országgyűlés alakuló ülését, és az első alkalommal választják meg az alakuló ülés napján a miniszterelnököt, a Tisza Párt elnökét, listavezetőjét, Magyar Pétert. Ez a nap egyben az Európa-nap is, ugyanis 1950. május 9-én mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter történelmi jelentőségű beszédét, amelyben felvázolta az európai együttműködés elmélyítésének tervét.
Magyarország alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le az idei országgyűlési választást - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szombaton az Országgyűlés alakuló ülésén.
Nagy Attila az NVI választásokról szóló beszámolóját ismertetve közölte: a 2026. évi országgyűlési választást több mint 110 ezren bonyolították le 10 047 hazai szavazókörben és 149 külképviseleten, ami húszezer választási irodai tagot és ötvenezer választott, valamint negyvenezer delegált bizottsági tagot jelent. A választást 879 nemzetközi megfigyelő felügyelte - ismertette. Úgy fogalmazott, hogy az általuk kiadott jelentésekből a választási alapelveknek és a nemzetközi normáknak megfelelő választás képe rajzolódik ki. A választást a 79 százalékos rekordrészvétellel fennakadások nélkül, folyamatos internetes tájékoztatás mellett, Magyarország alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le - közölte.
Az új kormány megalakulásáig az Orbán Viktor vezette kabinet ügyvezető kormányként dolgozik tovább: az alaptörvény szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Sulyok Tamás április 15-én bízta meg Magyar Pétert kormányalakítással. Az esküokmányok ellenőrzése után a parlament vita nélkül határoz az NVB és az NVI beszámolóiról, majd a korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról.
A korelnök egyik utolsó feladata a házbizottság megalakulásának bejelentése. A házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete, elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a frakciók vezetői és a háznagy, állandó meghívott a kormány képviselője. Az Országgyűlés új elnöke átveszi az ülés vezetését, a köszöntője után pedig a miniszterelnök megválasztása következik. A parlamenti képviselők több mint a felének szavazatával választják meg az új kormányfőt, aki a megválasztásával hivatalba lép, és a történelmi zászlók előtt, ünnepélyes keretek között tesz esküt, majd mond beszédet. A képviselők hozzájárulhatnak, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve tárgyalja a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséhez szükséges javaslatcsomagot.
Az ülés vége felé a parlament dönt a bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az új parlamentnek 20 állandó bizottsága lesz, 14-et a kormánypárt, négyet a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és a Mi Hazánk elnököl. Az alakuló ülés végén elhangzik a Szózat, a Székely himnusz és az európai himnusz, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele, az Örömóda. A jelenlévők meghallgathatják a Sükösdi Danubia Tamburazenekar előadását is.
Az alakuló üléssel párhuzamosan a Tisza Párt egész napos "rendszerváltó népünnepélyt" szervez az Országház előtti Kossuth Lajos téren és a rakparton. Magyar Péter miniszterelnökké választása után a Kossuth téren díszszemle és ünnepélyes zászlófelvonás lesz, majd az új kormányfő köszönti az egybegyűlteket.
