Áder János: az akkumulátortechnológia fejlesztésében a világhír kapujában állnak a magyar kutatók
A Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai több mint 10 éves kitartó munkával olyan fejlesztést hajtottak végre, amellyel az akkumulátortechnológia fejlesztésében a világhírnév kapujában állnak - mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón csütörtökön.
A volt köztársasági elnök kiemelte, a világ többi részével ellentétben nem a katód, hanem az anód fejlesztését tekintették első számú feladatnak a magyar kutatók, akiknek a terméke túl van a teszteken, "nem ötletről beszélünk, hanem egy gyártható termékről".
- fogalmazott Áder János, hozzátéve: ezek az energiasűrűség (rövidebb töltési idő), a biztonság, az ár, a környezeti szempontok, a tartósság és az adaptálhatóság.
Áder János előadásában emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt Párizsban elfogadott - most is érvényes - célokra: csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, leválni a fosszilis energiahordozókról, a szénről és az olajról, valamint egyre nagyobb teret adni a megújuló (szél és nap) energiának.
Mindezek mellett kitért az energia zöldítését érintő problémákra is. Elsőként a sötét szélcsendet említette, ez a szakmai kifejezés arra az időszakra vonatkozik, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, ez Magyarországon évente 2000 óra.
Ezt követően hozzátette, a másik probléma, hogy ha süt is a nap, de nem akkor használják fel az energiát, amikor megtermelik. Ez pedig szintén elvezet az energia tárolásához, az akkumulátortechnológiához.
Áder János előadásában Magyarország helyzetére is kitért és közölte, Magyarországon a naperőművi kapacitás 2010-ben 2 megawatt volt, ez a szám tavaly viszont már elérte a 8300 megawattot. Az ország energiatermelésében a napenergia aránya már közelíti a 30 százalékot, ezzel Európában élen jár.
A volt köztársasági elnök előadásában fontos kérdésnek nevezte, hogy hogyan lehet az egyre növekvő energiaigényt olcsón, folyamatosan, és környezetbarát módon kielégíteni, és felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaigény háromszor olyan gyorsan nő, mint a Föld népessége.
Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója és az Edortech vezetője elmondta: az energia már nem pusztán egy technológiai kérdés, az ipari önállóság és a nemzeti cselekvőképesség múlik rajta.
- tette hozzá a szakember.
Fejlesztésükről elmondta, hogy az Onli egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fém ötvözet. Újításuk lényege, hogy
Onlival felszerelt autók akkumulátorai ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távot tudnak megtenni.
Ráadásul termékük előállításakor a víz felhasználása jelentősen csökkenthető. Fontos az is, hogy az Onli kompatibilis a meglévő cellagyártási infrastruktúrával, így nincs szükség a gyárak átépítésére, nem igényel technológiai váltást - fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy
ez az egyetlen anód a világon, amely ilyen eljárással készül, titka az összetételben rejlik,
amelyet kizárólag a magyar kutatócsoport szabadalmaztatott eljárásával lehet létrehozni.
Vida Ádám megfogalmazása szerint, ha egy ország képes saját kulcstechnológiát létrehozni az energiatárolás területén, akkor nem pusztán beszállító lesz, hanem alakító szereplő. Úgy vélte, ha sikerül az Onli esetében az ipari hasznosulást Magyarországon megvalósítani, akkor ez nemcsak egy új alkatrész lesz, hanem precedens arra, hogy a magyar energiatechnológia képes a laborasztaltól a globális termelésig jutni.
